Margitfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Margitfalva (Margecany)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásGölnicbányai
Rang község
Első írásos említés 1235
Polgármester Igor Petrik
Irányítószám 055 01
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám GL
Népesség
Teljes népesség1915 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség111 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság336 m
Terület17,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Margitfalva (Szlovákia)
Margitfalva
Margitfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 53′ 30″, k. h. 21° 00′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 30″, k. h. 21° 00′ 50″
Margitfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Margitfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Margitfalva (szlovákul: Margecany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Gölnicbányától 8 km-re északkeletre, a Hernád partján, a Gölnic-patak torkolatánál fekszik.

A margitfalvi víztároló

Története[szerkesztés]

A Magas-Tátra délkeleti vidékét az 5-6. századtól kezdődően szláv törzsek lakták, akik ekkor rajzottak szét a mai Ukrajna és Kelet-Lengyelország területéről. Egyes szláv csoportok a 9. századtól kezdődően pedig a Kárpát-medence középső területe­i felé vándoroltak.[2]

A település első említése 1235-ből származik. Birtokosa a Jekelfalussy család volt. Árpád-házi Szent Margit tiszteletére szentelt temploma valószínűleg a 13. században épült. 1300-ban „Senthmargita”, 1338-ban „Szent Margitha”, 1353-ban „Zenthmargytaazzunfolua”, 1460-ban „Margythfalwa” néven említik. Első szlovák említése csak 1588-ban történik Margycziany néven. Ebben az időben kerülhettek a szlovákok többségbe a településen.

Az 1662 és 1710 között kitört járványok a lakosságot alaposan megtizedelték, korábbi jelentőségét csak a 18. század végén szerezte vissza. 1787-ben 65 házát 408-an lakták. A község első pecsétje 1789-ből származik, felirata: „Sigil: Communitatis Margithfalva 1789”.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MARGITFALVA. Margetzen, Margeczani. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Jekelfalusi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Jekelfalvának szomszédságában, és annak filiája, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.[3]

1828-ban 71 házában 517 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Margitfalva (Margetzan), tót falu, Szepes vármegyében, a Hernád és Gőlnicz vizek összefolyásánál: 517 kath. lak. Bányáiban ezüstöt is ásnak. F. u. a Jékelfalusy nemzetség.[4]

Lakóinak egy része a 19. század vége óta a vasútnál dolgozik. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.

1918-ban spanyolnátha járvány pusztított a községben. 1960-ban a szomszédos Főnikszhuta községet csatolták hozzá. Az 1963-as év döntő változást hozott a település életébe. Ekkor kezdődött el a Ruzsini víztározó építése. Mivel a falu mélyen feküdt, területe a tervezett tározó elárasztásra ítélt területébe esett. 1970-re megszűnt az ősi Margitfalva, csak a templom és a temető maradt meg belőle. A település új központja néhány száz méterrel arrébb épült fel.

Főnikszhuta[szerkesztés]

Főnikszhuta (vagy Főnixhuta) nevű településrészét a 18. században a Rolló család alapította a környéken kitermelt réz feldolgozására. 1879-ben a kohókat már csak faszén égetésére használták, majd 1885-ben végleg bezárták.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 798-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 2035 lakosából 2006 szlovák volt.

2011-ben 1964 lakosából 1857 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1825-ben épült, a 20. század elején késő gótikus stílusban építették át, később modernizálták.
  • A falu mellett a Hernádon mesterséges tó van.
  • A község jelentősebb építményei a Gölnic-patakon átívelő kőhíd és a Hernádon átívelő fahíd.
  • A főnikszhutai részen található Szlovákia leghosszabb villamosított vasúti alagútja.
  • A főnikszhutai kastély a 18. század közepén épült barokk stílusban, a 19. század elején bővítették.

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. A Szepesség történelme dióhéjban Archiválva 2017. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, magas-tatra.info
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Margecany
A Wikimédia Commons tartalmaz Margitfalva témájú médiaállományokat.