Melczer-kastély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Melczer-kastély
A Melczer-kastély
A Melczer-kastély
Ország Magyarország
Épült 15 - 16. század
Stílus gótika
Család Kékedy család
Zombory család
Melczer család

Jelenlegi funkció szálloda
Elhelyezkedése
Melczer-kastély (Magyarország)
Melczer-kastély
Melczer-kastély
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 32′ 46″, k. h. 21° 20′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 46″, k. h. 21° 20′ 57″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Melczer-kastély témájú médiaállományokat.

A Hernád folyó völgyétől keleti irányban, közel az országhatárhoz bújik meg a Zempléni-hegység zöldellő magaslatai között Kéked községe, melynek belterületén napjainkban ismét régi pompájában emelkedik a Melczer-kastély.

A kastély története[szerkesztés]

A kora középkori idők óta, az írásos forrásokban említett jobbágyfalu területén már állhatott földesúri udvarház, de a jelenlegi épületet csak a XVII. század első évtizedében alapozta meg a Kékedi nemesi család. A jelentős birtokkal rendelkező Kékedi középnemesi família akkoriban divatosnak számító reneszánsz várkastélyt emeltetett, vagyis elsősorban már a kényelmi szempontokat helyezte előtérbe. Erre a nagyméretű, de cserépkályhákkal jól befűthető és nagyobb ablakokkal világossá varázsolt lakószobák szolgáltak, míg a földesúr gazdagságát a külső homlokzatok sgraffitós vakolatdíszei és a felső fecskefarkas pártázat motívumai hirdették.

Természetesen a korszak rossz közbiztonsága megkövetelte a külső védőművek kialakítását is. Az épület sarkait kerek tornyok tagolták, valamint a várkastély udvarát magas lőréses kőfal védelmezte. A legkülső védelmi övezetet egy mély vizesárok jelentette, melyen felvonóhíd ívelt át. Az először felhúzott északi épületszárnyat a későbbi évtizedekben, déli irányban kibővítették egy nagyobb méretű lakótömbbel, amit szögletes olaszbástyákkal oltalmaztak. Ennek ellenére sem számított a jelentősebb ellenálló erejű helyek közé. 1658-ban elhunyt Kékedi Balázs, akinek egyetlen leánya Katalin, az elmagyarosodott eperjesi szász kereskedő család, a Melczerek egyik férfi tagjához ment nőül. A Thököly-féle háború során a kurucok kifosztották a várkastély termeit. A fékezhetetlen harcosok mindent elvittek, ami mozdítható volt, a pincében megitták a bort, majd elhajtották a falubeli lakosság jószágállományát is. A háborús pusztításokat sokáig nem tudták helyreállítani, még egy 1708-as feljegyzés szerint is az egykor szebb napokat látott épület „puszta és rongyos”.

1772-ben Melczer Pál elzálogosította tulajdonrészét Ferenc nevű unokaöccse özvegyének. Miután sikerült elegendő pénzt összegyűjtenie földesurának, megkezdődtek az omladozó épületszárnyak helyreállítási munkálatai. Homlokzatát 1863-ban a romantika stílusjegyei szerint átalakították, de alapfalaiban megőrizte az eredeti várkastély elrendezését.

1979-ben történt meg régészeti kutatása és műemlékvédelmi helyreállítása, hogy napjainkban, teljes épségben, mint kastélyszálló szolgálja a csodálatos természeti szépségű helyen emelkedő épület a pihenni vágyók kényelmét.

Képgaléria[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]