Balogh György (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balogh György
Balogh György , Barcaújfalu, 1894
Balogh György , Barcaújfalu, 1894
Élete
Született 1864. június 12.
Barcaújfalu, Magyarország
Elhunyt 1934
Barcaújfalu, Románia
Nemzetiség magyar magyar
Házastársa Sipos Margit
Gyermekei Balogh-Sipos Mihály
Pályafutása
Fontosabb művei Éltem vázlatának főbb vonalai (önéletrajz)
Kiadói Alutus Rt., Csíkszereda

Balogh György (Barcaújfalu, 1864. június 12.Barcaújfalu, 1934) magyar író, népköltő, falubíró, topográfus, autodidakta.

Élete[szerkesztés]

Azon személyek közé tartozik, akik maguk egyszerűségével, szerénységükkel megpróbáltak maradandót hagyni maguk után úgy anyagi, mint szellemi téren. Barcaújfalunak kevés ilyen egyénisége volt. O nem csak belelátott korának gazdasági, politikai és szellemi változásaiban, hanem értelmével, fejleszteni is tudta azokat és le is tudta írni, hogy örökségül hagyja az utókornak. Barcaújfalunak egyfajta polihisztora volt. Értett a főzéshez, agyagmegmunkáláshoz, mezőgazdasághoz, volt ő szabómester, ácsmester, kőművesmester, erdész, topográfus, falubíró, tanácsos és nem utolsósorban irodalmár. Mindezen tulajdonságai öndidakta módon fejlődtek ki benne, a nagy akaratereje és tudásvágya emelik naggyá és halhatatlanná. Minden munkájában megpróbálta a legjobbat beleadni, a legjobbat kihozni, úgymond maximalista volt. Nyelvismerete megmaradt a barcasági jellegzetességnek: ismerte a magyar, román és szász nyelveket. Balogh György 1934-ben halt meg Barcaújfaluban, ahol kopjafa őrzi emléket az evangélikus temetőben.

Írásai[szerkesztés]

"Éltem vázlatának főbb vonalai" - Balogh György - Elbeszélések, történetek, versek - Barcaújfalu, 2009

Az első emlékeit 1870-től eleveníti föl. Recessziós válságos időkről beszél, akkor amikor a feudalizmust váltaná föl az iparosodás. Helytörténeti fontossága óriási, hiszen óramű pontossággal ecseteli korának adminisztrációs és demográfiai változásait. Írásában nincs harag, nincs ellenségeskedés, nincs uszítás, csak egyszerűen leírja, lejegyzi, hogy maradjon ismertetőül az új nemzedéknek. Monográfiának is nevezhetnénk írását, de az annál több: történelem és szépirodalom egyben.[1]

Idézet[szerkesztés]

Világosodjál, hogy sötét ne légy,

Minden munkát Isten nevével tégy,

Munkáld a jelent jóra-folyton,

s jövőben örülni fogsz - a múlton.

[2]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Balogh György - Éltem vázlatának főbb vonalai, Előzetes (Lőrincz Márton)
  2. Balogh György - Éltem vázlatának főbb vonalai

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Balogh György - Éltem vázlatának főbb vonalai, ISBN 978-973-0-06963-1, Barcaújfalu, 2009, lektorálta, szerkesztette és kiadta Lőrincz Márton(Balog-Sipos Mihály II megbízásából)
  • Veres Emese Gyöngyvér: Mikor Oláhország háborút izene...(az 1916-os menekülés néhány barcasági csángó tollforgató visszaemlékezésének tükrében).
  • Jámbor János - Ki volt Balogh György? - vers
  • Barcaújfalusi polihisztor Brassói Lapok 2009. október 22., 42. számában, a 10. oldalon