Galaktika (antológia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Galaktika tudományos-fantasztikus antológia 1972 és 1995 között jelent meg Magyarországon. Legnagyobb kiadott példányszáma 94 ezer volt, ami nagyon nagy szám, tekintve, hogy az Analog magazin az USA-ban 115 ezres csúcspéldányszámban jelent meg (1983-ban), miközben az Amerikai Egyesült Államok népessége 200 millió fölött van. Így sokan úgy tartják, hogy a példányszám alapján egyike volt a világ legjelentősebb sci-fi antológiáinak. [1]

A számok között volt „tematikus”, „nemzeti” és „vegyes” – az első fajta egy adott témát érintő műveket sorakoztatott fel, míg a második fajta egy adott ország irodalmából válogatott. Magyarország mellett sok kelet-európai ország íróinak ez volt az egyetlen lehetősége műveik megjelentetésére.

Kuczka Péter volt a szerkesztője minden számnak egészen 1995-ig. Azonban a rendszerváltás után jelentősen visszaesett a példányszám és az állami támogatást is elvesztette, így már nem volt lehetséges tovább kiadni és terjeszteni az antológiát. Egyik napról a másikra megszűnt, a rajongók legnagyobb bánatára.

A számozása 1-gyel kezdődött 1972 nyarán, ekkor 38 ezer példányban adták ki 128 B5-ös oldalon. A 60. szám után (1985-ben) a formátuma megváltozott: nagyobb, A4-es lett és 96 oldalt tartalmazott, majd 1993-ban A5 méretben, fekete kerettel, 128 oldalon jelent meg, egészen szüneteléséig.

Hosszú és sikeres élete során 2257 novellát és cikket közölt le, több mint 1000 szerzőtől.

Az első szám ára 12 forint volt.

Az első szám fülszövege[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A francia Michel Butor 1951-ben még a tudományos-fantasztikus irodalom közeli végét jósolta… Mekkora tévedés! 1971-ben a francia Robert Louit szerint „a tudományos-fantasztikus irodalom behatolt a kultúra minden területére…” Óriási a változás az egész világon. És a változás nemcsak mennyiségben, hanem a science fiction tartalmának gazdagodásán, művészi formáinak változatosságán is mérhető. A science fiction mint tantárgy is bevonult az egyetemekre. A rávonatkozó esztétikai, kritikai, elméleti irodalom már szinte követhetetlen. A sci-finek száz arca van, minden oldalról és minden pillanatban másnak látszik. Kalandos és filozofikus, humoros és figyelmeztető, száraz és izgalmas, tudományos és költői – mindenki megtalálja benne a kedvére valót. A Kozmosz könyvek új sorozata, a GALAKTIKA érdekes olvasmányt ad, és eligazít a science fiction labirintusaiban. Kisregényeket, novellákat, verseket, tanulmányokat, filmismertetéseket – a science fiction új és klasszikus műveit közli a GALAKTIKA.
Kuczka Péter, 1972

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1972-ben antológiának induló kiadvány 1985-re kultikus jelentőségű magazinná vált, és mára a magyar irodalom meghatározó szereplőivé lett szerzők, alkotók műveit publikálta rendszeresen. A lap hasábjain megjelentek többek között Göncz Árpád, Nemere István, Lőrincz L. László, Földeák Iván, Karig Sára, Szentmihályi Szabó Péter, Urbán László, Gálvölgyi Judit írásai. A magazin számos borítótervét, illusztrációját – a 2006-ban a Nemzetközi Sci-fi és Fantasy Művészek Szövetségének Chesley-díjával kitüntetett – Boros–Szikszai alkotópáros készítette. A lap körül irodalmi műhely alakult ki, amely könyvkiadással is foglalkozott.

Az 1995 és 2004 között szünetelő magazin 2004 novemberében indult újra: ma már 22 000 példányban jelenik meg havonta, és ország-szerte mintegy 45 000 olvasót üdvözölhet rajongói sorában. A száz oldalas, országos terjesztésű Galaktika tartalmainak gerincét továbbra is a világ élvonalába tartozó tudományos-fantasztikus irodalom alkotja, de megkezdődött a magazinjellegű profil finomítása is; az új Galaktika bevezet a tudomány aktualitásaiba, a jövőkutatás érdekességeibe. A lap minden egyes számában egy-egy nemzetközi sci-fi művész illusztrációi jelennek meg.

2005-ben ismét elindult a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozat. A kiadó műhelyei, klubjai is új életre keltek. Rendezvények egész sorát szervezi a Galaktika Klub, és különlegességeket produkál a közelmúltban létrehozott Galaktika Filmklub is: ez utóbbi az Uránia Nemzeti Filmszínházzal tart közös vetítéseket, amelyeken sci-fi filmtörténeti érdekességeket mutatnak be.

A Galaktika Magazin tervezi a sci-fi világ alkotóinak és a jövő meghatározó személyiségeinek a megszólaltatását, valamint hogy a lap eljusson a határon túli magyar közösségekhez, valamint hogy „hungarikumként” elinduljon világhódító útjára, és bebizonyítsa, hogy más nemzetek nyelvén hasonló sikereket tud elkönyvelni, mint Magyarországon.

A magazin kiemelkedő tartalmi minősége felett a Galaktika Tanácsadó Testület őrködik, amelynek tagja Lukács Béla fizikus, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, Almár Iván (csillagász), Juhász Árpád geológus, a TV2 tanácsadója, Grandpierre Attila csillagász, kandidátus, az MTA Csillagászati Kutatóintézetének főmunkatársa, Réz András esztéta, valamint S. Sárdi Margit irodalomtörténész, egyetemi docens, a Magyar Scifitörténeti Társaság elnöke.

Új Galaktika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2004 októbere óta jelenik meg a Galaktika magazin. A 2004 novemberében megjelenő szám sorszáma 176., a régi Galaktika egyik munkatársa, Németh Attila lett a Galaktika irodalmi szerkesztője, a folytonosságot nemcsak a név és logó és méret változatlansága, de a folyamatos számozás is jelképezi. A készítők hitvallása szerint a lap tartalmában igyekszik a régi minőséget hozni. Az összeállításba szervesen integrálódott a tudományos ismeretterjesztés. A magazin 100 teljesen színes oldalból áll és az irodalmi rész mellett – amely a régi hagyomány szerint, a science fiction új és klasszikus műveit közli – könyv- és filmismertetőkkel, valamint egy-egy rövidebb képregénnyel is kiegészült.

2005 augusztusában az új Galaktika is elnyerte az Európai SF Szövetség (EuroCon) legjobb magazinnak járó díját. (Először még az eredeti, antológia formátumú kiadvány kapta meg 1974-ben.)

2013 júniusa óta létezik, egy XL-es kiadás is, melyben a normál szám tartalma mellett jelenik meg néhány regény.

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2005-ben elnyerte Európa legjobb sci-fi folyóiratának a címét.

Korábbi szerkesztők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenlegi szerkesztők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galaktika Baráti Kör[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Galaktika utódai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi kiadványok próbálták a Galaktika helyén támadt űrt kitölteni:

  • Átjáró Magazin, 2004-ben szűnt meg.
  • A Galaktika Magazin 2004-től ismét megjelenik, havonta.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Azonban a példányszám összehasonlítását megnehezíti azon tény, hogy nyugati országokban rendszerint több egymással konkuráló termékek között oszlott meg a rajongók által megvásárolt példányok száma. Másrészt a Galaktika állami támogatás segítségével olcsó tudott maradni, amely előnnyel a nyugati lapok nem rendelkeztek.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]