Ugrás a tartalomhoz

Baláta-tó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baláta-tó
Besorolás: természetvédelmi terület
Ország Magyarország
ElhelyezkedéseSomogy vármegye, Kaszó és Szenta területén
Legközelebbi városCsurgó
Terület4,475296 km²
Alapítás ideje1942
Felügyelő szervezetDuna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Elhelyezkedése
Baláta-tó (Somogy vármegye)
Baláta-tó
Baláta-tó
Pozíció Somogy vármegye térképén
é. sz. 46° 18′ 36″, k. h. 17° 12′ 11″46.310000°N 17.203056°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 36″, k. h. 17° 12′ 11″46.310000°N 17.203056°E

A Baláta-tó és a körülötte elterülő Baláta-tó természetvédelmi terület és erdőrezervátum Somogy vármegye egyik kiemelkedő természeti értéke. A lefolyástalan, elláposodott tavat élővilágának megőrzése érdekében már 1942-ben védetté nyilvánították, így ez lett a megye első természetvédelmi területe, 2008-ban pedig a környéket felvették az erdőrezervátumok sorába is.[1] A terület nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó kijelölései: a Szentai erdő kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület, Belső-Somogy különleges madárvédelmi terület.[2][3]

Elhelyezkedés, megközelítés

[szerkesztés]

A tó Somogy vármegye nyugati részén, Kaszó, Somogycsicsó és Szenta között terül el. A Kaszó és Szenta között közlekedő kisvasút egyik megállója a tó közelében található,[4] innen rövid gyalogúton érhető el a tó közelében felépült kilátó (madármegfigyelő torony).[5][6]

Látogathatóság

[szerkesztés]

Az erdőrezervátum védőzónájának az a része, ami nem szigorúan védett, szabadon látogatható, kivéve március 1. és július 31. között azok a területek, ahol fokozottan védett madár fészkel. A szigorúan védett részek a kisvasút megállója és a madármegfigyelő torony közötti sétaút kivételével nem látogathatók, csak a természetvédelmi hatóság engedélyével, de gépjárművel behajtani még ilyen engedély birtokában is tilos.[2]

2014. május 27-én adták át a tó kutatójáról, az 1950-es években az ősláp gerinces élővilágáról doktori disszertációt is író dr. Marián Miklósról elnevezett, mintegy 540 méter összhosszúságú stégrendszert, amelyen járva a látogató az eddig lehetségesnél közelebbről is megismerheti a tavat.[7]

A tó és környéke

[szerkesztés]

A Baláta-tó keletkezésének magyarázata, hogy a területen jelen levő agyagborítású, pleisztocén kori eredetű homokbuckák mélyedései nem engedik elszivárogni a vizet, így az összegyűlik. Ma a tó lefolyástalan, de a múltban feltételezések szerint volt lefolyása. A csapadék és a párolgás mennyisége erősen befolyásolja a vízszintet, így a tó területe is gyorsan tud változni. A nyílt vízfelület általában kicsi, a legnagyobb rész zsombékos, nádas.[8] A legbelső lápterületet azonban még a legnagyobb aszály idején is nehéz megközelíteni, csak keskeny, kanyargós vadcsapásokon lehet, ahol a magas nád miatt nehéz a tájékozódás. Idős kaszóiak mesélték, hogy egyszer az 1930-as években, egy száraz időszakban, egy kéményseprő rövidebb utat keresvén nekivágott a tónak, de többé nem került elő.[9]

Története

[szerkesztés]

A tónak és környékének első írásos említése 1295-ből származik, ekkor Balátafőnek nevezték és Balatafew alakban írták. Ekkor a magyar királyné tulajdonában állt, a 19. században a Festeticseké, majd közel 3 évtizeden át, egészen 1945-ig Hohenlohe Oehringen Keresztély hercegé. Az ő idejében a hatalmas erdészetet csak vadászatra használták, utakat nem is alakítottak ki, csak nyiladékokat a vadászat számára. 1945-től 1950-ig szovjet kezelésben állt a terület, majd a Magyar Állami Erdészeté lett, később pedig a Kaszó Erdőgazdasági Rt-hez került. Védelmét már 1929 óta tervezték, de csak 1942-ben hoztak róla rendeletet, a gyakorlatban pedig csak 1954-ben valósult meg.

Régebben csónakáztak is a tavon, illetve Hohenlohe herceg idejében pallósort is építettek a tóba kacsavadászat céljára, sőt, az 1930-as években még a lecsapolás gondolata is felvetődött, hogy tátrai (javorinai) birtokairól a herceg bölényeket telepíthessen az erdőbe. Mivel a számítások kimutatták, hogy lecsapolás esetén a környék kútjai is elvesztették volna vizüket, az ötletet elvetették. Veszélyt jelentett még az élővilágra, amikor az 1970-es években a megfigyelő torony előtti sásréten csemetekert létrehozását tervezték: ez amiatt hiúsult meg, hogy a szeszélyes vízjárás tönkretette a fákat.[9]

Élővilág

[szerkesztés]

Növényvilág

[szerkesztés]

A tó környékét többféle növénytársulás jellemzi. Előfordulnak a lebegőhínár-vegetáció úszó lápszigetei, a zsombékos, gyékényes ingólápok, a tőzegmohás fűz-ingólápok, a tőzegmohás égerlápok és a genyőtés cseres-tölgyesek egyaránt.[1][2] Egyik különlegessége a csalános égerláp. Az égerfák lápi viszonyoknak megfelelően fejlődött gyökérzete a talaj fölött szétágazik, jelezve az egy-egy időszakban mérhető legmagasabb vízszintet. Érdekességek még a keskenylevelű gyékényből és vízi harmatkásából kialakult úszó szigetek is. Ezek úgy jönnek létre, hogy a vízinövények sűrű, összefonódó gyökereire por és lomb hull, amin már megtelepszenek egyéb növények is.[8]

Fajai közül a legjelentősebb ritkaság a rovaremésztő növény, az aldrovanda, de fontos értéket képvisel a szíveslevelű hídőr, a tőzegeper, a vidrafű, a tőzegmoha, a kárpáti sáfrány,[1][2] a tóalma és az újabban megjelent fehér tündérrózsa.[8]

Állatvilág

[szerkesztés]

A terület legértékesebb állatfajai a keresztes vipera (a fekete változat is), a csalitjáró pocok, a mocsári teknős[8] és a vidra, valamint fészkel itt fekete gólya, cigányréce, rétisas és barna rétihéja is. A partvidékeken megél a vízityúk, a pettyes vízicsibe, a jégmadár, a szürke gém, valamint szárcsák, vöcskök és kacsák is. Halfaunája szegényes, de sokféle kétéltű megtalálható a tóban, így például számos békafaj mellett a pettyes gőte is.[1][2][8]

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. a b c d A Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum rövid leírása. DDNP. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
  2. a b c d e A Baláta-tó Természetvédelmi Terület bővítéséről és Erdőrezervátum létrehozásáról szóló leírás. DDNP. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 5.)
  3. A Baláta-tó a Kaszó Rt. honlapján. [2014. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 5.)
  4. A kaszói kisvasút a kisvasut.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. december 5.)
  5. Térkép a turistautak.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 5.)
  6. Geoláda Kaszón és a Baláta-tónál. (Hozzáférés: 2014. december 5.)
  7. A KASZÓ Zrt.átadta a Dr. Marián Miklós sétányt. Kaszó Zrt.. [2017. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
  8. a b c d e Védett természeti értékeink. Mezőgazdasági Kiadó (1976). ISBN 9632308077 
  9. a b Kasza Ferenc, Marián Miklós: A Baláta-láp és gerinces állatvilága, különös tekintettel a madarakra (PDF), 2001. (Hozzáférés: 2014. december 5.)