Putnoki járás
| Putnoki járás | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye |
| Járási székhely | Putnok |
| Települések száma | 26 |
| városok | 1 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 17 145 fő (2022. okt. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 48 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 391,25 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Térkép | |
| A Putnoki járás elhelyezkedése Magyarországon | |
A Putnoki járás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Putnok. Területe 391,25 km², népessége 18 834 fő, népsűrűsége 48 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. Egy város (Putnok) és 25 község tartozik hozzá, melyek az Edelényi, a Kazincbarcikai és az Ózdi kistérséghez tartoznak.
A Putnoki járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett 1910 és 1961 között, és e fél évszázad alatt különböző megyékhez tartozott.
Települései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Település | Rang | Kistérség (2013. január 1.) | Népesség (2012. január 1.) | Terület (km²) |
|---|---|---|---|---|
| Putnok | város | Ózdi | 6 634 | 34,72 |
| Aggtelek | község | Edelényi | 535 | 43,82 |
| Alsószuha | község | Kazincbarcikai | 479 | 22,42 |
| Bánréve | község | Ózdi | 1 271 | 6,62 |
| Dövény | község | Kazincbarcikai | 283 | 11,65 |
| Dubicsány | község | Ózdi | 285 | 13 |
| Felsőkelecsény | község | Kazincbarcikai | 364 | 7,99 |
| Felsőnyárád | község | Kazincbarcikai | 980 | 11,67 |
| Gömörszőlős | község | Ózdi | 77 | 8,77 |
| Hét | község | Ózdi | 493 | 3,71 |
| Imola | község | Kazincbarcikai | 96 | 18,12 |
| Jákfalva | község | Kazincbarcikai | 525 | 9,06 |
| Jósvafő | község | Edelényi | 235 | 21,55 |
| Kánó | község | Kazincbarcikai | 163 | 13,78 |
| Kelemér | község | Ózdi | 525 | 18,81 |
| Királd | község | Ózdi | 834 | 7,88 |
| Ragály | község | Kazincbarcikai | 649 | 15,54 |
| Sajómercse | község | Ózdi | 221 | 11,18 |
| Sajónémeti | község | Ózdi | 493 | 7,37 |
| Sajópüspöki | község | Ózdi | 503 | 9,45 |
| Sajóvelezd | község | Ózdi | 826 | 23,02 |
| Serényfalva | község | Ózdi | 970 | 19,64 |
| Szuhafő | község | Kazincbarcikai | 141 | 16,05 |
| Trizs | község | Kazincbarcikai | 195 | 10,25 |
| Zádorfalva | község | Kazincbarcikai | 480 | 13,75 |
| Zubogy | község | Kazincbarcikai | 577 | 11,43 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Putnoki járás első ízben 1910-ben jött létre Gömör és Kis-Hont vármegyében. Községeinek egy része 1918-tól csehszlovák uralom alatt állt, amit a trianoni békeszerződés 1920-ban megerősített. Az 1923-as megyerendezés során Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegyéhez került, 1938–44 között az ismét önálló Gömör és Kishont része volt, majd 1945–50 között Borsod-Gömör vármegyéé, végül az 1950-es megyerendezéskor Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe sorolták. A Putnoki járás 1961 végén megszűnt, községeit ekkor felosztották az Edelényi és az Ózdi járás között, és a 2013-tól ide tartozó községek 1983-ban, a járások megszüntetése előtt is e két járáshoz tartoztak.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A népesség adatai településenként". Központi Statisztikai Hivatal. 2023. szeptember 26. Hozzáférés: 2023. november 12.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
- A KSH 2012. évi helységnévkönyve