Tiszabábolna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszabábolna
Tiszabábolna címere
Tiszabábolna címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Mezőkövesdi
Jogállás község
Polgármester Hencz Zsolt[1]
Irányítószám 3465
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség 343 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 10,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 32,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszabábolna (Magyarország)
Tiszabábolna
Tiszabábolna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 19″, k. h. 20° 48′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 19″, k. h. 20° 48′ 42″
Tiszabábolna (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tiszabábolna
Tiszabábolna
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tiszabábolna weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszabábolna témájú médiaállományokat.

Tiszabábolna község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban. A megye délkeleti részén, a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben lévő, Tisza-melléki település.

Fekvése[szerkesztés]

Borsodivánkától 12,5, Mezőkövesdtől 28, Ároktőtől 15 kilométer távolságra található. Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legdélebbi fekvésű települése.

Története[szerkesztés]

A mai Magyarország területén három Bábolna ismert (Bihar, Borsod, Komárom vm.) Mindhárom a Koppány (Katapán) nemzetségbeli Bábolnai család birtoka volt, így az adatok szétválasztása nehéz, olykor önkényes. Tiszabábolna (korábban Mezőbábolna) első ismert írásos említése 1215-ből való, ekkor Bobona néven, 1259-ben Babana, 1261-ben Babuna, 1280 körül Mezeu Babuna alakokban is írják.

1215-ben a hevesi udvarbíró poroszlójának nevében merül fel. 1259-ben Gergely felesége végrendelkezett, minden javát férjére hagyván.

Kérdéses, hogy ez volt-e az a Bábolna, amelyet a király (Baksa nemzetségbeli) Tamás fia Simonnak adott, majd rövid idő múlva visszavett tőle. (Az ezt tárgyaló oklevél gyanús hitelű.)

1280 körül Bábolnai Miklós ispán fia, János perbe fogta a többi Bábolnait Mezőbábolna (Borsod vm.) – ma Tiszabábolna – és Tolmabábolna (Komárom vm.) birtokáért; a Bábolnaiak pedig Miklós fia Jánost amiatt, hogy több földje van a közösből, mint megilleti, s amellett Jánost tolvajnak, rablónak, gyilkosnak, és oklevél-hamisítónak mondták: esset fur, latro, homicida, fabricator monete, falsarius et quod de patre suo nunc haberetur. Ez idő tájt a Farmosiak is perben állnak Gergely fiaival.

1309-ben Bábolna negyedrészét /Szolnoki/ Mengueth fia, Menguet özvegye 8 M-ért eladta rokonának, Biche fia Péternek.

1325-ben Bábolnai István megölte Vrach fia Bodurt; a vérdíjban Ábrányi János részére lefoglalt bábolnai birtokrészét rokonság és szomszédság jogán megváltotta Kemeji Miklós mester 30 M-ért, amit lóban, posztóban és pénzben (equis et panno ac grossorum den-rum) fizetett meg.

1328-ban, midőn Koppan fia István itteni birtokát körülhatárolták, Kemeji Miklós tiltakozott.

A Koppán nemzetség tagjai közül Bábolnán (Tiszabábolna) birtokosok voltak még Miklós 1325 és Koppány 1337-ben.

Tiszabábolnán levő birtokaik a rokon Kemej családra szálltak át, akiktől a 15. század elején a Rozgonyiak szerezték meg.

Népcsoportok[szerkesztés]

A településen mindenki magyar nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom
  • Szajlai Holt-Tisza horgásztó

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tiszabábolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés]