Jégmadár
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Alcedo atthis Linneus, 1758 | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
Halászmadár, repülő drágakő, vízi király. | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jégmadár témájú médiaállományokat és Jégmadár témájú kategóriát. |
A jégmadár (Alcedo atthis) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1850-ben, a Gracula nembe Gracula Atthis néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Alcedo atthis atthis – Földközi-tenger vidéke, Szíria és az Arab-félsziget
- Alcedo atthis ispida – Európa, Közép-Ázsia, Kína
- Alcedo atthis japonica – Szahalin, Japán és Tajvan
- Alcedo atthis taprobana – Srí Lanka és Dél-India
- Alcedo atthis bengalensis – India északi része, Mianmar, Thaiföld, Kambodzsa, Laosz, Vietnám, Malajzia, Szumátra, Jáva, Borneó és a Fülöp-szigetek
- Alcedo atthis floresiana – Bali
- Alcedo atthis hispidoides – Celebesz és a Bismarck-szigetek közötti terület
- Alcedo atthis solomonensis – Salamon-szigetek
Előfordulása
[szerkesztés]Európa, Ázsia és Afrika területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi mangroveerdők, mocsarak, folyók, patakok, csatornák, tavak, torkolatok és sziklás partvonal környéke, valamint vidéki kertek és városi környezet.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés]Magyarországon állandó. Kis számban fészkel, kis számú átvonuló és kis számú áttelelő példány.[5]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 24-26 centiméter, testtömege 34-46 gramm.[5] Zömök testalkatú madár, rövid farokkal és egyenes, hegyes csőrrel. Fejbúbja, tarkója, háta és farka csillogó kék. A szemétől a fülnyílásáig rozsdaszínű folt húzódik, ettől lefelé a nyakán egy kis fehér folt látható. A torkán ugyancsak fehér folt van. A hasa rozsdaszínű. Lába vörös, rövid, ujjai tövükön összenőve.
.jpg) |
_female.jpg) |
 |
Életmódja
[szerkesztés]Igazi halivadék-pusztító. A kis halakat leginkább az ágakról lesi. A vízparton, ahol a bokrok, fák a víz fölé hajlanak, egy-egy kiálló száraz ág legvégére telepedik, és türelmesen, mozdulatlanul lesi a vizet és a benne folyó életet. Amint a pisztráng vagy más hal ivadéka a víz felületét megközelíti, a jégmadár lecsap, csőrének késéles káváival megragadja a prédát, aztán lerázza a vizet, újból egy ágra ül és elfogyasztja zsákmányát. Rendkívül gyorsan emészt, a szálkát, pikkelyt, úszót pedig kiöklendezi. Tarka színe a védekezést és a megtévesztést egyaránt szolgálja. A hasa olyan színű, mint valami száraz levél, a hal tehát nem gyanakszik. A háta viszont olyan, mint a csillogó kék víztükör, ezért felülről nem veszi észre a ragadozó madár. Ahol a patak vagy a holtág mentén nincs a víz fölé hajló ág, ott egy-egy közeli fán vagy földbuckán telepszik meg és néha-néha a víz fölé szállva, a víztükör fölött lebeg.
Vándorló madár, nem feltétlenül ugyanott fészkel minden évben, de gyakran évek múlva ismét megjelenik korábbi költőhelyén.
 |
 |
.jpg) |
Szaporodása
[szerkesztés]Folyók és patakok mentén fészkel: a függőleges partszakaszba kb. méternyi hosszú, vízszintes csövet, ennek végén tágas katlant váj. Fészket nem épít, hanem a kiöklendezett halszálkákra rakja 6-7 gömbölyű fehér tojását, melyen 3-4 hétig kotlik.[5]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy, és ugyan csökken, de meg nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2025. november 13.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2025. november 13.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2025. november 13.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2025. november 13.)
- ↑ a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
Képek
[szerkesztés]-
ágon ül -
ágon ül -
ágon ül -
ágon ül -
7 tojás
.jpg)
.jpg)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2025. november 13.)
