Svedlér
| Svedlér (Švedlár) | |||
 | |||
| A svedléri Szent Margit-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Gölnicbányai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1338 | ||
| Polgármester | Vladimír Končík | ||
| Irányítószám | 053 34 | ||
| Körzethívószám | 053 | ||
| Forgalmi rendszám | GL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2109 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 25 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 481 m | ||
| Terület | 84,49 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 20° 42′ 30″48.813889°N 20.708333°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 20° 42′ 30″48.813889°N 20.708333°E | |||
| Svedlér weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Svedlér témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Svedlér (szlovákul: Švedlár, németül: Schwedler) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gölnicbányától 23 km-re délnyugatra, a Gölnic partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falut német bányászok alapították a 13. század elején. Eredetileg három különálló település (Alsó-, Közép-, és Felsősvedlér) volt. 1333-ban Károly Róbert király mindhárom települést a szomolnoki uradalomhoz csatolta, később pedig Gölnicbányához is tartoztak. Svedlért 1338-ban „Tres Swetler”, „Swetler”, „Swadler” alakban említik először. 1368-ban „Swedlery” néven szerepel. 1465-ben mezővárosként a szepesi váruradalom része. 1529-ben anabaptisták telepedtek a Szepességbe, így Svedlérre is. A 16. században Svedlér 143 házzal egyike a Szepesség legnépesebb településeinek. A Thurzók, Csákyak, végül a Bányászkamara tulajdona. Lakói főként bányászok voltak és a környék rézbányáiban dolgoztak.
1662-ben, 1664-ben és 1710-ben pestisjárványok sújtották. Csak 1710-ben a lakosság háromnegyede, 1050 lakos esett a pusztító kór áldozatául. A 18.-19. században a rézbányák mellett nagyolvasztó és bányászati hivatal is működött a településen. 1787-ben 350 házában 2691 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SVEDLÉR. Német Bánya Város Szepes Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Vágendriszszelhez fél mértföldnyire; bányáji nevezetesítik, közel Hutáji is vagynak; határja hegyes, vőlgyes, fája, legelője elég van, keresetre jó módgyok, vagyonnyaik középszerűek.”[2]
1828-ban 343 háza és 2469 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Schwedlér, német bányaváros, Szepes vmegyében, Szomolnokhoz észak-nyugotra 1 1/2 mfdnyire: 1064 kath., 1511 evang. lak. Kath. és evang. anyatemplom. Papirosmalom. Fürész és lisztmalmok. Jövedelmei rézbányák, mellyekből évenként 2000 mázsa tiszta réz ásatik. F. u. a kamara.”[3]
1880 és 1890 között sok bányász kivándorolt a községből. 1889-ben nagy tűzvész pusztított, melyben a templom tornya is leégett. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1666 | 1981 | 2106 | 2109 |
| Különbség | +18,90 % | +6,30 % | +0,14 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2087 | 2109 |
| Eltérés | +1,05 % |
1910-ben 1858-an, többségében németek lakták, jelentős magyar anyanyelvű kisebbséggel.
2001-ben 1930 lakosából 1625 szlovák, 205 cigány, 67 német volt.
2011-ben 2083 lakosából 1549 szlovák, 331 cigány és 52 német volt.
2021-ben 2112 lakosából 1759 (+55) szlovák, 1 magyar, 185 (+209) cigány, 1 (+2) ruszin, 21 egyéb és 145 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született Sóltz Vilmos (1833-1901) magyar kohómérnök.
- Itt született 1887-ben Sigmund Keil csehszlovákiai német politikus.
- Itt született 1934. május 10-én Ferdinand Martin Klein pedagógusprofesszor.
- Itt szolgált Johann Konrad Bexheft (1766 körül-1825) evangélikus lelkész.
- Itt is garázdálkodott Gordán Gyuri (19. század) betyár, zsivány.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Margit tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban, a 17. században barokk stílusban építették át. Berendezése 18. századi.
- evangélikus temploma 1787-ben épült.
- A Gölnicen a 19. században épített fedett fahíd vezet át.
Képtár
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Községháza
Katolikus templom
Az első világháború áldozatainak emlékműve a katolikus templomban
Katolikus templom
Katolikus templom
Orgona a katolikus templomban
Evangélikus templom
Útmenti feszület
Svedléri utcakép
A község főtere
Óvoda
A Gölnic-folyó Svedlérnél
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Hivatalos oldal
- Svedlér (magyar)
- E-obce.sk Archiválva 2008. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
A Gölnicbányai járás települései | ||
|---|---|---|
Gölnicbánya (Gelnica) | ||
|  | |
