Persány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Persány (Perșani)
RO BV Biserica Sfintii Arhangheli din Persani (13).jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rang falu
Községközpont Ósinka község
Irányítószám 507203
SIRUTA-kód 41890
Népesség
Népesség1052 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság- (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság400 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Persány (Románia)
Persány
Persány
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 46′ 42″, k. h. 25° 12′ 60″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 42″, k. h. 25° 12′ 60″

Persány (románul: Perșani) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Brassótól 42 kilométerre északnyugatra, Fogarastól 21 kilométerre délkeletre, a Persányi-hegység nyugati lábánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a Perșa férfinév román képzős alakja. A név a délszlávban és az oroszban is használatos volt, azonos formában.

Története[szerkesztés]

Először 1527-ben említették, Persány és Persany alakban. Fogaras vidéki, később Fogaras vármegyei román falu volt, amely fontos út mellett feküdt. 1621-ben 25 jobbágycsalád lakta és öt puszta ház volt benne, míg 1722-ben kétszáz jobbágycsaládját írták össze. A Persányi-szoroson való átkelés a környéken garázdálkodó rablóbandák miatt még a 19. század közepén is kockázatos vállalkozásnak számított.[3] A persányi nők hagyományos viselete eltért a többi fogarasföldi faluétól és a Szebeni-Hegyalja női viseletére hasonlított. A hasonlóságok közül a legszembetűnőbb a turbánszerűen hajtott, alul megkötött gyolcsvászon kendő volt.[4] Iskoláját 1851-ben alapították. Kőbányájához német munkások települtek be. A faluban letelepült németek később elrománosodtak, de az 1920-as években még sokan német nevet viseltek.[5] 1900-ban kisközségből nagyközséggé alakult.[6] Az 1916. október 5-én vívott persányi csatában a Barcaság felől támadó román csapatok vereséget szenvedtek a központi erőktől.[7]

1910-ben 1029 lakosából 984 volt román, 16 német, 10 magyar és 18 egyéb (cigány) anyanyelvű; 952 ortodox, 47 görög és 24 római katolikus vallású.

2002-ben 1104 lakosából 697 volt román és 402 cigány nemzetiségű; 1058 ortodox és 25 adventista vallású.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Persányfürdő (Băile Perșani) gyógyvizes strand és üdülőtelep. 1925-ben nyitotta egy vállalkozó.[8] A sós-bikarbonátos vizet mozgásszervi betegségekre ajánlják.
  • Műemlék ortodox temploma 1793-ban épült. Eredeti festése részletekben maradt meg.

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  3. Michael Galz: Heimatbuch Streitfort in Siebenbürgen. Gundelsheim/Neckar, 1997, 36. o.
  4. George Maior: O pagină din luptele românilor cu sașii pe terenul social, cultural și economic. București, 1910, 30. o.
  5. Constantin Stan: Școala poporană din Făgăraș și depe Târnave, 1. köt., Făgărașul. Sibiu, 1928, 342. o.
  6. Belügyi Közlöny 1900, 495. o.
  7. Nagybaczoni Nagy Vilmos: A Románia elleni hadjárat, 1916–1917. 1. köt. Bp., 1923
  8. Stan, i. m., 345. o.

Külső hivatkozások[szerkesztés]