Földrajzi árujelző

A földrajzi árujelző olyan földrajzi név, amely bizonyos termékek tekintetében polgári jogi, pontosabban iparjogvédelmi oltalom alatt áll. Gyűjtőfogalom. Két fajtája a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés.

Magyarországon

• Az 1997. július 1-jével hatályba lépett 1997.évi XI. törvény a védjegyek oltalmán túl a földrajzi árujelzők oltalmáról is rendelkezik. (Korábban nem volt egységes jogi szabályozás, egyes részletek külön jogszabályokban jelentek meg és nem volt egységes eljárás sem a földrajzi árujelzők bejelentésének illetve lajstromozásának eljárásáról.)
• Az 1997. évi XI. törvény Hetedik Része rendelkezik a földrajzi árujelzők oltalmáról. (A XVI. Fejezet az oltalom tárgyáról, tartalmáról, bitorlásáról és megszűnéséről szól.)
• A bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell benyújtani.

A földrajzi árujelző fogalma

A földrajzi árujelző a magyar jogba 1997-ben bevezetett gyűjtőfogalom: földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés. [Vt. 103. § (1) bek. ]

A földrajzi jelzés fogalma

A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. [Vt. 103. § (2) bek.]

Az eredetmegjelölés fogalma

Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye. [Vt. 103. § (3) bek.]

Földrajzi árujelzők és a borok

A minőségi borok meghatározott termőterületről, úgynevezett „borvidékről” származó szőlőből készülnek. A borvidékek területét jogszabály (Magyarországon a bortörvény) határozza meg. A terület földrajzi neve a földrajzi árujelzők, ezen belül a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés különleges jogi oltalmában részesülhet.

Így például az Eger szó (és melléknévi, változata, az egri) földrajzi árujelzőként van lajstromozva, így a területen termelő valamennyi borász alanyi jogává vált az egri bikavér megjelölés használata a termékleírásnak megfelelő minőségű borra. Az egri bikavér nem borfajta, ezért a megjelölést az egri borvidéken kívüli termelők nem használhatják.

A borra vonatkozó földrajzi árujelző lajstromívén pontosan feltüntetik a termékleírásban foglalt termőterületet.

A földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályok

A Magyar Köztársaságra vonatkozó bel- és külföldi jogszabályok a következők: (forrás: MSZH)

Magyar jogszabályok

• 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról (rövidítve: Vt.)
• 16/2004. (IV. 27.) IM rendelet a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól
• 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről
• 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről
• 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
• 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről
• Az Országgyűlés 77/2008. (VI. 13.) OGY határozata a hungarikumok védelméről

Közösségi (EU) jogszabályok

• A Tanács 510/2006/EK rendelete (2006. március 20.) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról
• A Bizottság 1898/2006/EK rendelete (2006. december 14.) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
• Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
• A Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ( más néven "az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet")
• A Bizottság 114/2009/EK rendelete (2009. február 6.) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borokra való hivatkozás tekintetében a 479/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról

Nemzetközi szabályok

• Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény
• Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajtromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás (Magyarországon kihirdette az 1982 évi 1. törvényerejű rendelet)
• Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat

Kétoldalú megállapodások

• A Magyar Népköztársaság és a Svájci Államközösség között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmáról szóló szerződés

(Kihirdette az 1981. évi 27. törvényerejű rendelet)

• A Magyar Népköztársaság és a Portugál Köztársaság Kormányai között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megnevezések oltalmáról szóló Megállapodás

(Kihirdette az 1981. évi 27. törvényerejű rendelet)

Földrajzi árujelzővel ellátott magyar termékek

Bejegyzettek

• Budapesti téliszalámi
• Csabai kolbász, Gyulai kolbász
• Hajdúsági torma
• Szegedi szalámi; Szegedi téliszalámi
• Magyar szürkemarha hús

Közzétettek

• Makói vöröshagyma; Makói hagyma

Kérelmezettek

• Alföldi kamillavirágzat
• Gönci kajszibarack
• Szőregi rózsatő
• Szegedi fűszerpaprika-őrlemény; Szegedi paprika
• Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény

Lásd még

• Portói bor
• Chianti
• Ementáli

Külső hivatkozások

Magyar hivatkozások

• Jókúti András - Szabó Ágnes: A földrajzi árujelzők közösségi és hazai szabályozása. Fehér könyv a szellemi tulajdon védelméről 2005, MSZH - MSZTT, Budapest, pp. 85 -103.
• Millisits Endre: Némi élénkülés az eredetmegjelölések nemzetközi oltalma területén; MIE Közlemények, 46. szám, 2005/2006, pp. 130 – 136.

Külföldi hivatkozások

• Néhány országbeli földrajzi árujelzők listája
• Az Európai Bizottság DOOR-adatbázisa (Database of Origin and Registration) (földrajzi árujelzővel ellátott termékek adatbázisa)
• Az „E-BACCHUS” a tagállamokból és harmadik országokból származó borokat jelölő, az Európai Közösség területén oltalom alatt álló földrajzi jelzések adatbázisa.