Konkordiabányatelep

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Konkordiabányatelep (Colonia 1 Mai)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rang falu
Községközpont Szászvolkány község
Irányítószám 507271
SIRUTA-kód 42414
Népesség
Népesség947 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság13 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság610 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Konkordiabányatelep (Románia)
Konkordiabányatelep
Konkordiabányatelep
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 39′ 52″, k. h. 25° 24′ 37″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 52″, k. h. 25° 24′ 37″

Konkordiabányatelep (románul: Colonia 1 Mai, németül: Concordia-Bergwerk) falu Romániában, Brassó megyében. Bányásztelepként jött létre a 20. század elején a Kotla lábánál nyitott szénbánya mellett. Közigazgatásilag Szászvolkány községhez tartozik, az 1940-es évekig Szászvolkány része volt.

Fekvése[szerkesztés]

A Kotla (Feketehegy) lábánál, a Valea Lată (Breitbach) völgyében fekszik, Szászvolkánytól 3 kilométerre északra, Brassótól 15 kilométerre nyugatra. Zsáktelepülés, a DJ111 megyei úton közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

A Concordia (Egyetértés) kőszénbányát 1838-ban nyitották az osztrák Hoffman testvérek.[3] 1874-ben Czell Frigyes cége vásárolta meg, hogy biztosítsa az olcsó fűtőanyagot szeszgyára számára.[4] 1900 körül Kekel János selmeci bányaszakértőt nevezték ki a bánya élére, harminc munkással kezdve meg a szénkitermelést. Az 1920-as években 200 bányász évi 1000 vagon szenet termelt ki,[5] 1947-ben pedig 2291 vagont.[3]

A bányatelep – a mai falu – a két világháború között épült ki; román neve Colonia Concordia, magyar neve Konkordia-bányatelep volt.[6] A munkásszállók, igazgatói és főmérnöki lakások mellett strand is létesült, a bányát pedig normál nyomtávú vasút kötötte össze Feketehalom állomásával. A bányászok 1929-ben és 1933-ban fellázadtak, sztrájkba léptek és átvették a bánya irányítását, de a katonaság mindkét alkalommal leverte a felkelést.[7] Az 1948-as kommunista államosítás után mind a bányát, mind a települést átkeresztelték 1 Mai-ra. A telepet korszerűsítették, iskolát, üzleteket, mozit építettek, azonban a bányát elhanyagolták, majd az 1960-as években be is zárták.[5]

A bányászok – különösen a szászok – nagy része elvándorolt, az egykoron vagyonos település elszegényedett. A 21. század elején egy téglagyár és egy elmegyógyintézet működött itt, a festői környezetnek köszönhetően több hétvégi ház és panzió épült.[7][8]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  3. a b Pepene et al.. Monografia Județului Brașov 1948. Brassó: Suvenir, 162. o. (2013). ISBN 9786069310397 
  4. Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői. 1887. 156. o.  
  5. a b Kovács-Lehel István: Kotla. Encián, XI. évf. 1. sz. (2016. nov.) 63–65. o. ISSN 2284-7030
  6. Brassó környékének helynevei. Encián, X. évf. 1. sz. (2015. nov.) 140. o. ISSN 2284-7030
  7. a b Colonia 1 Mai. Ziua, 2009. április 30. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  8. La 1 Mai nu mai e 1 Mai. Monitorul Expres, 2006. május 1. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  9. Întâlnire cu scriitorul Christian W. Schenk. Tradiție Satu Mare, 2017. január 9. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)

További információk[szerkesztés]