Konsztantyin Mihajlovics Szimonov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Konsztantyin Mihajlovics Szimonov
Konstantin Michailowitsch Simonow 1943.jpg
1943-ban haditudósítóként
Élete
Született 1915. november 28.
Petrográd, Orosz Birodalom 1914-1917 Oroszország
Elhunyt 1979. augusztus 28. (63 évesen)
Moszkva,  Szovjetunió
Nemzetiség orosz
Pályafutása
Alkotói évei 1936–1978
Fontosabb művei Élők és holtak (1959), Nappalok és éjszakák (1943–44)
Автограф Константина Симонова.png
Konsztantyin Mihajlovics Szimonov aláírása

Konsztantyin Mihajlovics Szimonov (oroszul: Константин Михайлович Симонов; (Petrográd, 1915. november 28.Moszkva, 1979. augusztus 28.) Hatszoros Sztálin-díjas szovjet író, költő, drámaíró.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháborúban haditudósítóként vett részt, és szembesült a harcok borzalmaival. Ez élete meghatározó élménye lett, későbbi műveit szinte kivétel nélkül ez ihlette.

1954-től, a Novij mir nevű folyóirat főszerkesztőjeként, komoly cenzurális hatalom összpontosult a kezében. Ebben a minőségében egyike volt azoknak, akik megakadályozták Borisz Paszternak Zsivago doktor című regényének kiadását. Ezt a lépését még élete végén, Alfred Andersch NSZK-beli íróval váltott nyílt levelében is büszkén vállalta és mentegette.

Irodalmi munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Önálló regények mellett két nagy regénytrilógiát is írt: az ún. magánélet- és az ún. háborús trilógiát. A magánélet-trilógia főhőse Lopatyin őrnagy, akit az író egyértelműen önmagáról formázott. Regényei realista stílusban íródtak.

A Húsz nap háború nélkül c. regényéből 1975-ben film készült, melynek forgatókönyvírója maga Szimonov volt. A Várj reám című versét, fordította Lányi Sarolta, Darvas Iván sanzonjaként sokan megismerték Magyarországon.

Magyarul is megjelent jelentősebb regényei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Háborús-trilógia
    • Élők és holtak
    • Nem születünk katonának
    • Az utolsó nyár
  • Magánélet-trilógia
    • Négy lépés
    • Húsz nap háború nélkül
    • Többé nem látjuk egymást
  • Különtudósítónk jelenti
  • Nappalok és éjszakák
  • Polinyin ezredes szerelme
  • Szofja doktornő[1]
  • Egy fiatalember feljegyzései
  • Fegyvertársak
  • Harcoló Kína
  • Híd a víz alatt
  • Minden nap hosszú

Valamint:

  • Konsztantyin Szimonov és Alfred Andersch levélváltása (Nagyvilág 1978/3)

Magyar fordítói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lányi Sarolta, Galgóczy Árpád

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Konsztantyin Mihajlovics Szimonov témájú médiaállományokat.