Svedlér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Svedlér (Švedlár)
A svedléri Szent Margit-templom
A svedléri Szent Margit-templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Gölnicbányai
Rang község
Első írásos említés 1338
Polgármester Vladimír Končík
Irányítószám 053 34
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám GL
Népesség
Teljes népesség 2083 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 481 m
Terület 84,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Svedlér (Szlovákia)
Svedlér
Svedlér
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 20° 42′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 20° 42′ 40″
Svedlér weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Svedlér témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Svedlér (szlovákul: Švedlár, németül: Schwedler) község Szlovákiában a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Gölnicbányától 23 km-re délnyugatra a Gölnic partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut német bányászok alapították a 13. század elején. Eredetileg három különálló település, Alsó-, Közép-, és Felsősvedlér volt. 1333-ban Károly Róbert király mindhárom települést a szomolnoki uradalomhoz csatolta, később pedig Gölnicbányához is tartoztak. Svedlért 1338-ban "Tres Swetler, Swetler, Swadler" alakban említik először. 1368-ban "Swedlery" néven szerepel. 1465-ben mezővárosként a szepesi váruradalom része. 1529-ben anabaptisták telepedtek a Szepességben, így Svedléren is. A 16. században Svedlér 143 házzal egyike a Szepesség legnépesebb településeinek. A Thurzók, a Csákyak, végül a Bányászkamara tulajdona. Lakói főként bányászok voltak és a környék rézbányáiban dolgoztak.

1662-ben, 1664-ben és 1710-ben pestisjárványok sújtották. Csak 1710-ben a lakosság háromnegyede, 1050 lakos esett a pusztító kór áldozatául. A 18. - 19. században a rézbányák mellett nagyolvasztó és bányászati hivatal is működött a településen. 1787-ben 350 házában 2691 lakos élt. 1828-ban 343 háza és 2469 lakosa volt. 1880 és 1890 között sok bányász kivándorolt a községből. 1889-ben nagy tűzvész pusztított, melyben a templom tornya is leégett.

Vályi András szerint "SVEDLÉR. Német Bánya Város Szepes Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Vágendriszszelhez fél mértföldnyire; bányáji nevezetesítik, közel Hutáji is vagynak; határja hegyes, vőlgyes, fája, legelője elég van, keresetre jó módgyok, vagyonnyaik középszerűek." [2]

Fényes Elek szerint "Schwedlér, német bányaváros, Szepes vmegyében, Szomolnokhoz észak-nyugotra 1 1/2 mfdnyire: 1064 kath., 1511 evang. lak. Kath. és evang. anyatemplom. Papirosmalom. Fürész és lisztmalmok. Jövedelmei rézbányák, mellyekből évenként 2000 mázsa tiszta réz ásatik. F. u. a kamara." [3]

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1858, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1930 lakosából 1625 szlovák, 205 cigány, 67 német volt.

2011-ben 2083 lakosából 1549 szlovák, 331 roma és 52 német volt.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Svedlér témájú médiaállományokat.