Zakárfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zakárfalva (Žakarovce)
Zakárfalva látképe.
Zakárfalva látképe.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásGölnicbányai
Rang község
Első írásos említés 1368
Polgármester Štefan Tulipán
Irányítószám 055 71
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám GL
Népesség
Teljes népesség725 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség88 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság533 m
Terület8,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zakárfalva (Szlovákia)
Zakárfalva
Zakárfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 52′ 40″, k. h. 20° 55′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 40″, k. h. 20° 55′ 30″
Zakárfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zakárfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zakárfalva (1892-ig Zsakaróc, szlovákul: Žakarovce, németül: Schakarowitz/Sokelsdorf) község Szlovákiában a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Gölnicbányától 5 km-re északnyugatra a Gölnic völgyének egyik keresztirányú völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

1368-ban "Villa Zakery" néven említik először. 1374-ben "Zachari", 1390-ben "Sakar", 1477-ben "Sakaar" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Német bányászfalu volt, mely a Gölnic völgyének bányáihoz települt. Később a német lakosságot fokozatosan szlovákok váltották fel. A 15. századtól a rihnói uradalom része és vele együtt 1460-tól a Szapolyai család birtoka, majd a Thurzók a birtokosai. 1693-tól a Csákyaké. A 16. századtól vasat és rezet bányásztak itt. 1787-ben 74 házában 551 lakos élt. 1828-ban 94 háza és 685 lakosa volt. 1872-ben a bányák Habsburg tulajdonba kerültek. 1898-ban egy tűzvészben csaknem az egész falu leégett.

Vályi András szerint " ZAKARÓCZ. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, fekszik Gölnitzhez fél mértföldnyire; földgye hegyes, vas bányáji is vannak."[2]

Fényes Elek szerint " Zsakarócz, Szepes v. tót falu, Göllniczhez 1/2 órányira: 732 kath. lak., paroch. templommal, vasbányákkal. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Lőcse."[3]

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.

A hozzá tartozó Máriahután a bányászat a 14.15. században indult meg. Első írásos említése 1546-ban „Maderspach” alakban történt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1371, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 776 lakosából 724 szlovák és 49 cigány volt.

2011-ben 761 lakosából 675 szlovák és 73 roma volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1812-ben épült.
  • A plébánia épülete 1841-42-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]