Földrajzi árujelző
A földrajzi árujelző olyan földrajzi név, amely bizonyos termékek tekintetében polgári jogi, pontosabban iparjogvédelmi oltalom alatt áll. Gyűjtőfogalom. Két fajtája a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés.
A magyar jog szerint[szerkesztés]
Az 1997. július 1-jével hatályba lépett 1997. évi XI. törvény (rövidítése: Vt.) a védjegyek oltalmán túl a földrajzi árujelzők oltalmáról is rendelkezik. (Korábban nem volt egységes jogi szabályozás, egyes részletek külön jogszabályokban jelentek meg és nem volt egységes eljárás sem a földrajzi árujelzők bejelentésének illetve lajstromozásának eljárásáról.)
Az 1997. évi XI. törvény Hetedik Része rendelkezik a földrajzi árujelzők oltalmáról. (A XVI. Fejezet az oltalom tárgyáról, tartalmáról, bitorlásáról és megszűszármanéséről szól.)
A bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell benyújtani.
A földrajzi árujelző fogalma[szerkesztés]
A földrajzi árujelző a magyar jogba 1997-ben bevezetett gyűjtőfogalom: földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés.[1]
„A földrajzi árujelzők [Vt. 103.§.(1)] fogalmát általánosságban mindazoknak a megjelöléseknek a gyűjtőneveként alkalmazzuk, amelyeket a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására használunk. Iparjogvédelmi oltalom alá azonban csak meghatározott feltételek teljesítése esetén, hatósági eljárás eredményeképpen kerülhetnek. A földrajzi árujelzők oltalmának lényege, hogy - a termékek minőségi jellemzői és származási területük között bizonyíthatóan fennálló kapcsolatot elismerve - fellépési lehetőséget biztosít mindazokkal szemben, akik az adott megjelölést jogosulatlanul használják. Ennek legjellemzőbb példája, ha az adott termék nem a megjelölt földrajzi területről származik, de ide tartozik az az eset is, ha nem felel meg a termékleírásban foglalt egyéb követelményeknek.”
A földrajzi jelzés fogalma[szerkesztés]
A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.[3]
Az eredetmegjelölés fogalma[szerkesztés]
Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye.[4]
A földrajzi árujelző jogosultja[szerkesztés]
A földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli társaság, amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel, vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják.[5] A földrajzi árujelző kollektív jogosultság, így fontos kihangsúlyozni, hogy nem csupán a bejelentők jogosultak az oltalom alatt álló földrajzi árujelző használatára, hanem bárki, aki az érintett földrajzi területen - amennyiben a termékleírás is feltétele az oltalomnak, úgy annak megfelelően - állítja elő a megjelöléssel ellátott terméket.
Magyar nemzeti földrajzi árujelző oltalom (függetlenül attól, hogy a megjelölés hazai vagy külföldi területet jelöl-e) külföldi személyeket csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén illethet meg[6]
Nemzetközi oltalom iránti eljárást csak az kezdeményezhet, aki nemzeti oltalom alatt álló eredetmegjelölés (és nem földrajzi jelzés) jogosultja.
Az oltalom tartalma[szerkesztés]
Az oltalom birtokosa jogosult a földrajzi árujelzőt a termékjegyzékben[7] meghatározott termékek vonatkozásában használni, azonban harmadik félnek használati engedélyt (licenciát) nem adhatnak[8] A földrajzi árujelző bitorlása (Vt. 110. §) esetén bármely jogosult felléphet a bitorlóval szemben.
Fontos megjegyezni, hogy míg a kereskedelmi forgalomban a termék szokásos elnevezésévé vált jelölés nem részesülhet oltalomban, addig a már lajstromozott földrajzi árujelző sem válhat a termék kereskedelmi forgalomban szokásos elnevezésévé, ezzel elveszítve oltalmi jellegét[9]
Nemzeti oltalom[szerkesztés]
Magyarország tekintetében a földrajzi árujelzők oltalma három, egymás mellett működő és egymást kiegészítő – esetenként kizáró - rendszerből épül fel. Ezek a nemzeti, a közösségi valamint a nemzetközi oltalom.
Nemzeti oltalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel [16/2004. (IV.27.) IM rendelet 4. §] szerezhető. A nemzeti oltalom megszerzésének a lajstromozás a feltétele. Az EU-csatlakozás[10] óta mezőgazdasági termékekre, élelmiszerekre, szőlészeti és borászati termékekre, valamint ízesített borokra nem szerezhető nemzeti oltalom, ezen termékek vonatkozásában kizárólag uniós földrajzi árujelzők kerülhetnek lajstromozásra.
Európai uniós (közösségi) oltalom[szerkesztés]
Közösségi oltalom megszerzéséhez a kérelmet[11] az agrárpolitikáért felelős miniszterhez kell benyújtani. Ezt a kérelmet a miniszter továbbítja az SZTNH-nak. A kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedése esetén a miniszter továbbítja az Európai Bizottsághoz (Vt. 116/A. §).
A közösségi földrajzi árujelző olyan oltalmat nyújt a jogosultaknak, amely az Európai Unió minden tagállamára kiterjed. Az oltalom megszerzése kétlépcsős eljárásban történik, amelynek nemzeti szakaszát a Vt. 116/A. § szabályozza, az uniós jog által lefedett aspektusokat pedig a Vt. 116/A. § (1)-(2) bekezdésében megnevezett jogszabályok rendezik. A nemzeti szakasz lefolytatására Magyarországon az SZTNH és az agrárpolitikáért felelős miniszter rendelkezik hatáskörrel.
A mezőgazdasági termékekre az élelmiszererekre, valamint a szőlészeti és borászati termékre és az ízesített borokra az európai uniós oltalom kizárólagos jellegű, azaz az EU tagállamai ilyen termékekre nemzeti oltalmat nem tarthatnak fenn.
A szeszes italokra párhuzamos oltalom lehetséges, tehát nemzeti oltalomnak is helye van.
Mivel a földrajzi árujelzőkre vonatkozó kérdéseket az Európai Unióban a KAP (Közös agrárpolitika) kertében kezelik, nem-mezőgazdasági (főleg ipari) termékekre az Európai Uniónak egyáltalán nincs oltalmi rendszere.
Kategóriái[szerkesztés]
A földrajzi árujelzőknek az uniós jogban kétféle kategóriája van, a termékek és a földrajzi terület közötti kapcsolat erősségétől függően.
- Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések (magyar rövidítés: OEM) (angolul: protected designations of origin, PDO) esetében a termékek lényegében vagy kizárólag a megjelölésben szereplő földrajzi terület (régió, hely vagy - kivételes esetben - ország) által nyújtott környezetnek köszönhetik minőségüket vagy különleges jellemzőiket, és az előállításnak és a feldolgozás minden egyes lépésének az adott területen kell történnie.
- Az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (magyar rövidítés: OFJ) (angolul: protected geographical indications) esetén a termék valamely tulajdonsága vagy hírneve a földrajzi származásnak tulajdonítható, és az előállítás és feldolgozás valamely lépésének az adott területen kell történnie.
Nemzetközi oltalom[szerkesztés]
Nemzetközi bejelentést az SZTNH által lajstromozott eredetmegjelölés jogosultja nyújthat be a származási ország hivatalánál,[12] a Lisszaboni Megállapodás alaki követelményeinek megfelelően.
Míg a nemzeti és a közösségi oltalmi rendszerek egymást kiegészítve nyújtanak oltalmat az egyes terméktípusok vonatkozásában, addig a nemzetközi lajstromozás a Lisszaboni Megállapodást aláíró valamennyi szerződő államra kiterjedő[13] oltalmat eredményez, és mindaddig fennáll, amíg a megjelölés a származási országban az oltalom fennáll. A bejelentést a származási ország hivatala[14] útján lehet megtenni, melyet az továbbítási díj megfizetése ellenében továbbít a WIPO genfi Nemzetközi Irodájához.
Nemzetközi oltalom részét képezik továbbá az államok között fennálló kétoldalú[15] megállapodások. Magyarországnak jelenleg két ilyen megállapodása van hatályban, amelyeket az 1981. évi 27. törvényerejű rendelet, illetve a 49/1986. (XI. 12.) MT rendelet hirdetett ki.
A nemzetközi oltalom bármilyen termékre vonatkozhat, tehát mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre; szőlészeti és borászati termékekre, ízesített borokra; szeszes italokra, valamint ún. nem-mezőgazdasági termékekre egyaránt.
Az eljárás költségei[szerkesztés]
A nemzeti földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos díjtáblázat tartalmazza a bejelentési díjat, valamint az esetleges további felmerülő költségeket.
Jogérvényesítés földrajzi árujelző jogosultja jogainak megsértése esetén[szerkesztés]
Földrajzi árujelző bitorlása miatt a földrajzi árujelző jogosultja illetve jogos használója pert indíthat a bíróság előtt és a törvényben meghatározott igényekkel léphet fel.[16]
A termékleírást is igénylő földrajzi árujelzők jogosulatlan használata ellen nem csupán a jogosultak léphetnek fel, hanem azok a hatóságok is, amelyek a jogszabály alapján a termékleírásnak való megfelelést ellenőrzik.
Az oltalom időtartama[szerkesztés]
Az oltalom a lajstromozással keletkezik, a bejelentés napjára visszaható hatállyal. Időtartama elvileg korlátlan.
Az oltalom megszűnése[szerkesztés]
A földrajzi árujelzőt törölni kell, ha annak ellenére került lajstromozásra, hogy nem felelt meg valamely oltalomképességi feltételnek.[17] Ekkor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala törli a lajstromból[18]
A szeszes italokkal kapcsolatos földrajzi árujelző oltalma akkor is megszűnhet, ha az ellenőrzésre kijelölt szerv a földrajzi árujelző használatában a termékleíráshoz képest súlyos és másként nem orvosolható hiányosságot állapít meg.[19]
A nemzetközi eredetmegjelölés oltalma megszűnik, ha az alapjául szolgáló eredetmegjelölés megszűnt[20]).
Földrajzi árujelzők és a borok[szerkesztés]
A minőségi borok meghatározott termőterületről, úgynevezett „borvidékről” származó szőlőből készülnek. A borvidékek területét jogszabály (Magyarországon a bortörvény) határozza meg. A terület földrajzi neve a földrajzi árujelzők, ezen belül a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés különleges jogi oltalmában részesülhet.
Így például az Eger szó (és melléknévi, változata, az egri) földrajzi árujelzőként van lajstromozva, így a területen termelő valamennyi borász alanyi jogává vált az egri bikavér megjelölés használata a termékleírásnak megfelelő minőségű borra. Az egri bikavér nem borfajta, ezért a megjelölést az egri borvidéken kívüli termelők nem használhatják.
A borra vonatkozó földrajzi árujelző lajstromívén pontosan feltüntetik a termékleírásban foglalt termőterületet.
A földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályok[szerkesztés]
- A Magyarországra vonatkozó bel- és külföldi jogszabályok a következők: (forrás: SZTNH)
Magyar jogszabályok[szerkesztés]
- 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról (rövidítve: Vt.)
- 16/2004. (IV. 27.) IM rendelet a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól
- 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről
- 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről
- 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
- 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről
- Az Országgyűlés 77/2008. (VI. 13.) OGY határozata a hungarikumok védelméről
Uniós (közösségi)[21] jogszabályok[szerkesztés]
- A Tanács 510/2006/EK rendelete (2006. március 20.) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról
- A Bizottság 1898/2006/EK rendelete (2006. december 14.) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
- Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
- A Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ( más néven "az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet")
- A Bizottság 114/2009/EK rendelete (2009. február 6.) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borokra való hivatkozás tekintetében a 479/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról
Nemzetközi szabályok[szerkesztés]
- Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény
- Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás (Magyarországon kihirdette az 1982 évi 1. törvényerejű rendelet)
- Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat
Kétoldalú megállapodások[szerkesztés]
- A Magyar Népköztársaság és a Svájci Államközösség között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmáról szóló szerződés
- (Kihirdette az 1981. évi 27. törvényerejű rendelet)
- A Magyar Népköztársaság és a Portugál Köztársaság Kormányai között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megnevezések oltalmáról szóló Megállapodás
- (Kihirdette az 1981. évi 27. törvényerejű rendelet)
Európai uniós földrajzi árujelzővel oltalmazott magyar termékek[szerkesztés]
- Eredetmegjelölési oltalom (OEM) magyar termékekre
- Szegedi téliszalámi / Szegedi szalámi (2007. december 15.)
- Hajdúsági torma (2009. október 22.)
- Makói vöröshagyma / Makói hagyma (2009. november 6.)
- Szegedi fűszerpaprika-őrlemény / Szegedi paprika (2010. november 4.)
- Alföldi kamillavirágzat (2012. február 25.)
- Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény (2012. július 5.)
- Akasztói szikiponty (2020. szeptember 25.)
- Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye (2020. november 17.)
- Tuzséri alma (Közzétéve: 2018. szeptember 20.)
- nincs folymatban kérelem
- Földrajzi jelzéssel ellátott oltalom (OFJ) magyar termékekre
- Budapesti téliszalámi (2009. április 21.)
- Csabai kolbász / Csabai vastagkolbász (2010. június 19.)
- Gyulai kolbász / Gyulai pároskolbász (2010. június 19.)
- Gönci kajszibarack (2011. május 20.)
- Magyar szürkemarha hús (2011. december 14.)
- Szőregi rózsatő (2012. július 15.)
- Szentesi paprika (2014. február 21.)
- Makói petrezselyemgyökér (2017. december 5.)
- Győr-Moson-Sopron megyei Csemege sajt (2020. április 20.)
- Szilvásváradi pisztráng (2020. szeptember 11.)
- Újfehértói meggy (2021. február 18.)
- Budaörsi őszibarack (Közzétéve: 2020. december 13.)
- Nagykun rizs (Közzétéve: 2021. január 25.)
- Hegykői petrezselyemgyökér (Közzétéve: 2021. február 5.)
- Balatoni hal (Közzétéve: 2021. február 23.)
- Őrségi tökmagolaj (Közzétéve: 2021. március 25.)
- Nagykörűi ropogós cseresznye (2018. április 12.)
- Jászsági nyári szarvasgomba (2018. július 4.)
- Keleméri bárányhús (2018. szeptember 7.)
- Szegedi tükörponty (2019. március 6.)
- Fertőd vidéki sárgarépa (2019. március 8.)
- Derecske alma (2019 szeptember 4.)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vt. 103. § (1) bek.
- ↑ Forrás: SZTNH
- ↑ Vt. 103. § (2) bek.
- ↑ Vt. 103. § (3) bek.
- ↑ Vt. 107. § (2)- (4) bek.
- ↑ Vt. 107. § (4)] bek.
- ↑ 16/2004. (IV.27.) IM rendelet 5. § (1) bek. d) pontja
- ↑ Vt. 109. §.(1) bek.
- ↑ Vt. 105. § (2) bek.
- ↑ 2004. május 1.
- ↑ 1151/2012/EU rendelet 49.cikk; 1234/2007/EK rendelet 118c. cikk (1)
- ↑ Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál
- ↑ Jelenleg 26 állam
- ↑ Magyarország vonatkozásában az SZTNH
- ↑ ú.n. bilaterális
- ↑ Vt. 110 §.
- ↑ Vt. 105-106. §.
- ↑ Vt. 111. §. (2) bek.
- ↑ 124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet
- ↑ Vt. 116/H. §
- ↑ http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/foldrajzi-arujelzo
- ↑ OEM, Bejegyezve. Az Európai Bizottság DOOR-adatbázisa. (Hozzáférés: 2019. január 31.)
- ↑ eAmbrosia – a földrajzi jelzések uniós nyilvántartása (Európai Bizottság, Hozzáférés: 2021. április 20., <<magyar (hu) /Keresés: Élelmiszer,Magyarország,OEM,Nyilvántartásba került + Közzétéve>>)
- ↑ OEM, Kérelem benyújtva. Az Európai Bizottság DOOR-adatbázisa. (Hozzáférés: 2019. január 31.)
- ↑ eAmbrosia – a földrajzi jelzések uniós nyilvántartása (Európai Bizottság, Hozzáférés: 2021. április 20., <<magyar (hu) /Keresés: Élelmiszer,Magyarország,OEM,Kérelem benyújtva>>)
- ↑ OFJ, Bejegyezve. Az Európai Bizottság DOOR-adatbázisa. (Hozzáférés: 2019. január 31.)
- ↑ eAmbrosia – a földrajzi jelzések uniós nyilvántartása (Európai Bizottság, Hozzáférés: 2021. április 20., <<magyar (hu) /Keresés: Élelmiszer,Magyarország,OFJ,Nyilvántartásba került + Közzétéve>>)
- ↑ OFJ, Kérelem benyújtva. Az Európai Bizottság DOOR-adatbázisa. (Hozzáférés: 2019. január 31.)
- ↑ eAmbrosia – a földrajzi jelzések uniós nyilvántartása (Európai Bizottság, Hozzáférés: 2021. április 20., <<magyar (hu) /Keresés: Élelmiszer,Magyarország,OFJ,Kérelem benyújtva>>)
További információk[szerkesztés]
Magyar hivatkozások[szerkesztés]
- Jókúti András - Szabó Ágnes: A földrajzi árujelzők közösségi és hazai szabályozása. Fehér könyv a szellemi tulajdon védelméről 2005, MSZH - MSZTT, Budapest, pp. 85 -103.
- Millisits Endre: Némi élénkülés az eredetmegjelölések nemzetközi oltalma területén; MIE Közlemények, 46. szám, 2005/2006, pp. 130 – 136.
- Kókai-Kunné Szabó Ágnes: Lisszabontól Genfig az agrár termékek földrajzi árujelző oltalmának szabályozására figyelemmel. Védjegyvilág, 25. jubileumi különszám, 23 - 30. old.
Külföldi hivatkozások[szerkesztés]
- Néhány országbeli földrajzi árujelzők listája[halott link]
- Az Európai Bizottság DOOR-adatbázisa (Database of Origin and Registration) (földrajzi árujelzővel ellátott termékek adatbázisa)
- Az „E-BACCHUS” a tagállamokból és harmadik országokból származó borokat jelölő, az Európai Közösség területén oltalom alatt álló földrajzi jelzések adatbázisa
|