Kodolányi Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kodolányi Gyula
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Született 1942. január 23. (77 éves)
Budapest
Foglalkozása költő
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Kodolányi Gyula témájú médiaállományokat.

Kodolányi Gyula (Budapest, 1942. január 23.) költő, műfordító, irodalomtörténész, miniszterelnökségi államtitkár (1990-1994). A Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja (2012). Kodolányi János unokaöccse, Illyés Gyula veje.

Életútja[szerkesztés]

Kodolányi Gyula író a Nemzetközi Könyvfesztiválon. Budapest, Millenáris, 2010

Középiskolai tanulmányait a budapesti József Attila Gimnáziumban folytatta, ahol 1960-ban érettségizett.[1] Ezután előbb a műegyetemre iratkozott be, de egy év után átment az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar-angol szakára, itt diplomázott 1966-ban. Pályáját a Corvina Könyvkiadóban kezdte, mint szerkesztő 1966–1970 között. 1970–1985 között az ELTE BTK Angol Tanszékének, 1985–1990 között az Összehasonlító és Világirodalmi Tanszéknek volt munkatársa. Közben 1972−1973 között az American Council of Learned Societies (ACLS)–, 1984–1985 között Fulbright–ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban kutatott és tanított. 1988-1996 között a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt. 1990-ben kivette részét a rendszerváltásból, megalapította az amerikanisztikai tanszéket. 1990–1994 között miniszterelnöki külpolitikai tanácsadó, címzetes államtitkár volt. 1992 óta a Magyar Szemle főszerkesztője. 1992–1996 között a Hungária Tv Alapítvány alelnöke volt. 1996 óta a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja. 1996–1997 között a Hungária Tv Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja volt. 2003 decemberében még mindig az ő főszerkesztése mellett az újonnan alapított Prima Primissima díj második fokozatát nyerte el a Magyar Szemle szerkesztőségi csapata, ezzel elsőként kapta meg a díjat a magyar írott sajtóban.[2] 2004–2009 között az Emory Egyetemen (Emory University, Atlanta, USA) tanított. 2008 óta az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. 2010 óta a Magyar Szemle angol nyelvű változatánál, a Hungarian Review-nál szerkesztő.[3]

Családja[szerkesztés]

Szülei: Kodolányi Gyula és Asztalos Judit. Tanítómesterének nagybátyját, Kodolányi Jánost (1899-1969) tartja.[4] Testvére Kodolányi László (1944-) ötvös.[5]

Művei[szerkesztés]

  • A tenger és a szél szüntelen (versek, 1981)
  • A létezés szakmában dolgozom (versek, 1983)
  • Álom az álomban (Santa Barbara, 1985)
  • Hatalmak (versek, 1989)
  • A létezés hálói (Amerikai költők, ford., 1990)
  • Kentaurszárnyak (Esszék, interjúk, 1999)
  • Táncban a sötéttel (Összegyűjtött versek, 2002)
  • Amerika ideje (Esszék, 2003)
  • A hullám taraja (Esszék, interjúk, 2006)
  • A fény rétegei (Esszék, 2010)
  • Járj, merre tetszik (válogatott és új versek 1971–2011) (2012)
  • Szóló hangra. Esszék, beszélgetések; Nap, Bp., 2012 (Magyar esszék)
  • Kodolányi Gyula–Katona Szabó Erzsébet: Üzenetek W. Sh.-től. Improvizációk Shakespeare szonettjeire. Szonettek, 2007-2013, papírkollázsok, 2002-2014; Tony Brinkley versfordításaival; Magyar Szemle–Hungarian Review, Bp., 2014 (Magyar szemle könyvek)
  • A létezés hálói. Amerikai költők versei Kodolányi Gyula műfordításában; 2. bőv. kiad.; Nap, Bp., 2016

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gróh Gáspár: Beszélgetés Kodolányi Gyulával - 2014. február. Magyar Napló 2014. április, 56-57. oldal. Idézi Kodolányi Gyula saját blogján (http://kodolanyigyula.blogspot.hu/2014/11/beszelgetes-kodolanyi-gyulaval-2014.html), hozzáférés: 2017. szeptember 22.
  2. Magyar Szemle, A lapról
  3. Hungarian Review, Home
  4. Csűrös Miklós: Mégis érdemes volt, Kortárs, 52. évf. 2008. 4. sz.
  5. MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

Források[szerkesztés]

  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1068. o. ISBN 963-05-6806-3  
  • Veress Miklós: A várakozás zárójelei. Élet és Irodalom, 1982. 31. sz.
  • Tótfalusi Gábor: Beszélgetés Kodolányi Gyula íróval. Magyar Szemle, 5. évf. 1996/9. sz. 856-860. p.
  • Kodolányi Gyula: Interjú Kosáry Domokossal a két világháború közötti fiatal tudósnemzedékről. Kisebbségkutatás, 7. évf. 1998/1. sz. 51-52. p.
  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk[szerkesztés]