Szentandrás (Liptószentmiklósi járás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentandrás (Liptószentandrás, Liptovský Ondrej)
A falu egy részének látképe a temető mellől
A falu egy részének látképe a temető mellől
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Liptószentmiklósi
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Ľuboš Žubor
Irányítószám 032 04
Körzethívószám 044
Népesség
Teljes népesség 600 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 128 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 678 m
Terület 4,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentandrás (Szlovákia)
Szentandrás
Szentandrás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 00″, k. h. 19° 42′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 00″, k. h. 19° 42′ 45″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentandrás témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szentandrás (más néven Liptószentandrás, szlovákul Liptovský Ondrej) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 7 km-re északkeletre található. Északkeleti részén egybeépült Jakabfaluval.

Története[szerkesztés]

Magyarfalu határában keletkezett a 13. században, nevét Szent András apostolnak szentelt 13. századi gótikus templomáról kapta. Plébániáját 1332-ben a pápai tizedjegyzék már említi A falu neve 1352-ben is szerepel egy Bohumír nevű nemes örökségének vitájával kapcsolatban. Az Andreánszky család birtoka volt. 1784-ben 45 házában 296 lakos élt. 1828-ban 41 háza és 301 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ácsmesterséggel, majd a 19. századtól főként kőműves munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "SZENT ANDRÁS. Tót falu Liptó Várm. lakosai katolikusok, fekszik Trnovecz-vize mellett, Okolitsnától egy mértföldnyire. E’ vidék egész Benedekfalváig Filiszteusok’ vőlgyének neveztetik; ámbár határjának 1/3 része sovány, de 2/3 része termékeny; fája tűzre, és épűletre van, legelője is elegendő." [2]

Fényes Elek szerint " Szent-András, (Svaty Andreas), tót falu, Liptó vmegyében, 72 kath., 229 evang. lak., kath. paroch. templom. Ez a környék Benedekfalváig Philiszteusok völgyének neveztetik. F. u. Andreánszky család. Ut. p. Rosenberg." [3]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott. 1928-ban árvíz, 1932-ben tűzvész sújtotta a községet, melyek nagy károkat okoztak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 317, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 572 lakosából 565 szlovák volt.

2011-ben 600 lakosából 588 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent András tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült. Tornyát 1647-ben építették. 1709-ben nagy része leégett, de újjáépítették. Freskói a 13. – 15. századból származnak. Két gótikus oltára, a Szűz Mária oltár (1498) és a Szent András oltár (1512) ma a Magyar Nemzeti Galériában található. Mai főoltára 1780-ban, a Szent Család oltár 1747-ben készült. Szószéke és keresztelő medencéje 17. századi. Betleheme 18. századi népi alkotás. Harangjai 16. századiak, az elpusztult Szentistván falu templomából származnak.
  • A falunak egy 16. századi reneszánsz kastélya van. A 18. és 19. században átépítették.
  • A faluból délre kivezető út közvetlen közelében található néhány különleges, „páncélos sárgolyónak” nevezett sziklaképződmény, a legnagyobb csaknem két méteres.[4] 1970-ben fedezték fel őket.[5]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]