Bobrovnik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bobrovnik
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rang község
Polgármester Ivan Ivanovský
Irányítószám 032 23 (pošta Liptovská Sielnica)
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség137 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság568 m
Terület6,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bobrovnik (Szlovákia)
Bobrovnik
Bobrovnik
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′, k. h. 19° 29′Koordináták: é. sz. 49° 07′, k. h. 19° 29′
A Wikimédia Commons tartalmaz Bobrovnik témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bobrovnik (szlovákul Bobrovník) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 15 km-re északnyugatra a Szentmáriai-víztározó nyugati oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 12. században keletkezett, királyi őrök és hódvadászok alapították. 1273-ban még Hodaz néven említik, mai nevén 1409-ben szerepel először. 1399-ben Zsigmond király Szentannai Péternek adományozza, kinek leszármazottai Bobrovniczky néven a falu birtokosai a 20. század elejéig. Birtokot szerzett még a faluban az Andaházy és a Kubinyi család is. 1784-ben 30 házában 201 lakos élt. 1828-ban 26 háza és 207 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Vályi András szerint "BOBROVNIK. Tót falu Liptó Vármegyében, hajdan Hodásznak hívták, Bobrovniczky, Andaházy, és Kubinyi Urak bírják, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Máriának szomszédságában, mellynek filiája. Ambár földgyének egy harmad rész soványas, ’s határja dombokon lévén nehezebben miveltetik; de mivel elegendő mezeje van, mellynek 2/3. része meglehetősen terem, és elegendő tűzre való fája is lévén, az első Osztályba számláltatott."[2]

Fényes Elek szerint "Bobrovnik, tót falu, Liptó vármegyében, 78 kath., 129 evang. lak. Meglehetős föld; urasági csinos lakházak. F. u. Dobrovszky. Ut. post. Berthelenfalva."[3]

Fekete Nagy Antal szerint "A Hodászy-, későbbi nevén Bobrovniki-, Bobrovniki Hodász- (Hodászy)- Halácsy-, mely később innen vette előnevét, Bobrovniki Zernini-, Dalmady- és Zápolyai-családok birtoka volt, bírt még ezeken kívül a Horváth-család is, de csak zálog címén. – Ma Bobrovnik falu, Trencséntől dny.-ra."[4]

A 19. század közepén Hlinik, Tvarozsna, Nezsitháza és Sesterc falvak olvadtak bele, ezeket azonban az 1970-es években elárasztotta a víztározó vize. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1715-ben Lukácsy János nyitrai prépost-kanonok, rozsoni választott püspök.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 338, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 154 lakosából 152 szlovák volt.

2011-ben 136 lakosából 131 szlovák volt.

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Fekete Nagy Antal. Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában IV. Trencsén vármegye. (1941) 

További információk[szerkesztés]