Kodolányi Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kodolányi Gyula
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Született 1942. január 23. (79 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása költő
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Kodolányi Gyula témájú médiaállományokat.

Kodolányi Gyula (Budapest, 1942. január 23. –) Kossuth-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész, miniszterelnökségi államtitkár (1990–1994). A Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja (2012). Kodolányi János unokaöccse, Illyés Gyula veje. Az ELTE BTK Angol–Amerikai Intézet egykori tanára.

Élete[szerkesztés]

Nap Kiadó könyvbemutatójaán, 2012-ben

Középiskolai tanulmányait a budapesti József Attila Gimnáziumban folytatta, ahol 1960-ban érettségizett.[1] Ezután előbb a műszaki egyetemre iratkozott be, de egy év után átment az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–angol szakára, itt diplomázott, 1966-ban. Pályáját a Corvina Könyvkiadóban kezdte mint szerkesztő 1966–1970 között. 1970–1985 között az ELTE BTK Angol Tanszékének, 1985–1990 között az Összehasonlító és Világirodalmi Tanszéknek volt munkatársa. Közben 1972−73-ban az American Council of Learned Societies (ACLS)–, 1984–85-ben a Fulbright-program ösztöndíjával az Amerikai Egyesült Államokban kutatott és tanított. 1988–1996 között a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt.

1990-ben kivette részét a rendszerváltásból, megalapította az amerikanisztikai tanszéket. 1990–1994 között miniszterelnöki külpolitikai tanácsadó, címzetes államtitkár volt. 1992 óta a Magyar Szemle főszerkesztője. 1992–1996 között a Hungária Tv Alapítvány alelnöke volt. 1996 óta a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja. 1996–97-ben a Hungária Tv Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja volt. 2003 decemberében még mindig az ő főszerkesztése mellett az újonnan alapított Prima Primissima díj második fokozatát nyerte el a Magyar Szemle szerkesztőségi csapata, ezzel elsőként kapta meg a díjat a magyar írott sajtóban.[2]

2004–2009 között az Emory Egyetemen (Emory University, Atlanta, USA) tanított. 2008 óta az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. 2010 óta a Magyar Szemle angol nyelvű változatánál, a Hungarian Review-nál szerkesztő, majd főszerkesztő.[3]

Családja[szerkesztés]

Szülei Kodolányi Gyula (1911–1984) mérnök – 1945 után a magyar rádióadó-hálózat egyik újjáépítője, fejlesztője –, és Asztalos Judit (1914–2006) voltak. Tanítómesterének nagybátyját, Kodolányi Jánost (1899–1969) tartja.[4] Testvére Kodolányi László (1944–) ötvös.[5]

Művei[szerkesztés]

  • A tenger és a szél szüntelen; Szépirodalmi, Bp., 1981
  • A létezés-szakmában dolgozom (versek, 1983)
  • Álom az álomban. Válogatott és újabb versek; szerzői, Santa Barbara, 1985
  • Hatalmak; Téka, Bp., 1989 (Liget könyvek)
  • A létezés hálói (Amerikai költők, ford., 1990)
  • Január. Versek, 1989–1996; Kortárs, Bp., 1997
  • Kentaur-szárnyak. Válogatott esszék és beszélgetések, 1968–1998; Kortárs, Bp., 1999
  • Táncban a sötéttel (összegyűjtött versek, 2002)
  • Amerika ideje. Esszék modernizmusról, modernségről; Kossuth Egyetemi–Magyar Szemle Alapítvány, Debrecen, 2003 (Orbis litterarum)
  • A hullám taraja (Esszék, interjúk, 2006)
  • Járj, merre tetszik (válogatott és új versek 1971–2011) (2012)
  • Szóló hangra. Esszék, beszélgetések; Nap, Bp., 2012 (Magyar esszék)
  • Kodolányi Gyula–Katona Szabó Erzsébet: Üzenetek W. Sh.-től. Improvizációk Shakespeare szonettjeire. Szonettek, 2007–2013, papírkollázsok, 2002–2014; Tony Brinkley versfordításaival; Magyar Szemle–Hungarian Review, Bp., 2014 (Magyar szemle könyvek)
  • A létezés hálói. Amerikai költők versei Kodolányi Gyula műfordításában; 2. bőv. kiad.; Nap, Bp., 2016
  • A szavak súlyáról. Esszék és beszélgetések, 2012–2020; Nap, Bp., 2020 (Magyar esszék)

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gróh Gáspár: Beszélgetés Kodolányi Gyulával – 2014. február. Magyar Napló 2014. április, 56–57. oldal. Idézi Kodolányi Gyula saját blogján (http://kodolanyigyula.blogspot.hu/2014/11/beszelgetes-kodolanyi-gyulaval-2014.html), hozzáférés: 2017. szeptember 22.
  2. Magyar Szemle, A lapról
  3. Hungarian Review, Home
  4. Csűrös Miklós: Mégis érdemes volt, Kortárs, 52. évf. 2008. 4. sz.
  5. MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

Források[szerkesztés]

  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1068. o. ISBN 963-05-6806-3  
  • Veress Miklós: A várakozás zárójelei. Élet és Irodalom, 1982. 31. sz.
  • Tótfalusi Gábor: Beszélgetés Kodolányi Gyula íróval. Magyar Szemle, 5. évf. 1996/9. sz. 856-860. p.
  • Kodolányi Gyula: Interjú Kosáry Domokossal a két világháború közötti fiatal tudósnemzedékről. Kisebbségkutatás, 7. évf. 1998/1. sz. 51–52. o.
  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk[szerkesztés]