Máriapócs Nemzeti Kegyhely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
A kegykép

Máriapócs Nemzeti Kegyhely egy görögkatolikus búcsújáróhely, amelyet elsőként nyilvánítottak Nemzeti Kegyhelynek Magyarországon, 2005-ben.

Földrajzi fekvése[szerkesztés]

Északkelet-Magyarország régióban található Máriapócs város. Vonattal a Nyíregyháza-Nyírbátor vonalon fekszik, míg közúton Debrecen-Nagykálló vonalon.

Lokális elhelyezkedése[szerkesztés]

A város és a központjában fekvő kegyhely távol esik a vasúti megállótól. A kegytemplom körül beépítetlen területek vannak, így népesebb zarándoktömegeket is tud fogadni.

Könnyező Istenszülő ikonok[szerkesztés]

Templomi ereklye, felirata: „E kendőcskére hullottak a pócsi Sz. Mária könnyei 1905. évben.”
A zentai csata 1697-ben és a máriapócsi kegykép (Pötscher Madonna). I. Lipót a településnek küldött bullájában elismerte, hogy a török kiűzése szempontjából kulcsfontosságú zentai győzelem Szűz Mária közbenjárásának volt köszönhető

A Nemzeti Kegyhely annak a példa nélküli eseményeknek köszönheti zarándoklatait, hogy Máriapócson két ikon három különböző időpontban könnyezett. Az első 1696. november 4-én történt. A püspök jegyzőkönyvezte az eseményt és nemcsak görögkatolikusok írták alá hanem protestánsok is. A kegyképet az osztrák császár a Szent István-székesegyházba Bécsbe viteti. Másolatok készültek róla és egyet megkapott Máriapócs is. Míg a Bécsbe vitt ikon soha többé nem, a másolat viszont újra könnyezett Máriapócson, 1705. augusztus 1-én. 2-án és 5-én is. Legutóbb 1905. december 3-án kezdett könnyezni és december 19-ig folyamatosan könnyezett, majd még két napot december 30-án és 31-én.

A kegyhely területei[szerkesztés]

  • A máriapócsi kegytemplomnak, 1948-ban XII. Pius pápa basilica minor címet adományozott. Az oltár mellett üvegtárolók vannak, amikbe azoknak a zarándokoknak, hívőknek a botjait, mankóit tették, amelyeket csodás gyógyulásuk emlékezetére hagytak itt. A szószék mellett egy pár bilincs látható. Ennek az a története, hogy egy szomszédos faluban történt gyilkosság gyanúja egy helybéli férfira terelődött. Ártatlan volt, de halálra ítélték. Utolsó kívánsága az volt, hogy engedjék meg, hogy imádkozhasson a pócsi templomban. A bilincs leesett róla, amikor belépett oda, ennek hatására felmentették és megmenekült a kivégzéstől.
  • Zarándokház közel van a templomhoz, több mint száz főt tudnak elszállásolni.
  • Fatemplom. Az eredeti régi 17. századi fatemplom mását építették fel 2011-re. Alapkövét 2010. október elsején, az Istenszülő oltalmának emléknapján tették le.

Búcsúk, zarándokok[szerkesztés]

A kegyhelynek három fő búcsúja van:

Az ünnepek búcsújárásain kívül a többi búcsút társadalmi rétegek szerint osztották be. Így az óvodások és özvegyek; motorosok és anyák; ifjúsági és házastársi búcsúkat is tartanak, melyet az évenként meghirdetett csoportos búcsúnaptár szabályoz. A csoportos zarándokok, egyeztetés alapján látogatják a kegyhelyt. A közösségek között megtalálhatók iskolák és tantestületük, lelkigyakorlatos csoportok, házas hétvégék, ifjúsági búcsúk, művelődési konferenciák, külföldről érkező zarándokcsoportok is.

A zarándokok emléknapokra is összegyűlnek. Ilyenek Máriapócson a könnyező ikonok emléknapjai:

  • Első könnyezés
  • Második könnyezés
  • Harmadik könnyezés (december 3.)

Európai Máriás Háló[szerkesztés]

Az Európai Máriás Hálóban minden ország egy Mária-kegyhelyeket delegálhatott. A 19 országot tömörítő hálózatban Magyarországot Máriapócs képviseli.

Pápai látogatás[szerkesztés]

Szent II. János Pál pápa 1991. augusztus 18-án látogatta meg a kegyhelyet, ahol keleti rítusú szentmisét pontifikált. Ennek emlékére díszes bronzkaput kapott a kegytemplom.

Forrás[szerkesztés]