Földrajzi árujelző

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A földrajzi árujelző olyan földrajzi név, amely bizonyos termékek tekintetében polgári jogi, pontosabban iparjogvédelmi oltalom alatt áll. Gyűjtőfogalom. Két fajtája a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés.

A magyar jog szerint[szerkesztés]

Az 1997. július 1-jével hatályba lépett 1997.évi XI. törvény (rövidítése: Vt.) a védjegyek oltalmán túl a földrajzi árujelzők oltalmáról is rendelkezik. (Korábban nem volt egységes jogi szabályozás, egyes részletek külön jogszabályokban jelentek meg és nem volt egységes eljárás sem a földrajzi árujelzők bejelentésének illetve lajstromozásának eljárásáról.)

Az 1997. évi XI. törvény Hetedik Része rendelkezik a földrajzi árujelzők oltalmáról. (A XVI. Fejezet az oltalom tárgyáról, tartalmáról, bitorlásáról és megszűszármanéséről szól.)

A bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell benyújtani.

A földrajzi árujelző fogalma[szerkesztés]

A földrajzi árujelző a magyar jogba 1997-ben bevezetett gyűjtőfogalom: földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés.[1]

„A földrajzi árujelzők [Vt. 103.§.(1)] fogalmát általánosságban mindazoknak a megjelöléseknek a gyűjtőneveként alkalmazzuk, amelyeket a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására használunk. Iparjogvédelmi oltalom alá azonban csak meghatározott feltételek teljesítése esetén, hatósági eljárás eredményeképpen kerülhetnek. A földrajzi árujelzők oltalmának lényege, hogy - a termékek minőségi jellemzői és származási területük között bizonyíthatóan fennálló kapcsolatot elismerve - fellépési lehetőséget biztosít mindazokkal szemben, akik az adott megjelölést jogosulatlanul használják. Ennek legjellemzőbb példája, ha az adott termék nem a megjelölt földrajzi területről származik, de ide tartozik az az eset is, ha nem felel meg a termékleírásban foglalt egyéb követelményeknek.”

[2]

A földrajzi jelzés fogalma[szerkesztés]

A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.[3]

Az eredetmegjelölés fogalma[szerkesztés]

Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye.[4]

A földrajzi árujelző jogosultja[szerkesztés]

A földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli társaság, amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel, vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják.[5] A földrajzi árujelző kollektív jogosultság, így fontos kihangsúlyozni, hogy nem csupán a bejelentők jogosultak az oltalom alatt álló földrajzi árujelző használatára, hanem bárki, aki az érintett földrajzi területen - amennyiben a termékleírás is feltétele az oltalomnak, úgy annak megfelelően - állítja elő a megjelöléssel ellátott terméket.

Magyar nemzeti földrajzi árujelző oltalom (függetlenül attól, hogy a megjelölés hazai vagy külföldi területet jelöl-e) külföldi személyeket csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén illethet meg[6]

Nemzetközi oltalom iránti eljárást csak az kezdeményezhet, aki nemzeti oltalom alatt álló eredetmegjelölés (és nem földrajzi jelzés) jogosultja.

Az oltalom tartalma[szerkesztés]

Az oltalom birtokosa jogosult a földrajzi árujelzőt a termékjegyzékben[7] meghatározott termékek vonatkozásában használni, azonban harmadik félnek használati engedélyt (licenciát) nem adhatnak[8] A földrajzi árujelző bitorlása (Vt. 110.§) esetén bármely jogosult felléphet a bitorlóval szemben.

Fontos megjegyezni, hogy míg a kereskedelmi forgalomban a termék szokásos elnevezésévé vált jelölés nem részesülhet oltalomban, addig a már lajstromozott földrajzi árujelző sem válhat a termék kereskedelmi forgalomban szokásos elnevezésévé, ezzel elveszítve oltalmi jellegét[9]

Nemzeti oltalom[szerkesztés]

Magyarország tekintetében a földrajzi árujelzők oltalma három, egymás mellett működő és egymást kiegészítő – esetenként kizáró - rendszerből épül fel. Ezek a nemzeti, a közösségi valamint a nemzetközi oltalom.

Nemzeti oltalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel [16/2004. (IV.27.) IM rendelet 4.§] szerezhető. A nemzeti oltalom megszerzésének a lajstromozás a feltétele. Az EU-csatlakozás[10] óta mezőgazdasági termékekre, élelmiszerekre, szőlészeti és borászati termékekre, valamint ízesített borokra nem szerezhető nemzeti oltalom, ezen termékek vonatkozásában kizárólag uniós földrajzi árujelzők kerülhetnek lajstromozásra.

Európai uniós (közösségi) oltalom[szerkesztés]

Közösségi oltalom megszerzéséhez a kérelmet[11] az agrárpolitikáért felelős miniszterhez kell benyújtani. Ezt a kérelmet a miniszter továbbítja az SZTNH-nak. A kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedése esetén a miniszter továbbítja az Európai Bizottsághoz (Vt. 116/A. §).

A közösségi földrajzi árujelző olyan oltalmat nyújt a jogosultaknak, amely az Európai Unió minden tagállamára kiterjed. Az oltalom megszerzése kétlépcsős eljárásban történik, amelynek nemzeti szakaszát a Vt. 116/A. § szabályozza, az uniós jog által lefedett aspektusokat pedig a Vt. 116/A. § (1)-(2) bekezdésében megnevezett jogszabályok rendezik. A nemzeti szakasz lefolytatására Magyarországon az SZTNH és az agrárpolitikáért felelős miniszter rendelkezik hatáskörrel.

A mezőgazdasági termékekre az élelmiszererekre, valamint a szőlészeti és borászati termékre és az ízesített borokra az európai uniós oltalom kizárólagos jellegű, azaz az EU tagállamai ilyen termékekre nemzeti oltalmat nem tarthatnak fenn.

A szeszes italokra párhuzamos oltalom lehetséges, tehát nemzeti oltalomnak is helye van.

Mivel a földrajzi árujelzőkre vonatkozó kérdéseket az Európai Unióban a KAP (Közös agrárpolitika) kertében kezelik, nem-mezőgazdasági (főleg ipari) termékekre az Európai Uniónak egyáltalán nincs oltalmi rendszere.

Kategóriái[szerkesztés]

A földrajzi árujelzőknek az uniós jogban kétféle kategóriája van, a termékek és a földrajzi terület közötti kapcsolat erősségétől függően.

vagy kizárólag a megjelölésben szereplő földrajzi terület (régió, hely vagy - kivételes esetben - ország) által nyújtott környezetnek köszönhetik minőségüket vagy különleges jellemzőiket, és az előállításnak és a feldolgozás minden egyes lépésének az adott területen kell történnie.

  • Az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (magyar rövidítés: OFJ) (angolul: protected geographical indications) esetén a termék valamely tulajdonsága vagy hírneve a földrajzi származásnak tulajdonítható, és az előállítás és feldolgozás valamely lépésének az adott területen kell történnie.

Nemzetközi oltalom[szerkesztés]

Searchtool right.svgBővebben: Lisszaboni Megállapodás

Nemzetközi bejelentést az SZTNH által lajstromozott eredetmegjelölés jogosultja nyújthat be a származási ország hivatalánál,[12] a Lisszaboni Megállapodás alaki követelményeinek megfelelően.

Míg a nemzeti és a közösségi oltalmi rendszerek egymást kiegészítve nyújtanak oltalmat az egyes terméktípusok vonatkozásában, addig a nemzetközi lajstromozás a Lisszaboni Megállapodást aláíró valamennyi szerződő államra kiterjedő[13] oltalmat eredményez, és mindaddig fennáll, amíg a megjelölés a származási országban az oltalom fennáll. A bejelentést a származási ország hivatala[14] útján lehet megtenni, melyet az továbbítási díj megfizetése ellenében továbbít a WIPO genfi Nemzetközi Irodájához.

Nemzetközi oltalom részét képezik továbbá az államok között fennálló kétoldalú[15] megállapodások. Magyarországnak jelenleg két ilyen megállapodása van hatályban, amelyeket az 1981. évi 27. törvényerejű rendelet, illetve a 49/1986. (XI. 12.) MT rendelet hirdetett ki.

A nemzetközi oltalom bármilyen termékre vonatkozhat, tehát mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre; szőlészeti és borászati termékekre, ízesített borokra; szeszes italokra, valamint ún. nem-mezőgazdasági termékekre egyaránt.

Az eljárás költségei[szerkesztés]

A nemzeti földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos díjtáblázat tartalmazza a bejelentési díjat, valamint az esetleges további felmerülő költségeket.

Jogérvényesítés földrajzi árujelző jogosultja jogainak megsértése esetén[szerkesztés]

Földrajzi árujelző bitorlása miatt a földrajzi árujelző jogosultja illetve jogos használója pert indíthat a bíróság előtt és a törvényben meghatározott igényekkel léphet fel.[16]

A termékleírást is igénylő földrajzi árujelzők jogosulatlan használata ellen nem csupán a jogosultak léphetnek fel, hanem azok a hatóságok is, amelyek a jogszabály alapján a termékleírásnak való megfelelést ellenőrzik.

Az oltalom időtartama[szerkesztés]

Az oltalom a lajstromozással keletkezik, a bejelentés napjára visszaható hatállyal. Időtartama elvileg korlátlan.

Az oltalom megszűnése[szerkesztés]

A földrajzi árujelzőt törölni kell, ha annak ellenére került lajstromozásra, hogy nem felelt meg valamely oltalomképességi feltételnek.[17] Ekkor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala törli a lajstromból[18]

Megszűnhet A szeszes italokkal kapcsolatos földrajzi árujelző oltalma akkor is megszűnhet, ha az ellenőrzésre kijelölt szerv a földrajzi árujelző használatában a termékleíráshoz képest súlyos és másként nem orvosolható hiányosságot állapít meg.[19]

A nemzetközi eredetmegjelölés oltalma megszűnik, ha az alapjául szolgáló eredetmegjelölés megszűnt[20]).

Földrajzi árujelzők és a borok[szerkesztés]

A minőségi borok meghatározott termőterületről, úgynevezett „borvidékről” származó szőlőből készülnek. A borvidékek területét jogszabály (Magyarországon a bortörvény) határozza meg. A terület földrajzi neve a földrajzi árujelzők, ezen belül a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés különleges jogi oltalmában részesülhet.

Így például az Eger szó (és melléknévi, változata, az egri) földrajzi árujelzőként van lajstromozva, így a területen termelő valamennyi borász alanyi jogává vált az egri bikavér megjelölés használata a termékleírásnak megfelelő minőségű borra. Az egri bikavér nem borfajta, ezért a megjelölést az egri borvidéken kívüli termelők nem használhatják.

A borra vonatkozó földrajzi árujelző lajstromívén pontosan feltüntetik a termékleírásban foglalt termőterületet.

A földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályok[szerkesztés]

A Magyarországra vonatkozó bel- és külföldi jogszabályok a következők: (forrás: MSZH)

Magyar jogszabályok[szerkesztés]

  • 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról (rövidítve: Vt.)
  • 16/2004. (IV. 27.) IM rendelet a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól
  • 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről
  • 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről
  • 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
  • 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről
  • Az Országgyűlés 77/2008. (VI. 13.) OGY határozata a hungarikumok védelméről

Uniós (közösségi)[21] jogszabályok[szerkesztés]

Nemzetközi szabályok[szerkesztés]

  • Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény
  • Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajtromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás (Magyarországon kihirdette az 1982 évi 1. törvényerejű rendelet)
  • Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat

Kétoldalú megállapodások[szerkesztés]

  • A Magyar Népköztársaság és a Svájci Államközösség között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmáról szóló szerződés
(Kihirdette az 1981. évi 27. törvényerejű rendelet)
  • A Magyar Népköztársaság és a Portugál Köztársaság Kormányai között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megnevezések oltalmáról szóló Megállapodás
(Kihirdette az 1981. évi 27. törvényerejű rendelet)

Európai uniós földrajzi árujelzővel oltalmazott magyar termékek[22][szerkesztés]

Bejegyezve[szerkesztés]

Közzétéve[szerkesztés]

Kérelmezettek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ Vt. 103. § (1) bek.
  2. ↑ Forrás: SZTNH
  3. ↑ Vt. 103. § (2) bek.
  4. ↑ Vt. 103. § (3) bek.
  5. ↑ Vt. 107.§ (2)- (4) bek.
  6. ↑ Vt. 107. § (4)] bek.
  7. ↑ 16/2004. (IV.27.) IM rendelet 5.§ (1) bek. d) pontja
  8. ↑ Vt. 109.§.(1) bek.
  9. ↑ Vt. 105. § (2) bek.
  10. ↑ 2004. május 1.
  11. ↑ 1151/2012/EU rendelet 49.cikk; 1234/2007/EK rendelet 118c. cikk (1)
  12. ↑ Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál
  13. ↑ Jelenleg 26 állam
  14. ↑ Magyarország vonatkozásában az SZTNH
  15. ↑ ú.n. bilaterális
  16. ↑ Vt. 110 §.
  17. ↑ Vt. 105-106. §.
  18. ↑ Vt. 111.§. (2) bek.
  19. ↑ 124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet
  20. ↑ Vt. 116/H. §
  21. ↑ http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/foldrajzi-arujelzo
  22. ↑ Az Európai Bizottság DOOR-adatbázisa. (Hozzáférés: 2009. november 18.)

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Magyar hivatkozások[szerkesztés]

  • Jókúti András - Szabó Ágnes: A földrajzi árujelzők közösségi és hazai szabályozása. Fehér könyv a szellemi tulajdon védelméről 2005, MSZH - MSZTT, Budapest, pp. 85 -103.
  • Millisits Endre: Némi élénkülés az eredetmegjelölések nemzetközi oltalma területén; MIE Közlemények, 46. szám, 2005/2006, pp. 130 – 136.
  • Kókai-Kunné Szabó Ágnes: Lisszabontól Genfig az agrár termékek földrajzi árujelző oltalmának szabályozására figyelemmel. Védjegyvilág, 25. jubileumi különszám, 23 - 30. old.

Külföldi hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Földrajzi_árujelző&oldid=20660345”