Királyboca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királyboca (Vyšná Boca)
Certovica10Slovakia6.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Liptószentmiklósi
Turisztikai régió Liptó
Rang község
Első írásos említés 1263
Polgármester Ľubica Trégerová
Irányítószám 032 34
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség 119 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 953 m
Terület 20,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Királyboca (Szlovákia)
Királyboca
Királyboca
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 55′ 35″, k. h. 19° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 35″, k. h. 19° 45′ 00″
Királyboca weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyboca témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Királyboca (más néven Bóczabánya, szlovákul Vyšná Boca, németül: Oberbotza) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 17 km-re délre az Alacsony-Tátrában, a Bocai-völgy végénél fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu neve 1263-ban Boca alakban pataknévként fordul elő először egy oklevelében. Határában már a 11. században aranybányászat folyt, melyet elsősorban a Szepességbe telepített német bányászok végeztek. A bányászkunyhókból fokozatosan fejlődött ki a korai bányászfalu, mely először 1470-ben különült el a szomszédos Szentivánbocától, amikor Hunyadi Mátyás megerősítette szabadságjogaiban. Ezután azonban visszaesett a kitermelés, mely a település hanyatlásához vezetett. A mostani falu a 16. század közepén keletkezett a korábbi Boca település helyén. Templomáról 1571-ben történik említés. Kezdetben Szentivánboca része volt és csak 19. század közepén vált önállóvá. Határában vasat, antimont és aranyat bányásztak. 1785-ben a településen 61 ház állt, melyekben 73 család és 373 lakos élt, a 12 éven aluli gyerekek száma 53. A 18. század végén vashámor is működött a községben. A bányák kimerülése után a lakói földműveléssel, fakitermeléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "Bocza Bánya, Bocza Regia. Mező Város Liptó Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Bányászi Kamara, fekvése egy mély völgyben esik, melly meredek bértzekkel keríttetett, Hybbétöl nem meszsze, jóféle bányák vagynak benne; az ide való arany leg jobbnak tartatik; határbéli földgye búzát nem terem; harmadik Osztálybéli." [2]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott. Egykori bányászházait sorra üdülőkké alakítják át.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 363, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 102 lakosából 99 szlovák volt.

2011-ben 119 lakosából 108 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]