Bulat Salvovics Okudzsava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bulat Salvovics Okudzsava
Okudzsava
Okudzsava
Életrajzi adatok
Született 1924. május 9.
Moszkva, Szovjetunió
Származás grúz–örmény
Elhunyt 1997. június 12. (73 évesen)
Clamart, Franciaország
Sírhely Vagankovói temető
Iskolái Tbilisi State University
Pályafutás
Műfajok sanzon, vers, regény
Hangszer gitár
Díjak
Tevékenység költő, bárd, író
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bulat Salvovics Okudzsava témájú médiaállományokat.

Bulat Okudzsava (Булат Шалвович Окуджава) (Moszkva, 1924. május 9.Clamart, 1997. június 12.) orosz költő, író, dalénekes (bárd)

A szovjet városi kultúrában minden valószínűség szerint a francia sanzon (chanson) hatására született, és gyorsan rendkívül népszerűvé vált a szerzői dal műfaja. Ennek egyik első, és legjelentősebb művelője volt Okudzsava. A többieknél (például Viszockij) idősebb dalnok munkássága erkölcsi, politikai és szakmai értelemben egyaránt mércévé vált és maradt a fiatalabbak számára. A brezsnyevi szovjet hivatal legföljebb tűrte, de nemigen támogatta ezt a műfajt és a képviselőit. A dalok többnyire alkalmi koncerteken tűntek fel, és amatőr magnetofon-felvételeken terjedtek. Okudzsava első nagylemezét egy kis lemezkiadó bocsátotta ki Párizsban (Le Chant du Mond; 1968).

Okudzsava mintegy kétszáz dalt írt saját verseire.

Élete[szerkesztés]

Oroszország, postabélyeg, Bulat Okudzsava, 1999 (Michel № 760, Scott № 6546)

Bulat Okudzsava egy pártiskolára és pártmunkára Tbilisziből Moszkvába költözött kommunista családban született. Apja grúz, anyja örmény volt. A szülei letartóztatása után (apját hamis vádak alapján főbelőtték 1937-ben, anyját 18 évre a gulagra küldték) 1940-ben Tbiliszibe költözött. 1942-ben önkéntesként a frontra ment. A háború után felvették a Tbiliszi Állami Egyetemre. 1950-ben diplomázott, és ezután tanárként kezdett dolgozni, először egy falusi iskolában, később Kalugában.

1956-ban visszatért Moszkvába. A Molodaja Gvargyija (Ifjú Gárda) kiadónál szerkesztőként kezdett dolgozni, később a Lityeraturnaja Gazeta vers-szerkesztőségének vezetője lett. Ugyanakkor – az 1950-es évek közepén – kezdett dalokat írni, és saját gitárkíséretével előadni. Hamarosan koncerteken lépett fel. Dacára annak, hogy hivatalos kiadás dalaiból nem készült, gyorsan népszerűvé vált, és felvételei terjedni kezdtek. Népszerűsége – először az értelmiség körében – nőttön nőtt, és hamarosan külföldön is ismertté vált.

Ő teremtette meg a szovjet bárdok mozgalmát. Ezek a költők, énekesek diákotthonokban, munkásszálláson, nyári táborokban önmagukat gitárral kísérve énekelték verseiket. Okudzsava követői közül olyan híres szovjet költők (bárdok) is kikerültek és tettek szert népszerűségre, mint: Galics vagy Viszockij.

1997-ben halt meg a Párizshoz közeli Clamart-ban, de Oroszországban temették el.

Egykori lakása, az Arbat 47. sz. ház előtt emlékművet emeltek a tiszteletére.

1991-ben szovjet Állami díjat kapott.

Kötetei[szerkesztés]

Versek[szerkesztés]

  • Март великодушный (1967)
  • Арбат, мой Арбат (1976)
  • Стихотворения (1984)
  • Избранное (1989)
  • Посвящается вам (1988)
  • Милости судьбы (1993)
  • Зал ожидания (Нижний Новгород, 1996)
  • Чаепитие на Арбате (1996)
  • Булат Окуджава. 20 dal. Польское муз. изд-во, 1970, 64 с.
  • Булат Окуджава. 65 dal. Ann Arbor, Michigan: Ардис, т. 1 – 1980, т. 2 – 1986.
  • Песни Булата Окуджавы; szövegek és dallamok, Музыка, 1989.

Elbeszélés[szerkesztés]

  • Будь здоров, школяр! (1961)

Regények[szerkesztés]

  • Sok szerencsét, pajtás!; ford. Rab Zsuzsa, utószó Radványi Ervin; Európa, Bp., 1968 (Modern könyvtár)
  • Szegény Avroszimov. Történelmi regény (Бедный Авросимов); ford. Makai Imre; Európa, Bp., 1972
  • Merszi, avagy Sipov kalandjai. Igaz történet. Régi vaudeville (Мерси или похождения Шипова); ford., bev. Osztovits Ágnes; Magvető, Bp., 1975 (Világkönyvtár)
Sipov, egy silány titkosrendőr egy szép napon váratlanul kényes megbízást kap: Tolsztoj grófot és a gróf Jasznaja Poljana-i lakhelyén zajló összeesküvést kell szemmel tartania. El is kezdi küldözgetni kiagyalt jelentéseit a gróf üzelmeiről. Légből kapott beszámolói hitelesnek tűnnek. Megbízói ugyanis hinni akarnak Tolsztoj gróf bűnösségében. Így működik a világ összes titkosrendőrsége ( – Okudzsava szerint).
  • Dilettánsok utazása. Amiran Amilahvari nyugalmazott főhadnagy visszaemlékezéseiből (Путешествие дилетантов); ford. Bojtár Anna, Fejér Irén; Európa, Bp., 1982
  • Találkozás Bonapartéval (Свидание с Бонапартом); ford. Osztovits Ágnes; Magvető, Bp., 1985 (Világkönyvtár) ISBN 963-14-0503-6
  • A boldog írnok gyermekei (Упразднённый театр); ford. M. Nagy Miklós; Magvető, Bp., 1996

További információk[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap