Kéked

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kéked
Kéked, Béke-utca (1).jpg
Kéked címere
Kéked címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállás község
Polgármester Hunkár Sándor László (független)[1]
Irányítószám 3899
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 178 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség13,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kéked (Magyarország)
Kéked
Kéked
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 21° 20′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 21° 20′ 45″
Kéked (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Kéked
Kéked
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Kéked weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kéked témájú médiaállományokat.

Kéked község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában, Miskolctól közúton 76 kilométerre északkeletre.

Története[szerkesztés]

A települést 1297-ben említik először Keked írásmóddal. 1317-ben Kekud, 1319-ben Quequed, 1332-1335 között Quequed, Kykit, Kekuk és Kekud alakban írva említik nevét. A település nevét az 1297-1317-es évekből tanúk és királyi ember nevéből ismerjük.

1332-ben már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint ekkor 12, 1333-ban 8, 1334-ben 3, 1335-ben 2 garas pápai tizedet fizetett. 1319-ben Pányokkal szomszédosnak említik. Kastélya gótikus eredetű, a 15. században épült, később reneszánsz stílusban építették át. A mai Kéked 1943-ban jött létre Alsó- és Felsőkéked egyesítéséből[3]

2013. október 21-én felavatták a Kéked-Abaújnádasd közötti 2,8 km hosszú összekötő utat.[4]

Népcsoportok[szerkesztés]

A 2011-es népszámláláson a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5] A Schengeni egyezmény és az új út elkészülte után ugyanakkor a település visszakerült Kassa vonzáskörzetébe, ennek nyomán 2018-ra a település lakosságának 30%-át Kassáról kitelepült szlovákok teszik ki.[6]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

  • Melczer-kastély: A gótikus eredetű 15-16. századi, hengeres saroktornyos, zárt udvaros Melczer-kastély (udvarház), mai formáját a 17.-19. században nyerte el. A kastélyban 1979-től folytak műemléki helyreállítási munkálatok. Jelenleg kastélyszállóként működik. [2]
  • Római katolikus templom (Szentháromság): A 15. században épült, 1729-ben barokk stílusban átépítették. A templom szentélyében copf stílű örökmécses áll.
  • Mátyás-forrás és fürdő: Alsó-kékeden, a Szurok-hegy alatt ered a melegvízű forrás, amelynek a 15. századtól használták a környékbeliek fürdésre és gyógyításra. A hagyomány szerint Mátyás király is megfürdött vizében, innen kapta nevét. A fürdőtől nem messze áll három kocsányos tölgy, mely a legenda szerint szintén Mátyáshoz köthető, úgy tartják maga a király ültette.[7] A fürdőtelep a falutól körülbelül 200 méterre keletre épült fel. A forrásra építettek egy strandfürdőt és egy kádfürdőt. A forrás 22 °C-os, kénes vizét főleg csúzos, ízületi és köszvényes bántalmaktól szenvedőknek ajánlották. A fürdő a második világháborúban elpusztult, miután helyreállították 1954-től a Megyei Tanács üdülőjeként működött. A fürdő már nem üzemel, de a kúriában turistaszállást alakítottak ki. A hagyomány úgy tartja, hogy a forrás kékes vizéről kapta a település a nevét.

Környező települések[szerkesztés]

A Melczer-kastély parkja

Abaújvár (3 km), Pányok (kb. 4 km), Zsujta (11 km), a legközelebbi város: Gönc (15 km).

Források[szerkesztés]

  • Györffy György:Abaújvármegye
  • Abaúj-Torna Vármegye, 1939
  • Magyarország, Panoráma, 1975

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kéked települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Napi hírek / Napi tudósítások, 1943. június 13. vasárnap / 3. oldal[halott link].
  4. Elkészült a Kéked-Abaújnádasd összekötő út[halott link]
  5. A nemzetiségi népesség száma településenként
  6. Partos Bence: Vihar az idillben: helyi kiskirályok esete a szlovák betelepülőkkel Kékeden (magyar nyelven) pp. Mandiner.hu, 2018. június 5. (Hozzáférés: 2018. június 5.)
  7. 4-3,8-3,7 méteres. Igazság szerint a fák vélhetően alig érik el a háromszáz évet-ami persze dicséretes életkor-, s Mátyás király-legenda nélkül is csoda szépek. Mindenesetre az ilyen legendák, mint Rákóczi-, Petőfi-, Mátyás király-fa, stb. nagyon fontosak, hiszen a helyi legendák és a lakosoknak ezekhez való ragaszkodása menti meg a fákat a pusztulástól még a hivatalos védetté nyilvánítás előtt. Forrás [1] Archiválva 2007. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben

Külső hivatkozások[szerkesztés]