Hungarikum (jog)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hungarikumok a tihanyi vásárlóutcában
Kalocsai népművészet: írás, hímzés, pingálás

Fogalma[szerkesztés]

A hungarikum gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. A hungarikum törvény[1] rögzíti és szabályozza, hogy mi is számít hungarikumnak.  

Megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékként tartanak számon, védett természeti érték, kiváló nemzeti termék, amit a Hungarikum Bizottság hungarikummá minősít, és ami a törvény erejénél fogva hungarikum.

Története[szerkesztés]

A 2000-es évek elején egyedülálló kezdeményezés bontakozott ki Magyarországon, amelynek célja volt, hogy a nemzeti értékeket összegyűjtse és értéktárakba rendezze. A mozgalom legfőbb célja az értékek megfelelő védelme és nyilvántartása, valamint a következő nemzedék számára történő megőrzése volt. Ezen kiemelt törekvés hatására született meg végül a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény,[2] melyet az Országgyűlés – egyhangú szavazással- 2012. április 2-án fogadott el.

Hogyan lesz valami hungarikum?[szerkesztés]

Hungarikum dij

A hungarikummá nyilvánítás többlépcsős, piramisszerű, alulról felfelé építkező folyamat. Az adott értéket először a területileg hozzá köthető települési vagy tájegységi értéktárba kell felvetetni, amelyek kezelője jellemzően a helyi önkormányzat. Az értékfelvételt bárki kezdeményezheti. Ezt követi – ha a felvett érték megyei jelentőségű –felterjesztése a megyei értéktárba, de kivételes esetekben – például helyi értéktár híján –rögtön ide is történhet a beterjesztés. Amennyiben az adott érték nem köthető konkrét helységhez, sokkal inkább egy ágazathoz, a javaslat a minisztériumok által kezelt ágazati értéktárakba nyújtható be. A helyi (települési, tájegységi és/vagy megyei) vagy ágazati értéktárba történő felvételt követően hivatalosan is úgynevezett nemzeti értékké[3] válik az adott tétel. A már felvett nemzeti értéket ezután – amennyiben országos jelentőségű – kiemelkedő nemzeti értékké lehet nyilváníttatni. A Magyar Értéktárba történő felvételhez a Hungarikum Bizottsághoz kell  javaslatot benyújtani.


 Nemzeti érték: a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról.

A Hungarikumok Gyűjteménye[szerkesztés]

Agrár- és élelmiszergazdaság[szerkesztés]

1. Pálinka (Herend, 2013.03. 21.)                                                               

2. Törkölypálinka (Herend, 2013.03. 21.)

3. Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász (Székesfehérvár, 2013. 09.24.)

4. Tokaji aszú (Székesfehérvár, 2013. 09.24.)

5. Hízott libából előállított termékek (Székesfehérvár, 2013. 09.24.)

6. Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász (Ópusztaszer, 2013. 11.28.)

7. Szódavíz (Ópusztaszer, 2013. 11.28.)

8. Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény (Tápiószentmárton, 2014. 01.30.)

9. PICK téliszalámi (Budaörs, 2014.03.18.)

10. Magyar akác (Szarvas, 2014. 05.16.)

11. Magyar akácméz (Szarvas, 2014. 05.16.)

12. HERZ Classic téliszalámi (Szarvas, 2014. 05.16.)

13. Makói vöröshagyma (Szarvas, 2014. 05.16.)

14. Szegedi fűszerpaprika-őrlemény (Budapest, 2015.01. 29.)

15. Magyar szürke szarvasmarha (Szentendre, 2015. 04.23.)

16. Unicum keserűlikőr (Szentendre, 2015. 04.23.)

17. Debreceni páros kolbász (Debrecen, 2015. 10.13.)

18. Fröccs (Debrecen, 2015. 10.13.)

19. Alföldi kamillavirágzat (Debrecen, 2015. 10.13.)

20. Kürtőskalács (Debrecen, 2015. 10.13.)

21. Törley pezsgő (Kisvárda, 2016. 06.17.)

22. Piros Arany és Erős Pista (Kisvárda, 2016. 06.17.)

23. Egri bikavér (Eger, 2017. 03.21) [4]

24. A magyar pásztor- és vadászkutya fajták (Eger, 2017. 03.21)

Egészség és életmód[szerkesztés]

25. Béres Csepp és Béres Csepp Extra (Székesfehérvár, 2013. 09.24.)

26. ILCSI szépítőfüvek natúrkozmetikai termékek (Szarvas, 2014. 05.16.)

27. Magyar Védőnői Szolgálat, mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer (Szentendre, 2015. 04.23.)

28. A Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat (Veszprém, 2015. 06.25.)

29. Kabay János gyógyszervegyészeti tevékenysége és életműve (Budapest, 2016. 04.19.)

Épített környezet[szerkesztés]

30. Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (Budapest, 2012. 10.18.)

31. Hollókő ófalu és környezete (Budapest, 2012. 10.18.)

32. Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (Budapest, 2012. 10.18.)

33. Pécsi ókeresztény sírkamrák (Budapest, 2012. 10.18.)

Ipari és műszaki megoldások[szerkesztés]

34. Kürt Adatmentés (Tápiószentmárton, 2014. 01.30.)

35. Zsolnay porcelán és kerámia (Budaörs, 2014.03.18.)

36. Neumann János életműve az informatika és a számítógépek világában (Veszprém, 2015. 06.25.)

Kulturális örökség[szerkesztés]

37. A táncház módszer mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje (Budapest, 2012. 10.18.)

38. Mohácsi busójárás, maszkos télűző szokás modellje (Budapest, 2012. 10.18.)

39. Solymászat mint élő emberi örökség (Budapest, 2013.01.31.)

40. A Matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája (Budapest, 2013.01.31.)

41. A Tokaji történelmi borvidék kultúrtája (Budapest, 2012. 10.18.)

42. Herendi porcelán (Herend, 2013.03. 21.)

43. Magyar operett (Ópusztaszer, 2013. 11.28.)

44. Kassai-féle lovasíjász módszer (Ópusztaszer, 2013. 11.28.)

45. Halasi csipke (Tápiószentmárton, 2014. 01.30.)

46. Kalocsai népművészet: írás, hímzés, pingálás (Tápiószentmárton, 2014. 01.30.)

47. 100 Tagú Cigányzenekar - A zenekar világhírű művészi és hagyományőrző gyakorlata (Budaörs, 2014.03.18.)

48. Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka (Budaörs, 2014.03.18.)

49. Klasszikus magyar nóta (Szarvas, 2014. 05.16.)

50. Zsolnay Kulturális Negyed (Szarvas, 2014. 05.16.)

51. Tárogató (Budapest, 2014. 12. 02.)

52. Vizsolyi Biblia (Budapest, 2015.01. 29.)

53. IX-XI. századi Magyar íj (Budapest, 2015.01. 29.)

54. Magyar cimbalom (Kisvárda, 2016.06.17.)

55. A Kodály-módszer (Eger, 2017. 03.21)

Sport[szerkesztés]

56. Puskás Ferenc világszerte ismert és elismert életműve (Ópusztaszer, 2013. 11.28.)

Természeti környezet[szerkesztés]

57. Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta (Budapest, 2012. 10.18.)

58. Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (Budapest, 2012. 10.18.)

59. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (Budapest, 2012. 10.18.)

60. Kaptárkövek és bükkaljai kőkultúra (Kisvárda, 2016. 06. 17.)

Turizmus és vendéglátás[szerkesztés]

61. Karcagi birkapörkölt (Karcag, 2013.05.30.)

62. Gundel örökség - Gundel Károly gasztronómiai és vendéglátóipari öröksége és a Gundel Étterem (Budaörs, 2014.03.18.)

63. Bajai halászlé (Debrecen, 2015. 10.13.)

64. Tiszai halászlé (Eger, 2017. 03.21)

Könyvtári hungarikumok[szerkesztés]

Magyar nyelvű könyvek és más dokumentumok[szerkesztés]

A könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény meghatározása más értelemben használja a szót. Eszerint: „Hungarikum: a Magyarország mindenkori területén megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar szerzőtől, illetőleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra hozták-e vagy sem.”[5]

A könyvtártudományban tehát hungarikumnak nevezik azokat a műveket, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak Magyarországhoz, tehát vagy magyarul írták őket, vagy Magyarországon adták ki, vagy magyar az író, vagy magyar vonatkozású a mű témája. Az Országos Széchényi Könyvtár az összes írott hungarikumot gyűjti.

A könyvtári hungarikum lehet:

  • területi hungarikum: Magyarország mindenkori közigazgatási területén előállított irodalom;
  • nyelvi hungarikum: a világon bárhol előállított, részben vagy egészében magyar nyelvű dokumentumok;
  • személyi hungarikum: bárhol, bármilyen nyelven megjelent dokumentum, amelyet magyar, magyar származású vagy Magyarországon tevékenykedő szerző alkotott;
  • tartalmi hungarikum: bárhol, bármilyen nyelven, bármilyen származású szerző írta, de tartalmában Magyarországra, vagy magyar személyre vonatkozik.
  • „szigorú” hungarikum: minden, 1711 előtt magyar nyelven írott mű
A fenti értelmen túl a 2012. évi XXX. törvény szerint is hungarikum lett 2015. januárjában a Vizsolyi Biblia.[6]
Unicum reklám

Magyar termékek földrajzi eredetvédettsége az Európai Unióban[szerkesztés]

Az Európai Unió által eredetvédetté nyilvánított és az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM), az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) vagy a hagyományos különleges termék (HKT) földrajzi árujelzővel való megjelölésre jogosult élelmiszerek listája jóval szűkebb a hungarikumoknál: 2016 februárjában 14 ilyen terméket tart nyilván az Európai Bizottság, és további kettőnek a bejegyzése folyamatban van.[7]

UNESCO világörökségi értékek[szerkesztés]

A Magyarországon található világörökségi értékek külön elbírálás nélkül a törvény erejénél fogva hungarikummá válhatnak anélkül is, hogy végigjárnák a hungarikummá válás értékpiramisát. Az UNESCO világörökségi listán szereplő értéket a Hungarikum Bizottság beemelheti a hungarikumok közé. Ez egyúttal ki is bővítette a hungarikumok fogalmát, hiszen egy természeti egységet nem lehet a magyarság csúcsteljesítményének nevezni. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter ezért 2013-ban, az első Hungarikum Gálán már úgy fogalmazott, a rendezvény „a magyarság nemzeti értékeit ünnepli”.[8]

Hungaricum Klub[szerkesztés]

Koronázási palást terítő. Csipkeház és Csipkemúzeum, Kiskunhalas

A Hungaricum Klubot négy vállalat – a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Pick Szeged Rt., a Tokaj Kereskedőház Rt. és a Zwack Unicum Rt. – alapította 2000-ben. Az előkelő klub alapítóinak szándéka szerint csak olyan terméket vesznek fel tagjaik közé, ami jellegzetesen magyar, nemzetközileg ismert, keresett és tudják is róla, hogy honnan származik. Az eredeti klubtagok köre 2003-ban bővült először a halasi csipkével, majd 2006-ban, a Pető András professzor konduktív nevelési rendszerével.

A klub tagjai és termékeik[szerkesztés]

A Hungarikum Bizottság[szerkesztés]

A Hungarikum Bizottság (HB) 21 tagú testület. Elnöke a mindenkori földművelésügyi miniszter, titkára a mindenkori agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár. A bizottság az állandó megbízott tagok mellett 3 ideiglenes, rotációban kijelölt taggal is rendelkezik. A soros tagokat a Magyar Állandó Értekezlet tagjaiból delegálják, ezáltal a határon túli magyarság képviselői is jelen vannak a bizottságban. 

Szakbizottságok[szerkesztés]

A Magyar Értéktárba érkező javaslatokat szakbizottságok tárgyalják a Hungarikum Bizottság előtt. A Szakbizottságoknak véleményező és javaslattevő szerepük van. Tagjaikat intézmények és tudományos társulatok, szakmai szervezetek delegálják, egyfajta szakmai szűrőként működnek.

Agrár- és élelmiszergazdaság[szerkesztés]

az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a szőlő- és borágazat, továbbá az állat-és növényfajták;

Egészség és életmód[szerkesztés]

a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;

Ipari és műszaki megoldások[szerkesztés]

az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás; 

Kulturális Örökség[szerkesztés]

a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet, zeneművészet és színházművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;

Sport, turizmus és vendéglátás[szerkesztés]

sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;

turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások;

Természeti és épített környezet[szerkesztés]

épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;

természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.

A hungarikum védjegy[szerkesztés]

A hungarikum védjegy a Hungarikum Bizottság tevékenységének megjelenítésére, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő kiemelkedő nemzeti értékek megismertetésének elősegítésére, színvonaluk és minőségük folyamatos fenntartására szolgáló védjegy.[9]

A hungarikum védjegy lajstromozása iránti nemzeti bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, valamint a közösségi védjegybejelentést a BPHH-nál az agrárpolitikáért felelős miniszter teszi meg.[10] Tehát a hungarikum ábrás védjegy nem ennek a törvénynek az erejénél fogva, hanem csakis az illetékes iparjogvédelmi hatóságok által való lajstromozás után és annak következében számít védjegynek.

A hungarikum védjegy használatát a védjegyjogosult a hungarikumot gondozó vagy fenntartó természetes vagy jogi személyek kérelmére engedélyezheti.[11]

A hungarikum védjegy piaci bevezetése és népszerűsítése az agrárpolitikáért felelős miniszter feladata.[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jogszabályok[szerkesztés]

Cikkek, linkgyűjtemények az egyes hungarikumokról[szerkesztés]

Hungarikumok honlapja[szerkesztés]

Filmajánló[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]