Törzs Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Törzs Jenő
Tőrzs Jenő Hamlet szerepében
Tőrzs Jenő Hamlet szerepében
Életrajzi adatok
Születési név Bloch Jenő
Született 1887. április 23.
Budapest
Elhunyt 1946. február 2. (58 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Házastársa Forrai Rózsi
Pályafutása
Aktív évek 19061945

Törzs Jenő az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Törzs Jenő témájú médiaállományokat.

Törzs Jenő (Budapest, 1887. április 23. – Budapest, Erzsébetváros, 1946. február 2.)[1] színész, író, filmrendező.

Életpályája[szerkesztés]

Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi. Honthy Hanna és Törzs Jenő (Magyar Színház, 1933)

Törzs Áron Adolf és Weisz Berta Borbála fia. 1906-ban végzett a Színművészeti Akadémián és a Thália Társaság színpadára került, ahol már ekkor jelentős szerepeket játszott. A következő évben Beöthy László szerződtette a Magyar Színházhoz, amelynek 1923-ig tagja maradt. 1910. június 29-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Forrai Rózsival (Fischer Rozália).[2]

Első nagy sikerét, Edmond Rostand Sasfiókjának Reichstadti hercegével aratta, másik hangos sikere a Hamlet címszerepe volt. Ettől kezdve folyamatosan vezető drámai szerepeket kapott. Innen a Renaissance Színházhoz, a Belvárosi Színházhoz majd a Vígszínházhoz vezetett az útja, de 1926-tól újra a Magyar Színház tagja. Törzs 1928-ban szerződött ismét a Vígszínházhoz, majd 1932-ben visszament a Magyar Színházba, ahol 1941-ig játszott. Ekkor a zsidótörvények miatt kénytelen volt visszavonulni a színpadtól. (Csortos Gyula ekkoriban a Magyar Színházban is játszott. Állítólag azt mondta egyik ismerősének, aki egy bemutatója miatt gratulált neki: „Szégyellje magát, hogy olyan színházba jár, ahol nem engedik játszani Törzs Jenőt.”)

Törzs Jenő sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-2-121.

Törzs 1945-ben szerződést kapott a Nemzeti Színháztól, megrendült egészsége miatt csak egy szerepben tudott színpadra lépni, és az ezt követő évben elhunyt.

Elsősorban színpadi színész volt, nagy prózai szerepeket játszott, hosszú évekig Csortos Gyulával egy színpadon. Bár azonos szerepkörben is feltűntek, ha egy darabban szerepeltek, Csortos mindig Törzs ellenlábasának szerepét kapta.

Játszott bonviván szerepet is, az Aki mer, az nyer című operettben, amelynek szövegét Rejtő Jenő írta, százötvenszer lépett fel Honty Hannával, de alacsony termete miatt a zenés színpadon nem érvényesült igazán. Ez volt az oka annak is, hogy a Nemzeti Színház hosszú ideig nem szerződtette le. Magassága a filmvásznon sokkal könnyebben volt korrigálható, ezért már a korai magyar némafilmekben is feltűnt. Az ezeket követő hangosfilmek szerepeiben (mint például a Meseautó Szűcs Jánosa) már nem csak elegáns megjelenése és színészi játéka, de orgánuma is érvényesült, nem véletlenül vált országos kedvenccé. 26 filmben és mintegy 250 színpadi szerepben tűnt fel.

Lánya Törzs Éva festő, fia Törzs Iván (külföldön Ivan Tors, 1916-1983) forgatókönyvíró és filmrendező.[3]

Fontosabb színházi szerepei[szerkesztés]

  • Bank (Ibsen: Nóra)
  • Ferenc, reichstadti herceg (Rostand: A sasfiók)
  • Hamlet (Shakespeare)
  • Faust (Goethe)
  • Blanco Posnet (Shaw: Blanco Posnet elárultatása)
  • Kelemen (Molnár Ferenc: A farkas)
  • Peer Gynt (Ibsen)
  • Csacsinszky (Szép Ernő: Lila ákác)
  • Agárdi Péter (Heltai Jenő: A néma levente)
  • III. Richárd (Shakespeare)
  • Nyukin (Csehov: A dohányzás ártalmasságáról)

Filmszerepei[szerkesztés]

  • Sárga liliom (1914) - fiatal nagyherceg
  • Az elítélt (1916) - mérnök
  • A szentjóbi erdő titka (1917) - Elsner Károly
  • Vengerkák (1917) - Wladimir herceg
  • Megtisztulás (1917)
  • Az Isten fia és az ördög fia (19171-18) - Levi Márton, az Isten fia
  • Júdás (1918)
  • A napraforgós hölgy (1918, befejezetlen)
  • Királynőm, te vagy a napfény (1918)
  • Alraune (1918)
  • Hivatalnok urak (1918) - Barna Gábor osztályvezető
  • Udvari levegő (1918)
  • Halálos csönd (1918) - Gyalán György
  • Érdekházasság (1918) - Tankréd
  • A 111-es (1919)
  • Twist Olivér (1919) - Monks
  • Ezeréves szépség (1919)
  • A lélekidomár I-II. (1919) - Lyonel
  • Az aranyszemű hölgy (1920) - Dr. Halten Arthur
  • Névtelen vár I-II. (1920)
  • Júdás fiai (1920)
  • Kísértetek vonata (1933) - Teddy Morrison
  • Iza néni (1933)
  • Márciusi mese (1934) - Dr. Balla Tamás vezérigazgató
  • Meseautó (1934) - Szűcs János, a Központi Bank vezérigazgatója
  • Elnökkisasszony (1935) - Kollár, vezérigazgató
  • Az okos mama (1935) - Tabódy János, földbirtokos
  • Én voltam (1936) - Köhler Ervin, mérnök
  • Mámi (1937) - Torday Gábor
  • A 111-es (1937) - Joe Selfridge, bűvész
  • Fekete gyémántok (1938) - Kaulmann Félix, bankár

Könyve[szerkesztés]

  • Fekete futár (regény, 1920)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]