Lángos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Lángos
A klasszikus „sajtos-tejfölös” lángos[1]
A klasszikus „sajtos-tejfölös” lángos[1]
Nemzet, ország  Magyarország
Magyar konyhaművészet
Alapanyagok liszt, élesztő, burgonya, olaj, tej
Fűszerek
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lángos témájú médiaállományokat.

A lángos a magyar konyha hagyományos, lágy kelt tésztából készülő, sült lepénye. Az élesztőt kevés cukorral és langyos tejjel felfuttatják, majd hozzágyúrják a lisztet, sót, langyos vizet és egy kevés olajat. Egyes feltételezések szerint egyéb ételekkel együtt a lángos is a török hódoltság idején került a magyar konyhákba,[2] mások szerint ókori római az eredete. Otthon is készíthető, de főként piacokon, strandokon, szabadtéri rendezvényeken és gyorsbüfékben árulják. Önmagában, vagy többféle ízesítéssel kínálják, legjellemzőbb a fokhagymás-mártás, a sajtos, a tejfölös, a sajtos-tejfölös, kolbászos, Békéscsaba környékén a juhtúrós kivitel.

Ha magyar vagy, a lángos (ejtsd: LAHN-gauche) a nyár íze, a szárazföldtől körülvett ország lakosai által magyar tengernek hívott, 50 mérföld hosszú Balatonra néző pázsiton eltöltött napoké. Ha nem vagy magyar, a lángost tévedésből egy kicsi, hiányos pizzának nézheted és dúsabb örömök reményében ki is hagyhatod. Kár lenne.
– Ligaya Mishan, New York Times[3]

A zsiradékban sült lángos csak rövid ideig őrzi meg minőségét, sütés után azonnal fogyasztandó. Magas szénhidrát-, zsír-, - és energiatartalma miatt nem tekinthető egészséges tápláléknak. Ennek ellenére népszerűsége fokozódik világszerte.[4][5][6][7]

Története[szerkesztés]

Nem-magyar vállalkozó magyarlángos-sütője az új-zélandi tengerparton

A lángos, langal(l)ó vagy kenyérlepény valószínűleg a kenyérrel egyidőben keletkezett, hiszen a kenyér dagasztására használt teknő kaparékából az is kenyértésztából készült.[8] Neve a láng szóból eredeztethető. A lángosokat a kemence elülső részében sütötték. A kenyértészta dagasztóteknőben készült és az oldalára tapadt kenyértészta maradékaiból lapos lepényeket formáztak, és a kenyérsütés után a még parázsló kemencében megsütötték.[9] Kenyeret a régiek általában 5-7 naponta sütöttek és vele egy időben készült a lángos is, úgyhogy azokon a napokon, amikor az új kenyér készült, a kenyérlángost reggelire, tejföllel, lekvárral vagy porcukorral fogyasztották. Az otthoni kenyérsütés hagyománya eltűnt, mivel viszonylag jó minőségű kenyeret készen is lehet kapni a péknél. Azóta a lángost zsírban, vagy újabban már növényi olajban sütik ki.

Magyarországon, és magyarlakta vidékeken az utcai árusok egyik jellegzetes terméke. Ausztriai vidámparkokban is kapható. Magyar hatásra terjedt el ott és Csehországban. A bécsi Práterben gyakran látni a helyi lakosokat lángost majszolni. A hagyományos kenyérlángoson kívül (ami liszttel, élesztővel és vízzel készül) krumplislángos is készíthető, amit nyers, reszelt burgonyával vagy krumplinyomón átnyomott főtt krumplival is készítenek. Újabban világszerte terjed, már Ausztráliában és Új-Zélandon is ismerik és árulják.

Elkészítése[szerkesztés]

Lángos sütése
Lángos nyersen, sütés közben és készre sütve
Kisült lángos kiszedése a forró olajból
Húsos lángosok a lipótvárosi Mangalica fesztiválon, 2016

Az élesztőt a tejben megfuttatják egy csipet cukorral. A lisztbe teszik a kovászt, az olajat, és langyos sós tejjel lágyabb tésztát dagasztanak. A tetejét meghintik liszttel, ruhával letakarják, kb. 1 órát kelesztik. Ha már kétszeresére megkelt, tenyérnyi darabokra vékonyan kihúzzák, forró olajban, de lassú lángon sütik, először az egyik, majd a másik oldaláról. Hideg olajba soha nem szabad tenni, mert megszívja magát vele. A kisült lángosokat kiszedik, lecsöpögtetik, esetleg még papírtörlőre is teszik. Önmagában, vagy különféle előre elkészített feltétekkel (pl. reszelt sajt, tejföl, fokhagyma) ízesítve fogyasztható.

Fajtái[szerkesztés]

Régebben kenyértésztából készült a lepény alakúra formált lángos, amelyet tejföllel ízesítettek faluhelyen. A lángosokat a kemenceszáj közelében vetették be, mert félórai sütés is elegendő volt és onnan könnyebben ki tudták szedni. A kenyérsütés napján a háziak kedvelt reggeli eledele volt.

A később klasszikussá vált, bő zsírban sütött piaci lángost csak sóval szórták meg a kisütés után. Kínáltak hozzá lereszelt fokhagyma, kevés víz, só felhasználásával készült mártást is. Szélesebb körben a városokban a hetvenes években terjedtek el a fokhagymás, tejfölös, reszelt sajtos változatok, majd még később az extra feltétek. A kész lángost gyakorlatilag bármivel lehet társítani. A pizzával és melegszendviccsel ellentétben a lángos a feltétet mindig a kisülés után kapja.

Mára kevésbé ismert változata, ahol az ízesítőanyagot a tésztába keverik, majd azzal együtt sütik ki. Ilyen például az apróra vágott párolt káposztával kevert, borssal ízesített káposztás lángos, mely főleg a nyolcvanas években volt népszerű.

Néhány gyakoribb változat:

Lángoshoz hasonló ételek[szerkesztés]

Arepas
  • Arepas: a lángostól sok mindenben eltérő hagyományos venezuelai kerek, lapos, olajban kisütött lepény, kukoricadarából készül. Sonkával, sajttal, hússal töltve szendvicsként fogyasztják.
  • Lokma török sült édes vagy sós lapított tésztagolyók

Lángosreceptek a szakácskönyvben[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiszótár
Nézd meg a lángos címszót a Wikiszótárban!