Svedlér
| Svedlér (Švedlár) | |||
 | |||
| A svedléri Szent Margit-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Gölnicbányai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1338 | ||
| Polgármester | Vladimír Končík | ||
| Irányítószám | 053 34 | ||
| Körzethívószám | 053 | ||
| Forgalmi rendszám | GL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2087 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 25 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 481 m | ||
| Terület | 84,49 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 20° 42′ 30″48.813889°N 20.708333°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 20° 42′ 30″48.813889°N 20.708333°E | |||
| Svedlér weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Svedlér témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Svedlér (szlovákul: Švedlár, németül: Schwedler) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Gölnicbányától 23 km-re délnyugatra, a Gölnic partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falut német bányászok alapították a 13. század elején. Eredetileg három különálló település (Alsó-, Közép-, és Felsősvedlér) volt. 1333-ban Károly Róbert király mindhárom települést a szomolnoki uradalomhoz csatolta, később pedig Gölnicbányához is tartoztak. Svedlért 1338-ban „Tres Swetler”, „Swetler”, „Swadler” alakban említik először. 1368-ban „Swedlery” néven szerepel. 1465-ben mezővárosként a szepesi váruradalom része. 1529-ben anabaptisták telepedtek a Szepességbe, így Svedlérre is. A 16. században Svedlér 143 házzal egyike a Szepesség legnépesebb településeinek. A Thurzók, Csákyak, végül a Bányászkamara tulajdona. Lakói főként bányászok voltak és a környék rézbányáiban dolgoztak.
1662-ben, 1664-ben és 1710-ben pestisjárványok sújtották. Csak 1710-ben a lakosság háromnegyede, 1050 lakos esett a pusztító kór áldozatául. A 18.-19. században a rézbányák mellett nagyolvasztó és bányászati hivatal is működött a településen. 1787-ben 350 házában 2691 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SVEDLÉR. Német Bánya Város Szepes Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Vágendriszszelhez fél mértföldnyire; bányáji nevezetesítik, közel Hutáji is vagynak; határja hegyes, vőlgyes, fája, legelője elég van, keresetre jó módgyok, vagyonnyaik középszerűek.”[2]
1828-ban 343 háza és 2469 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Schwedlér, német bányaváros, Szepes vmegyében, Szomolnokhoz észak-nyugotra 1 1/2 mfdnyire: 1064 kath., 1511 evang. lak. Kath. és evang. anyatemplom. Papirosmalom. Fürész és lisztmalmok. Jövedelmei rézbányák, mellyekből évenként 2000 mázsa tiszta réz ásatik. F. u. a kamara.”[3]
1880 és 1890 között sok bányász kivándorolt a községből. 1889-ben nagy tűzvész pusztított, melyben a templom tornya is leégett. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1679 | 1975 | 2087 | 2087 |
| Különbség | +17,62 % | +5,67 % | +0 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2102 | 2087 |
| Eltérés | -0,71 % |
1910-ben 1858-an, többségében németek lakták, jelentős magyar anyanyelvű kisebbséggel.
2001-ben 1930 lakosából 1625 szlovák, 205 cigány, 67 német volt.
2011-ben 2083 lakosából 1549 szlovák, 331 cigány és 52 német volt.
2021-ben 2112 lakosából 1759 (+55) szlovák, 1 magyar, 185 (+209) cigány, 1 (+2) ruszin, 21 egyéb és 145 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született Sóltz Vilmos (1833-1901) magyar kohómérnök.
- Itt született 1887-ben Sigmund Keil csehszlovákiai német politikus.
- Itt született 1934. május 10-én Ferdinand Martin Klein pedagógusprofesszor.
- Itt szolgált Johann Konrad Bexheft (1766 körül-1825) evangélikus lelkész.
- Itt is garázdálkodott Gordán Gyuri (19. század) betyár, zsivány.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Margit tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban, a 17. században barokk stílusban építették át. Berendezése 18. századi.
- evangélikus temploma 1787-ben épült.
- A Gölnicen a 19. században épített fedett fahíd vezet át.
Képtár
[szerkesztés]-
Községháza -
Katolikus templom -
Az első világháború áldozatainak emlékműve a katolikus templomban -
Katolikus templom -
Katolikus templom -
Orgona a katolikus templomban -
Evangélikus templom -
Útmenti feszület -
Svedléri utcakép -
A község főtere -
-
-
Óvoda -
A Gölnic-folyó Svedlérnél
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Svedlér (magyar)
- E-obce.sk Archiválva 2008. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
A Gölnicbányai járás települései | ||
|---|---|---|
Gölnicbánya (Gelnica) | ||
|  | |
