Gemenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gemenc
Besorolás: természetvédelmi terület
Gemenc.jpg
Ország Magyarország
Elhelyezkedése Tolna megye, Bács-Kiskun megye
Legközelebbi város Szekszárd, Baja
Terület180 km²
Alapítás ideje 1977
Felügyelő szervezet Duna–Dráva Nemzeti Park
Elhelyezkedése
Gemenc (Tolna megye)
Gemenc
Gemenc
Pozíció Tolna megye térképén
é. sz. 46° 12′ 00″, k. h. 18° 49′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 00″, k. h. 18° 49′ 39″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gemenc témájú médiaállományokat.
Gemenci táj
Légi fotó

Gemenc vagy Gemenci erdő egy nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, Magyarország déli részében. Területe közigazgatásilag túlnyomórészt Tolna megyéhez, kisebb részben Bács-Kiskun megyéhez, földrajzilag a Sárköz kistájhoz sorolható, természetvédelmi szempontból a Duna–Dráva Nemzeti Park működési területének része, annak igazgatósága alá tartozik, erdő- és vadgazdálkodását a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt., rövidebb nevén Gemenc Zrt. látja el. 1977-ben került természetvédelmi oltalom alá; területéből mintegy 180 négyzetkilométer kerül rendszeresen elöntés alá, amivel nemcsak hazánkban, de egész Európában egyedülálló. A Gyöngyvirágtól lombhullásig című, 1953-ban bemutatott gyönyörű magyar természetfilm is a gemenci erdő élővilágáról szól.

Leírása[szerkesztés]

Gemenc legészakibb és legnyugatibb része a Sió és a Sárvíz összefolyása közelében, Szekszárd és Bogyiszló határvidékén található, ahonnan a Sió Duna-torkolatáig néhány kilométeres szélességben húzódik, majd onnan dél felé egy átlagosan 5-7 kilométer széles ártéri erdősávban folytatódik déli irányban, a Duna folyása mentén, egészen Báta községig. A terület legnagyobb része a Duna jobb partján terül el, de Gemenchez sorolják ezen a mintegy 30 kilométeres szakaszon a Duna szigeteit és bal parti galériaerdőit is, Dusnok déli határvidékétől egészen Bátmonostorig.

Gemenc területén számos dunai holtág és több sziget található, melyeket zömmel természetes úton alakított ki a terület csekély szintesése miatt itt erősen lelassuló Duna folyása. 1810 körül folyószabályozási munkálatok kezdődtek a Duna ezen részén, amely felgyorsította a holtágak amúgy természetes jelenségnek számító feltöltődését és szárazodását, illetve nagyrészt megakadályozta új holtágak képződését.

Jelentősebb holtágak a területen, északról dél felé a Tolnai-Duna, a Taplósi Holt-Duna, a Sáros, a Sió torkolati zsilipje közelében található Sió-holtágak, a Forgó-tó, a Gemenci Holt-Duna, a Sulymos-tó, a Decsi Nagy-Holt-Duna, a Malomtelelő-tó, a Rezéti Holt-Duna, a Cserta-Duna, a Vén-Duna, a Nyéki Holt-Duna és a Móricz-Duna; jelentősebb szigetek a Veránka-sziget, a Kádár-sziget és a Nagy-Pandúr-sziget.

Növény- és állatvilága[szerkesztés]

Gemenc az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, melynek hossza 30 kilométer, szélessége pedig mintegy 7 kilométer. A növényzetet az egész területen a vízjárás határozza meg: a jellegadó fák a legtöbb helyen a fűzfafélék közé tartoznak, ezen belül a mélyebben fekvő területeken füzek, a magasabbakon nyárfák telepedtek meg nagyobb arányban.

A fákkal borított területek cserjeszintje is rendkívül egyedgazdag – a jellegadó fajok itt a galagonya és a hamvas szeder –, így ezek a ligeterdők az ember számára gyakorlatilag járhatatlanok, így remek búvóhelyet kínálnak a nagyvadaknak. A ritkábban víz alá kerülő részeken élő, említést érdemlő cserjefaj még a ritka fekete galagonya, az aljnövényzetnek pedig jellemző faja a tavaszi csillagvirág.

A Gemenci-erdő állatvilága faj- és egyedgazdag, a legértékesebb, itt előforduló, védett állatfajok között mindenképp említésre méltó a rétisas, a kerecsensólyom, békászó sas és a fekete gólya, melyekből rendszerint jó néhány pár fészkel a területen; sok gémtelep is található itt, melynek fészkelő állományát leginkább szürke gémek adják. Gemencet világhírűvé vadászati szempontból a nagyvadállománya tette: itt él az ország legszebb, legértékesebb trófeáit növesztő gímszarvas-állománya, de rengeteg az őz és a vaddisznó is.

Gazdálkodás, turizmus[szerkesztés]

A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.[szerkesztés]

A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. (rövidebb nevén Gemenc Zrt.) 1993. július 1. óta működik a Gemenc és környéke erdő- és vadgazdálkodásáért felelős vállalataként; jogelődje, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság 1968-ban alakult, a Dunaártéri Állami Erdőgazdaság és a Gemenci Állami Vadgazdaság összevonásával. A társaság 37.839 hektár állami tulajdonú erdőterületen és 55.700 hektár üzemi vadászterületen gazdálkodik, de ezeknek csak egy része (megközelítőleg 20.000 hektár) tartozik ténylegesen Gemenchez, a vagyonkezelt terület ugyanis a Duna jobb és bal partjára, három érintett megyére (Tolna, Bács-Kiskun és Baranya) is kiterjed, a SzekszárdKalocsa vonaltól délre, az országhatárig.

A Gemenc Zrt. fő feladata az általa kezelt terület emberi, természeti és gazdasági értékeivel jól gazdálkodva korszerű erdőművelést és vadgazdálkodást végezzen, a tulajdonos Magyar Állam célkitűzéseinek teljesítése érdekében, illetve a természet szolgálatában. Kiemelt feladatként kezelik a területen társadalmilag elvárt közjóléti tevékenységek végzését és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra üzemeltetését, illetve lehetőség szerinti fejlesztését. Mindemellett a társaság – állami feladatként – kiemelt árvízvédelmi feladatokat is ellát az érintett Duna-szakaszon.

A Gemenci Állami Erdei Vasút[szerkesztés]

Lassi megállóhely

A Gemenci Állami Erdei Vasút a térség kisvasútja a Gemenc Zrt. üzemeltetésében, amely 31 kilométeres útvonalon járja be Gemenc turisztikailag leginkább érdekes területeit, Pörböly településtől a Sió csatornáig, Bárányfok állomásig. Az induló állomás Bajától 8 kilométerre, a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központjánál található, míg a másik végállomás Szekszárd közelében fekszik, 6 kilométerre a tolnai megyeszékhelytől; a vasútvonal csatlakozik az Alföldi Kéktúra útvonalához is, egyik állomásánál pedig sétahajó-kikötő is található.

A gemenci erdei vasút megállói[1][szerkesztés]
  • Pörböly
  • Vadmegfigyelő
  • Nagyrezét
  • Nyárilegelő
  • Lassi
  • Malomtelelő
  • Gemenc-Dunapart
  • Keselyűs
  • Szekszárd-Bárányfok

A Gemenci erdő tanösvényei[2][szerkesztés]

A Gemenci erdő tanösvényein sétálva az ártér egyedülálló szépségének lehetünk részesei. A kihelyezett tájékoztató táblák a környék növény- és állatvilágát, a táj kialakulásának a történetét, az erdő- és vadgazdálkodás jelenét és múltját mutatják be. Nemcsak a szakvezetővel kiránduló, erdei iskolai programokon résztvevő gyerekek, hanem az apró érdekességekre fogékony felnőttek részére is élmény lehet séta közben tanulmányozni egy-egy tablót.

Az interaktív Molnárka tanösvény, a Forgó-tavi és a Keselyűsi útvonal bejárását érdemes összekötni kisvasúti utazással is. A Kerttörténeti tanösvény a karapancsai kastély parkjában várja az érdeklődőket. A Nyéki-Holt-Dunai ösvényt a pörbölyi Ökoturisztikai központból gyalog vagy kerékpárral látogathatjuk meg. A Vajas-torok útvonala jégmadarak és hódok birodalmán vezet keresztül.

Gemenci erdei vasút

Tanösvények[szerkesztés]

  • Forgó-tavi tanösvény
  • Kerttörténeti tanösvény Karapancsa
  • Fekete gólya tanösvény
  • Molnárka tanösvény
  • Nyéki-holt-Duna tanösvény
  • Sötét-völgyi tanösvény
  • Vajas-torok tanösvény

Források[szerkesztés]

  1. Turizmus » Megállók és látnivalók (hu-HU nyelven). turizmus.gemenczrt.hu. (Hozzáférés: 2018. április 22.)
  2. Turizmus » Tanösvények (hu-HU nyelven). turizmus.gemenczrt.hu. (Hozzáférés: 2018. április 22.)