Könyvtár- és információtudomány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A könyvtártudomány tárgya az információforrások – a könyvek, dokumentumok, rögzített ismeretek – összegyűjtése, rendszerezése, feldolgozása, tárolása, megőrzése, visszakeresése és használatuk biztosítása. E kérdéskörök legtöbbször könyvtári tevékenységekhez kapcsolódnak, de felmerülhetnek egy–egy bibliográfia megszerkesztése, szakirodalmi adatbázis megtervezése vagy valamely információs rendszer használatának vonatkozásában is.

A könyvtártudomány hagyományos tárgykörei:

Alkalmazási területe a számítástechnika és az infokommunikációs technológia erőteljes fejlődése következtében a 20. század második felében paradigmaváltáson esett át: a hangsúly a könyvek és más hordozók kezeléséről áttevődött az ismeretek, a tudás kezelésére: az információ- vagy tudásszervezésre (information/knowledge organization). Az ismeret- vagy tudásreprezentáció, az ismeret- vagy tudásszervezés és a tartalomszolgáltatás vált központi kérdéskörévé. A más tudományágazatok határterületeivel való szorosabb összefonódást és hangsúlyeltolódást domborítja ki az információtudomány megnevezés. A szakterület új angol elnevezése: Library and Information Science, azaz Könyvtár- és információtudomány.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sallai IstvánSebestyén Géza: A könyvtáros kézikönyve, 2. átd. és bőv. kiad., Gondolat, Budapest, 1965.
  • Horváth Tibor: A könyvtártudomány és információtudomány alapjai, in: Könyvtárosok kézikönyve, 1. köt., szerk. Horváth Tibor, Papp István, Osiris, Budapest, 1999, 15-19. o. ISBN 963-379-646-6