A magyar költészet napja
 József Attila szobra a Duna-parton, Marton László alkotása   József Attila emlékműve Balatonszárszón. A fémbetűk a Születésnapomra című versének sorait is őrzik. „Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény. De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura…” |
A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt.[1] A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.
| „ | Veszem a szót, földobom a levegőbe, ott szétesik, és újra megfogom, és akkor valami más. | ” |
| – József Attila[2] | ||
A rendszerváltás után a Magyar Írószövetség is csatlakozott a rendezvényekhez.
1998-ban a költészet napját tizennégy magyar költő (Bella István, Beney Zsuzsa, Borbély Szilárd, Ferencz Győző, Géher István, Kalász Márton, Kántor Péter, Kodolányi Gyula, Lászlóffy Aladár, Parti Nagy Lajos, Takács Zsuzsa, Tőzsér Árpád, Varró Dániel, Balla Zsófia) úgy ünnepelte, hogy közösen írtak egy szonettkoszorút Weöres Sándor Hála-áldozat című szonettjének két-két megadott sorából (a szonettkoszorú ugyanis 14 szonettből áll).[3]
Noha a költészet napját József Attila születéséhez kötjük, április 11-én született Márai Sándor is, 1900-ban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Tamás Attila szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000
- ↑ Ismeretlen József Attila kéziratok
- ↑ 1998. április 11. A költészet napja, es.hu
