Karinthy Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Karinthy Gábor
Élete
Született 1914. december 17.
Budapest
Elhunyt 1974. november 13. (59 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Nemzetiség magyar
Szülei Karinthy Frigyes (1887-1938)
Judik Etel (1885-1918)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) versek
Első műve Devecseri Gábor és Karinthy Gábor versei (versek, 1932)

Karinthy Gábor (Budapest, 1914. december 17.Budapest, 1974. november 13.) magyar költő.

Életpályája[szerkesztés]

Apja Karinthy Frigyes, a népszerű író; anyja Judik Etel színésznő, aki 1918-ban a spanyolnátha-járvány áldozatául esett. Apja később feleségül vette Böhm Arankát (ebből a házasságból született Karinthy Ferenc író).

A Lónyay Utcai Református Gimnáziumba járt, nem volt jó tanuló. Néhány irodalom, költészet iránt érdeklődő barátjával (köztük Benedek Istvánnal, Devecseri Gáborral) „Hangszóró” néven lapot alapított, verseinek nagy része itt jelent meg – a többi verse többnyire elveszett, miként Heine-, Rilke-fordításai is elkallódtak. Érettségi után színészettel próbálkozott, egy évig járt a Rózsahegyi-féle színiiskolába. A Szép Szóban és a Nyugatban is jelentek meg versei a 30-as évek második felében. Apja halála (1938) után az egyébként is érzékeny, szorongásra hajlamos költőt egyre gyakrabban gyötörték hallucinációk, fóbiák, amelyeket „ördöggörcsnek” nevezett. Ezt tetézték később a nyilas uralom idején őt ért zaklatások. 1946–1948-ban a Fővárosi Könyvtárban dolgozott, 1948–1952 között félrevonultan élt Badacsonyban. Egyre gyakrabban jelentkező hallucinációi, kényszerképzetei, fóbiái miatt idegszanatóriumba került: skizofréniával kezelték, néhány hónapig Budapesten, majd 1952 őszétől 1957 tavaszáig Intapusztán, ahol kamaszkori barátja, Benedek István volt a kezelőorvosa. 1957-től haláláig Budapesten visszavonultan élt.

Művei[szerkesztés]

  • Devecseri Gábor, Karinthy Gábor versei; előszó Somlyó Zoltán; Fórum Ny., Bp., 1932
  • Étel és ital. Versek; Nyugat, Bp., 1937
  • Ovidius Publius Naso szerelmei; ford. Karinthy Gábor, tan. Szilágyi János György; Officina, Bp., 1941 (Kétnyelvű klasszikusok)
  • Bánat / Apámról / P. Ovidius Naso: Amores. Részletek; Magvető, Bp., 1973
  • Én, fájdalomherceg. Válogatott versek és írások; vál. Tüskés Tibor, fotó Körtvélyesi László; Pátria, Bp., 1990 (Pátria könyvek)
  • Én, fájdalomherceg; előszó Lator László, szerk. Dezsényi Katalin; Ulpius-ház, Bp., 2003
  • Összegyűjtött versei; összegyűjtötte, szerk. és utószó Kőrizs Imre; Helikon, Bp., 2019

Származása[szerkesztés]

Karinthy Gábor felmenői
Karinthy Gábor
(Budapest, 1914. dec. 17.–
Budapest, 1974. nov. 13.)
költő
Apja:
Karinthy Frigyes
(Budapest, 1887. jún. 25.–
Siófok, 1938. aug. 29.)
író, műfordító
Apai nagyapja:
Karinthy (Kohn) József
(Pápa, 1846. márc. 28. –
Budapest, 1921. nov. 4.)
tisztviselő
Apai nagyapai dédapja:
Kohn Lipót
órás
Apai nagyapai dédanyja:
Glück Mária
(? –
Pápa, 1892. jan. 27.)
Apai nagyanyja:
Engel Karola
(Pest, 1851. aug. 13.–
Budapest, 1895. jan. 26.)
Apai nagyanyai dédapja:
Engel Dávid
(? –
Budapest, 1883. márc. 28.)
magánzó
Apai nagyanyai dédanyja:
Sternberg Katalin
(? –
Budapest, 1888. aug. 16.)
Anyja:
Judik Etel
(1885. dec. 21.–
Budapest, 1918. okt. 17.)
színésznő
Anyai nagyapja:
n.a.
Anyai nagyapai dédapja:
n. a.
Anyai nagyapai dédanyja:
n. a.
Anyai nagyanyja:
Judik Etelka
Anyai nagyanyai dédapja:
n. a.
Anyai nagyanyai dédanyja:
n. a.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]