Nagykuncfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagykuncfalva (Helcmanovce)
Nagykuncfalva látképe az 546-os útról
Nagykuncfalva látképe az 546-os útról
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásGölnicbányai
Rang község
Első írásos említés 1297
Polgármester Blanka Vargová
Irányítószám 055 63
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám GL
Népesség
Teljes népesség1429 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség116 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság405 m
Terület12,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagykuncfalva (Szlovákia)
Nagykuncfalva
Nagykuncfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 49′ 45″, k. h. 20° 52′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 45″, k. h. 20° 52′ 00″
Nagykuncfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykuncfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagykuncfalva (1892-ig Helcmanóc, szlovákul: Helcmanovce, németül: Helcmanowitz) község Szlovákiában a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Gölnicbányától 9 km-re délnyugatra a Gölnic partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a 13. században a német jog alapján alapították. Első lakói a soltész által betelepített németek voltak. A települést 1297-ben említik először. 1326-ban "Kunchfalva", 1374-ben "villa Hencmanni" néven szerepel az írott forrásokban. A 16. században sok Szepességi faluhoz hasonlóan ide is ruszin pásztorok érkeztek. 1605-ben a falu leégett. A 18. században rezet és vasat bányásztak a területén.

Vályi András szerint "Helczmanócz. Tót falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Gőlniczhez nem meszsze, határja jó termékenységű, vagyonnyai külömbfélék."[2]

Fényes Elek szerint "Helczmanocz, orosz f., Szepes vmegyében, Remete és Gölnicz közt: 112 római, 1503 g. kath. lak. Görög kath. parochia. Vasbányák. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Lőcse."[3]

1885. augusztus 12-én nagy tűzvész pusztított, melyben a templom is súlyosan megsérült. Ezután német lakossága nagyrészt elköltözött a faluból. Lakói mezőgazdasággal, bányászattal, erdei munkákkal foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1269, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1556 lakosából 1447 szlovák és 90 cigány volt.

2011-ben 1490 lakosából 1370 szlovák és 17 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]