Ugrás a tartalomhoz

Fekete Imre (grafikus)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a grafikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Fekete Imre (egyértelműsítő lap).
Fekete Imre
Született20. század
Foglalkozásaillusztrátor
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekete Imre (Budapest, ? –) reklámgrafikus, képregényrajzoló és -író, illusztrátor. A kilencvenes években felbukkanó képregényalkotó generáció egyik kiemelkedő alakja.

Pályafutás

[szerkesztés]

Fekete Imre gyermekkora óta rajong a képregényekért. Már öt-hatéves korában rajzolt pálcikaemberes képregényeket, elsősorban science-fiction tematikában. A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolába járt, grafika szakra, és már elsős korában megnyert egy képregénypályázatot a Kölyök magazinban. Ezt követően a Ludas Matyi pályázatán is nyert, majd bekerült a Magyar Iparművészeti Főiskolára. Még csak harmadéves főiskolás, amikor 1993 végén megjelennek első illusztrációi a Galaktikában. Diplomamunkája egy képregény volt: Bulgakov Kutyaszív című regényét Kiss Ferenc adaptálta számára (nyomtatásban csak jóval később jelent meg).

Kiss Ferenc egyik szerzői, alig néhány példányban készült kiadványában, a Profilban jelentek meg Fekete Imre első képregényei, a Nyakék és az őr és a képregényrajzolói ambícióit humorosan, önironikusan tálaló Bemutatkozik Fekete Imre. Nem sokkal ezután került kapcsolatba a Kretén másfélkegyelmű humormagazinnal, amelynek 1995 óta rendszeres munkatársa, itt publikálta legtöbb képregényét.

Első Kreténbeli munkájával, egy abszurdba forduló krimirejtvénnyel a Pifből jól ismert Ludo felügyelőt parodizálta, főszereplője Paul Tron mesterdetektív volt. Még ugyanebben az évben egyetlen oldalba sűrítette a Háború és békét, ötvözte az Egri csillagokat a Csillagok háborújával, elmesélte a Télapó valódi történetét és útjára indította első igazi sorozatát, a Kovács Pistikét. Több szatirikus comic strip-szerű kezdeménye is volt ebben az időszakban: Mármegintatv, David Tetemborough, X-Atkák. Kegyetlenül biztos kézzel költötte át a Ludas Matyit, majd figyelmét egyre inkább a népszerű tévésorozatokra és az ugyancsak főleg a televízióból áradó reklámdömpingre irányította. Képregényeken kívül számos karikatúrát, illusztrációt és írást is publikált a Kreténben, és 1997-től kezdve ő készítette a laphoz a legtöbb címlap-rajzot.

1995 és 1997 között a kiadó egy másik lapjának, a Tiszta Dilinek és készített néhány többoldalas képregényt, illusztrált történetet és Lemmingek képsorokat.

Egyre gyakrabban írt más rajzolóknak is. 1998-ban besegített Varga Zerge Zoltánnak a Dállász forgatókönyvébe, majd Star Trek és Dragon Ball paródiákat írt a számára. 2001-től Láng Istvánnal, a Kretén főszerkesztőjével együttműködve több képregényben tárta fel a lap elkészülésének rejtett (és persze fiktív) titkait. Ugyanebben az évben indult eddigi leghosszabb munkája, a Desodora, amelyet Garisa H. Zsolt rajzolt.

Időközben más orgánumokban is adódtak megjelenési lehetőségei, közte a Kreténhez hasonlóan szintén az ADOC-Semic által kiadott Tiszta Diliben. Kiss Ferenc újabb szerzői kiadványának, a Kalóznak az 5. számában volt először olvasható a Hauck Ferenc forgatókönyve alapján készült Gömb. 2004-ben, a Beszélő decemberi számában végre megjelent nyomtatásban is a Kutyaszív. Részt vett a Fekete-Fehér Képregényantológia elindításában. Ő tervezte a sorozat logóját és tördelte mind a hat szám címlapját, (később ugyanezt megtette a Fekete-Fehér Képregénymúzeum számára is), valamint tagja volt a magazin által kiírt pályázat zsűrijének. A Gömb végleges verziója a Fekete-Fehér 2. számában jelent meg, és ezzel a munkával Fekete Imre el is nyerte a 2006-ban első ízben kiírt Alfabéta-díjat.

A 2005-ben indult Eduárd fapados képregényújság szinte valamennyi számában szerepeltek képregényei, amelyekben több stílust is kikísérletezett. Az Eduárd 3. számában jelent meg a Cserkuti Dávid számára írt A torony. Fekete Imre ha ritkábban is, de a mai napig publikál a Kreténben, immár főleg Kovács Pistikére koncentrálva.

Fantasy és science-fiction illusztrációival több díjat nyert. Három önálló és ötvennél is több kollektív kiállításon szerepeltek munkái. Gyakori vendég képregényes rendezvényeken, ahol rendszeresen dedikál.

Művek

[szerkesztés]

Kovács Pistike-sorozat

[szerkesztés]
  • Véres aratás a jövőben 1 (Kretén 11, 1995)
  • Véres aratás a jövőben 2 (Kretén 19, 1996)
  • Véres aratás a jövőben 3 (Kretén 26, 1997)
  • Godzilla André Pandhy ellen (Kretén 29, 1998)
  • Melső Generáció (Kretén 49, 2001)
  • Epizód Kettő (Kretén 55, 2002)
  • Mókus őrs az Alfa Holdbázison (Kretén 56, 2002)
  • IQ-teszt a villában (Kretén 61, 2003)
  • Mátrix trilológia (Kretén 64, 2003)
  • A gyűrű ura trilológia (Kretén 66, 2004)
  • Passzió (Kretén 67, 2004)
  • Dr. Csernus a Predátor ellen (Kretén 68, 2004)
  • A Pókemberegy (Kretén 69, 2004)
  • A Pókemberkettő (Kretén 69, 2004)
  • Csí: Majami: Helyszínelés (Kretén 70, 2004)
  • ER: Vészhelyzetben! (Kretén 71, 2005)
  • Kín Kong él (Kretén 72, 2005)
  • Epizód 3 (Kretén 73, 2005)
  • Fantasztikus 4S (Kretén 74, 2005)
  • Teletabiz: Az iraki bevetés (Kretén 75, 2005)
  • Dooom (Kretén 76, 2005)
  • Körfűrész (Kretén 77, 2006)
  • Alienz vs. Választások (Kretén 78, 2006)
  • Élethalálharc (online képregény, kreten.hu, 2006)
  • Ikszek (Kretén 80, 2006)
  • Sperman visszatér (Kretén 81, 2006)
  • Casino toyás (Kretén 82, 2006)
  • Mangalica (Kretén 84, 2007)
  • 299 (Kretén 85, 2007)
  • Pókmber3 (Kretén 87, 2007)
  • John Rambovich (Kretén 90, 2008)
  • A hihetetlen Halk (Kretén 93, 2008)
  • CSI: Gay (Kretén 96, 2009)
  • 25: (Kretén 97, 2009)
  • G. I. Dzso (Kretén 99, 2009)

Hosszabb képregények a Kreténben és a Tiszta Diliben

[szerkesztés]
  • Egri csillagok háborúja (Kretén 10, 1995)
  • Ludas Matyi igaz históriája (Kretén 12, 1995)
  • Kutyák városa (Tiszta Dili 8, 1995)
  • Borlock és Voltson: A királynő gyűrűje (Tiszta Dili 9, 1995)
  • Borlock és Voltson: A fáraó átka (Tiszta Dili 10-11, 1995)
  • James Pont, a titkolt ügynök (Tiszta Dili 12-13, 1995-1996)
  • The True Télapó Story 1-3 (Kretén 13, 22, 28, 1995-1997)
  • Y-Men - A mutánsok pusztulása, avagy a gyilkos pite (Kretén 30, 1998)
  • Star Tok (Rajzolta Varga Zerge Zoltán, Kretén 38-39, 1999)
  • Dragonbill (Rajzolta Varga Zerge Zoltán, Kretén 46-49, 2000-2001)
  • Desodora (Rajzolta Garisa H. Zsolt, Kretén 50-64, 2001-2003)
  • Egy szerkesztőségi vacsora igaz története (Kretén 58, 2002)
  • Diplopia (Rajzolta Varga Zerge Zoltán, Kretén 65-78, 2004-2006)
  • Az alkotás folyamata (Kretén 70-71, 2004-2005)
  • Csak egy átlagos hétfő (Kretén 74-83, 2005-2007)
  • Jódban-rosszban (Rajzolta Varga Zerge Zoltán, Kretén 78-80, 2006)
  • Schwartzwalter Klinik (Rajzolta Varga Zerge Zoltán, Kretén 81-83, 2007)
  • Broáfka Afrikában (Kretén 100, 2009)

Munkák más lapokban és antológiákban

[szerkesztés]

Iskola, stílus

[szerkesztés]

Fekete Imre nagy tisztelője ugyan a hagyományos magyar képregénynek, elsősorban Zórád Ernő munkáinak, ám saját, egyedi stílusa a legmodernebbek közé tartozik. Bár főleg az utóbbi időben új technikákkal és megoldásokkal is kísérletezett, alapvetően háromféle rajzot alkalmaz: a Galaktikában megismert, és az Eduárdban ismét felbukkanó, a science-fiction és a fantasy világához illeszkedő szálkás, majdnem realista stílusút, a Kreténben egy csak rá jellemző karikatúra-grafikát, a Kovács Pistikében pedig egy tudatosan lebutított, egy 8-10 év körüli, minden rajzi tehetséget nélkülöző gyerek firkáit. Írásaiban mindig tetten érhető az abszurd, a paródia iránti fogékonyság, a sajátosan "fekete" humor. Munkamódszerében kulcsfontosságú, hogy már a mind a saját maga, mind mások számára készített forgatókönyveket is képregényformában vázolja fel.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fekete_Imre_(grafikus)&oldid=24300097”