Konkordiabányatelep
| Konkordiabányatelep (Colonia 1 Mai) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Szászvolkány |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szászvolkány község |
| Irányítószám | 507271 |
| SIRUTA-kód | 42414 |
| Népesség | |
| Népesség | 982 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 13 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 610 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 39′ 52″, k. h. 25° 24′ 37″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 52″, k. h. 25° 24′ 37″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Konkordiabányatelep (románul: Colonia 1 Mai, németül: Concordia-Bergwerk) falu Romániában, Brassó megyében. Bányásztelepként jött létre a 20. század elején a Kotla lábánál nyitott szénbánya mellett. Közigazgatásilag Szászvolkány községhez tartozik, az 1940-es évekig Szászvolkány része volt.
Fekvése[szerkesztés]
A Kotla (Feketehegy) lábánál, a Valea Lată (Breitbach) völgyében fekszik, Szászvolkánytól 3 kilométerre északra, Brassótól 15 kilométerre nyugatra. Zsáktelepülés, a DJ111 megyei úton közelíthető meg.
Története[szerkesztés]
A Concordia (Egyetértés) kőszénbányát 1838-ban nyitották az osztrák Hoffman testvérek.[2] 1874-ben Czell Frigyes cége vásárolta meg, hogy biztosítsa az olcsó fűtőanyagot szeszgyára számára.[3] 1900 körül Kekel János selmeci bányaszakértőt nevezték ki a bánya élére, harminc munkással kezdve meg a szénkitermelést. Az 1920-as években 200 bányász évi 1000 vagon szenet termelt ki,[4] 1947-ben pedig 2291 vagont.[2]
A bányatelep – a mai falu – a két világháború között épült ki; román neve Colonia Concordia, magyar neve Konkordia-bányatelep volt.[5] A munkásszállók, igazgatói és főmérnöki lakások mellett strand is létesült, a bányát pedig normál nyomtávú vasút kötötte össze Feketehalom állomásával. A bányászok 1929-ben és 1933-ban fellázadtak, sztrájkba léptek és átvették a bánya irányítását, de a katonaság mindkét alkalommal leverte a felkelést.[6] Az 1948-as kommunista államosítás után mind a bányát, mind a települést átkeresztelték 1 Mai-ra. A telepet korszerűsítették, iskolát, üzleteket, mozit építettek, azonban a bányát elhanyagolták, majd az 1960-as években be is zárták.[4]
A bányászok – különösen a szászok – nagy része elvándorolt, az egykoron vagyonos település elszegényedett. A 21. század elején egy téglagyár és egy elmegyógyintézet működött itt, a festői környezetnek köszönhetően több hétvégi ház és panzió épült.[6][7]
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt töltötte gyermekkorát Christian W. Schenk.[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ a b Pepene et al.. Monografia Județului Brașov 1948. Brassó: Suvenir, 162. o. (2013). ISBN 9786069310397
- ↑ Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői. 1887. 156. o.
- ↑ a b Kovács-Lehel István: Kotla. Encián, XI. évf. 1. sz. (2016. november) 63–65. o. arch ISSN 2284-7030
- ↑ Brassó környékének helynevei. Encián, X. évf. 1. sz. (2015. november) 140. o. arch ISSN 2284-7030 Hozzáférés: 2019. szeptember 22.
- ↑ a b Colonia 1 Mai. Ziua, 2009. április 30. [2021. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
- ↑ La 1 Mai nu mai e 1 Mai. Monitorul Expres, 2006. május 1. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
- ↑ Întâlnire cu scriitorul Christian W. Schenk. Tradiție Satu Mare, 2017. január 9. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
További információk[szerkesztés]
- Römer, Julius: Die Steinkohlengrube Concordia bei Wolkendorf. Verh. Mitt. Naturwiss. Hermannstadt, XXVIII. évf. (1877) 47–56. o.
- Wachner, Heinrich. Krostadter Heimat- und Wanderbuch. Brassó: Wilhelm Hiemesch, 98–99. o. (1934)
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}