Ózdi kistérség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ózdi kistérség: kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, központja: Ózd.

Települései[szerkesztés]

Arló Bánréve Borsodbóta Borsodnádasd Borsodszentgyörgy
Bükkmogyorósd Csernely Csokvaomány Domaháza Dubicsány
Farkaslyuk Gömörszőlős Hangony Hét Járdánháza
Kelemér Királd Kissikátor Lénárddaróc Nekézseny
Ózd Putnok Sajómercse Sajónémeti Sajópüspöki
Sajóvelezd Sáta Serényfalva Uppony

Fekvése[szerkesztés]

Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik, Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén, északról Szlovákia határa, nyugatról egy részen Nógrád megye, délről Heves megye, keletről pedig a Kazincbarcikai kistérség határolja. A települések jellemzően a völgyekben fekszenek. A térség legnagyobb folyóvize a Sajó, ebbe torkollik a Hangony-patak, melynek völgyében található a kistérség központja: Ózd városa. Ózdtól nyugatra húzódik az Ózdi-dombvidék, a várostól délre pedig a Hegyhát található, majd az egyedülálló természeti szépségeket rejtő Upponyi-hegység. A Hegyhát völgyeiben a Csernely-patak folyik végig, ez a patak táplálja a Lázbérci-víztározót. A Sajó bal oldalán a Putnoki-dombság helyezkedik el.

Területe[szerkesztés]

Az Ózdi kistérség 548,39 km² területen helyezkedik el. A Bükk hegység és a szlovák határ között medence jellegű dombságok alakultak ki. A Sajó-völgye teraszos jellegű, 150-200 méteres átlagos tengerszint feletti magasságban fekszik, a Putnoki-dombság pedig 200-300 méteren. A dombság felszínét agyagos, homokos üledék fedi, miocén rétegeiben jelentős barnaszén található. Az Ózdi-dombvidék Borsodnádasd, Arló és Domaháza közötti területe része a Tarnamenti Tájvédelmi Körzetnek. Felszíne fiatal tengeri üledék, agyag, agyagmárga, homokkő, miocén széntelepes rétegek és miocén vulkáni tufa. A felszínt suvadásos formák is gazdagítják.

Története[szerkesztés]

Már az őskorban is lakott volt a terület. Az Upponyi-hegység barlangjaiból kőpengék kerültek elő. Ózd határában urnákat találtak. A honfoglalásról nem maradt fenn írásos emlék, később Anonymus krónikájában olvashatunk ennek a területnek az elfoglalásáról. A vármegye-rendszer kialakítása a térséget közigazgatásilag két részre osztotta. Északon a Hangony-patak és a Sajó bal parti részét Gömör, a déli részt pedig Borsod megyéhez sorolták be. Az egyházi területek korán kialakultak. Sajópüspöki már a vármegye kialakítása idején is egyházi birtok volt. Kilit egri püspök 1232-ben behozta a ciszterci rendet. Megalapította a bélháromkúti apátságot, s nekik ajándékozta mindazokat a községeket, amelyeket a várbirtok közül megszerzett. Ezek között volt Királd és Sajómercse is. A települések a 12. századra kialakultak, nevükkel azonban írásos formában csak a 13. században találkozhatunk először. Legtöbbjüket a Váradi Regestrum szövegeiben lelhetjük fel. 1241-ben a muhi csata után a tatárok feldúlták a Sajó-völgy falvait, sok el is néptelenedett. A tatárok elvonulása után népesültek be újra. A 15. század közepén huszita csapatok szállták meg a térség nagy részét. Több erősséget megszálltak, néhányat építettek is. A fiatal Mátyás király röviddel trónra lépése után űzte ki a huszitákat a térségből és az országból is. A török az 1550-es évek közepén feldúlta a vidéket, majd a 150 éves uralmuk alatt szinte teljesen elnéptelenedett a környék. A térségben nem nyert teret a reformáció, kevés a református község. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés újabb csapást okozott. Gömör és Kis-Hont vármegye nagy része Csehszlovákiához került. 21 település maradt Magyarország területén, majd az 1922-es határkiigazítással 22 lett. Susa község ekkor került vissza Magyarországhoz. A 19. századi iparosodással egy új korszak vette kezdetét. Megindult a szénbányászat és a vaskohászat. Putnok mellett Ózd és Borsodnádasd is várossá lett.

Nevezetességei[szerkesztés]

Ózdi római katolikus templom
Sajónémeti római katolikus templom
Borsodbóta római katolikus templom
  • Ózd. Kaszinó, Ív úti római katolikus templom, Ipari Skanzen, Városrészek templomai.
  • Borsodnádasd. Hősi Emlékmű, Római katolikus templom.
  • Putnok. Serényi kastély, Gömör Múzeum, Római katolikus templom.
  • Arló. Arlói-tó, Tájház, Római katolikus templom, Vadászház.
  • Bánréve. Serényi kastély, Római katolikus templom, Hősi Emlékmű.
  • Borsodbóta. Római katolikus templom, Kastély.
  • Borsodszentgyörgy. Római katolikus templom.
  • Bükkmogyorósd. Régi tornácos lakóházak.
  • Csernely. Sturmann-kastély, Római katolikus templom.
  • Csokvaomány. Római katolikus templom.
  • Domaháza. Római katolikus templom.
  • Dubicsány. Református templom, Vay János kastélya.
  • Farkaslyuk. Bányász Emlékpark.
  • Gömörszőlős. Református templom, Tégletornácos lakóházak.
  • Hangony. Birinyi-vár, Római katolikus templom.
  • Hét. Héti-tó, Református templom.
  • Járdánháza. IV. Béla király emlékkápolnája, Római katolikus templom.
  • Kelemér. Mohos-tavak, Téglatornácos lakóházak, Tompa Mihály-emlékház.
  • Királd. Római katolikus templom.
  • Kissikátor. Római katolikus körtemplom.
  • Lénárddaróc. Római katolikus templom, Téglatornácos lakóházak.
  • Nekézseny. Református templom, Szeleczky Zita színésznő síremléke.
  • Sajómercse. Hősi Emlékmű, Római katolikus templom.
  • Sajónémeti. Földvár, Római katolikus templom, IV. Béla király emlékkápolna.
  • Sajópüspöki. Római katolikus templom.
  • Sajóvelezd. Református templom, Tájház.
  • Sáta. Fáy kastély, Római katolikus templom.
  • Serényfalva. Református templom, Római katolikus templom.
  • Uppony. Upponyi-tó, Upponyi-hegység, Damasa-szakadék, Dede vár

Növényzet és állatvilág[szerkesztés]

Jellemző növénytársulásai a keménylombú ligeterdők. Az alacsonyabb dombvidéken cseres-tölgyes, a magasabban fekvő részeken pedig gyertyános-tölgyes erdők találhatóak. A Sajó közelében és a Hangony-patak völgyében a magaskórós társulások, a gyapjúsávos láprétek, mocsárrétek és nedves kaszálók fordulnak elő. A talajtakaró változatos. Legjellemzőbb a bemosódásos barna erdőtalaj. A Sajó völgyében adottak a feltételek a mezőgazdasági termeléshez. Jellemzően árpát, búzát, cukorrépát, kukoricát, káposztát és burgonyát termesztenek. A dombvidék magasabban fekvő területein erdőgazdálkodás folyik. Keménylombos erdők, és kisebb részben fenyőfélék találhatóak. A szarvas, őz és vaddisznó állomány jelentős.

Éghajlat[szerkesztés]

A kistérség éghajlata mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. A napos órák száma 1850 körül mozog évente. Ebből nyáron 700-750 óra, télen 150-180 óra. Az éves középhőmérséklet: 10 Celsius-fok körüli. Fagymentes napok száma: 165-170. Éves csapadék mennyisége: 600-700 milliméter között, ennek nagyobb része nyáron hullik. Télen kb. 40-45 napon keresztül borítja összefüggő hótakaró a talajt.

Irodalom[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]