Jáva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló névvel lásd még: Java (egyértelműsítő lap)
Jáva
A Semeru és a Bromo vulkánok Kelet-Jáván
A Semeru és a Bromo vulkánok Kelet-Jáván
Közigazgatás
Ország  Indonézia
Székhely Jakarta
Legnagyobb település Jakarta
Népesség
Teljes népesség 144 875 222 fő (2015) +/-
Jakarta népessége 9 607 787 fő (2009)[1] +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Indiai-óceán keleti része és a Jáva-tenger között
Szigetcsoport Nagy-Szunda-szigetek
Terület 126 650 km²
Legmagasabb pont Semeru (3676 m)
Elhelyezkedése
Java Locator.svg
Jáva (Indonézia)
Jáva
Jáva
Pozíció Indonézia térképén
d. sz. 7° 30′, k. h. 111° 15′Koordináták: d. sz. 7° 30′, k. h. 111° 15′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jáva témájú médiaállományokat.

Jáva (indonéz: Jawa) Indonézia egyik szigete, melyen az ország fővárosa, Jakarta is található. Ez Indonézia legnépesebb szigete, egyben a világ legsűrűbben lakott területeinek egyike. A Föld tizenharmadik legnagyobb szigete. Területe 126 650 km², lakossága 2015-ben mintegy 145 millió főre tehető. Népsűrűsége 2015-ben 1120 fő/km² körül volt.

Földrajz[szerkesztés]

Szumátrával, Borneóval és Celebesszel együtt ez a négy sziget alkotja a Nagy-Szunda-szigeteket. Jáva Szumátrától délkeletre, Borneótól délre, Celebesztől pedig délnyugatra fekszik.

A sziget szinte teljesen vulkanikus eredetű, az ún. pacifikus tűzgyűrű része. 38 működő, illetve inaktív vulkáni kúp gazdagítja a tájat. Közöttük a két legismertebb a Bromo és a Merapi, melyek a világ legveszélyesebb vulkánjai közé tartoznak.

A Krakatau a Szunda-szorosban Jáva és Szumátra szigete között fekszik. 1883-ban hatalmas erővel tört ki és robbantotta darabjaira a szigethegyet és egyben a történelemben feljegyzett legnagyobb hangkitörést produkálta, amelyet messze földeken is érzékeltek. A kitörés következtében kialakuló cunami (szökőár) legalább 36 ezer embert ölt meg.

A vulkánkitöréseknél is fenyegetőbb helyi veszély azonban, hogy Jávát gyakran rázzák meg földrengések.

Jáva és a szomszédos szigetek domborzata és fő vulkánjai

Aktív vulkánok[szerkesztés]

név alak magasság utolsó kitörés (VEI) Koordináták
méter láb
Krakatau kaldera 813 2 667 2011 jan. d. sz. 6,102°, k. h. 105,423°
Pulosari rétegvulkán 1,346 4,42 d. sz. 6,342°, k. h. 105,975°
Gunung Karang rétegvulkán 1,778 5,83 d. sz. 6,270°, k. h. 106,042°
Kiaraberes-Gagak rétegvulkán 1,511 4,96 1939 d. sz. 6,73°, k. h. 106,65°
Perbakti rétegvulkán 1,699 5,57 d. sz. 6,75°, k. h. 106,68°
Salak rétegvulkán 2,211 7,25 1938 d. sz. 6,72°, k. h. 106,73°
Gede rétegvulkán 2,958 9,70 1957 d. sz. 6,78°, k. h. 106,98°
Patuha rétegvulkán 2,434 7,99 d. sz. 7,160°, k. h. 107,400°
Wayang-Windu lávakupola 2,182 7,16 d. sz. 7,208°, k. h. 107,630°
Malabar rétegvulkán 2,343 7,69 d. sz. 7,13°, k. h. 107,65°
Tangkuban Perahu rétegvulkán 2,084 6,84 1983 d. sz. 6,77°, k. h. 107,60°
Papandayan rétegvulkán 2,665 8,74 2002 d. sz. 7,32°, k. h. 107,73°
Kendang rétegvulkán 2,608 8,56 d. sz. 7,23°, k. h. 107,72°
Kamojang rétegvulkán 1,730 5,68 d. sz. 7,125°, k. h. 107,800°
Guntur komplex vulkán 2,249 7,38 1847 d. sz. 7,143°, k. h. 107,840°
Tampomas rétegvulkán 1,684 5,52 d. sz. 6,77°, k. h. 107,95°
Galunggung rétegvulkán 2,168 7,11 1984 d. sz. 7,250°, k. h. 108,058°
Talagabodas rétegvulkán 2,201 7,22 d. sz. 7,208°, k. h. 108,070°
Karaha fumarola 1,155 3,79 d. sz. 7,12°, k. h. 108,08°
Cereme rétegvulkán 3,078 10,10 1951 d. sz. 6,892°, k. h. 108,400°
Slamet rétegvulkán 3,432 11,26 1999 máj. d. sz. 7,242°, k. h. 109,208°
Dieng komplex vulkán 2,565 8,42 1996 dec. d. sz. 7,20°, k. h. 109,92°
Sundoro rétegvulkán 3,136 10,29 1971 okt. d. sz. 7,300°, k. h. 109,992°
Sumbing rétegvulkán 3,371 11,06 1730 d. sz. 7,384°, k. h. 110,070°
Ungaran rétegvulkán 2,050 6,73 d. sz. 7,18°, k. h. 110,33°
Telomoyo rétegvulkán 1,894 6,21 d. sz. 7,37°, k. h. 110,40°
Merbabu rétegvulkán 3,145 10,32 1797 d. sz. 7,45°, k. h. 110,43°
Merapi rétegvulkán 2,968 9,74 2010 okt. [2] d. sz. 7,542°, k. h. 110,442°
Muria rétegvulkán 1,625 5,33 160 körül d. sz. 6,62°, k. h. 110,88°
Lawu rétegvulkán 3,265 10,71 1885 d. sz. 7,625°, k. h. 111,192°
Wilis rétegvulkán 2,563 8,41 d. sz. 7,808°, k. h. 111,758°
Kelud rétegvulkán 1,731 5,68 2014 feb. d. sz. 7,930°, k. h. 112,308°
Kawi-Butak rétegvulkán 2,651 8,70 d. sz. 7,92°, k. h. 112,45°
Arjuno-Welirang rétegvulkán 3,339 10,95 1952 aug. d. sz. 7,725°, k. h. 112,580°
Penanggungan rétegvulkán 1,653 5,42 d. sz. 7,62°, k. h. 112,63°
Malang Plain maar 680 2 230 d. sz. 8,02°, k. h. 112,68°
Semeru rétegvulkán 3,676 12,06 1967 d. sz. 8,108°, k. h. 112,920°
Tengger rétegvulkán 2,329 7,64 2004 jún. d. sz. 7,942°, k. h. 112,950°
Lamongan rétegvulkán 1,651 5,42 1898 d. sz. 7,979°, k. h. 113,342°
Lurus komplex vulkán 539 1 768 d. sz. 7,73°, k. h. 113,58°
Iyang-Argapura komplex vulkán 3,088 10,13 d. sz. 7,97°, k. h. 113,57°
Raung rétegvulkán 3,332 10,93 2002 jún. d. sz. 8,125°, k. h. 114,042°
Ijen rétegvulkán 2,799 9,18 1999 jún. d. sz. 8,058°, k. h. 114,242°
Baluran rétegvulkán 1,247 4,09 d. sz. 7,85°, k. h. 114,37°



Lakosság[szerkesztés]

Kelet-jávaiak

A sziget népsűrűsége igen magas, 2015-ben 1120 fő/km² körül van. Jáván koncentrálódik Indonézia lakosságának kb. 60 %-a.

A hivatalos indonéz nyelven (Bahasa Indonesia) kívül még főleg a jávai nyelvet beszélik. Ez a nyelv a szundai nyelvcsaládba tartozik.

A sziget nyelvi térképe. sárga: maláj szundanéz, fehér: jávai, zöld: madura (maduréz, maduranéz) piros: balinéz

A lakosság 90%-a muzulmán. 1815-ben érkezett a szigetre az első keresztény misszionárius. Ma a keresztények száma 10% alatt van. Kelet-Jáván, Banyuwangi körül jelentősebb a hinduk száma is.

Nagyobb városai[szerkesztés]

Jáva közlekedési térképe

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jakarta lakossága (indonéz nyelven) (PHP), 2008 (Hozzáférés: 2009. július 5.)
  2. Mount Merapi Erupts”, ANTARA, 2010. október 26. (Hozzáférés ideje: 2010. október 27.) 

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jáva témájú médiaállományokat.