Németporuba

	Németporuba (Závažná Poruba)
	; Németporuba zászlaja
	; Németporuba zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Liptószentmiklósi
Rang	község
Első írásos említés	1263
Polgármester	Pavel Beťko
Irányítószám	032 02
Körzethívószám	044
Forgalmi rendszám	LM
	Népesség
Teljes népesség	1295 fő (2024. dec. 31.)
Népsűrűség	66 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	616 m
Terület	18,66 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 03′ 14″, k. h. 19° 38′ 57″49.053889°N 19.649167°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 14″, k. h. 19° 38′ 57″49.053889°N 19.649167°E
	Németporuba weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Németporuba témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Németporuba (szlovákul Závažná Poruba) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. A 20. század elején nevét Vágortoványra tervezték magyarosítotani, erre azonban hivatalosan nem került sor.

Fekvése

Liptószentmiklóstól 2 km-re délre, a Alacsony-Tátra Poludnica nevű tömbje alatt, a Poprádra vezető autópálya mellett fekszik.

Története

Területe már a történelem előtti időkben is lakott volt, a hallstatti és puhói kultúra emberének használati tárgyai kerültek itt elő.

A falu területének birtokviszonyairól IV. Béla király 1263-ban kelt adománylevele szól először, eszerint az akkor Veszverésnek (Vezverys) nevezett területet – melyhez a község területe is tartozott – a király Lőrinc fia Bohumírnak adja. A falu a 14. században Szentiván határából vált ki, 1377-ben „Nemethporuba” alakban említik először. A Szent-Iványi család egykori birtoka. 1715-ben még 29 adózó háztartása volt, ez 1720-ra 18-ra csökkent. 1784-ben az első népszámlálás 62 házában 483 lakost talált.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PORUBA. Német Poruba, Széles Poruba. Két tót falu Liptó Vármegyében. Német Porubának földes Ura Szent-Iványi Uraság, fekszik Sz. Iványnak szomszédságában, mellynek filiája; Széles Porubának földes Ura Okolicsányi Uraság, ez fekszik Sz. Andráshoz nem meszsze, ’s ennek filiája, lakosai katolikusok, és másfélék is, határbéli földgye Német Porubának nem épen termékeny, mivel határjának 1/3 része homokos, legelője elég, 2/3 része földgyének síkos; fájok is van mind a’ kétféle, első osztálybéliek.”^[2]

1828-ban 83 háza és 741 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ácsmesterséggel, kőművességgel foglalkoztak, a 19. század második felétől Budapest nagy építkezésein dolgoztak. Sokan napszámos munkákból tartották el családjukat.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Német-Poruba, tót f., Liptó vmegyében, 36 kath., 699 evang., 6 zsidó lak. Kath. fil. szentegyház. F. u. Okolicsányi. Ut. p. Okolicsna.”^[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

Ma turisztikai és síközpont.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)^[4]
Év:	1994.	2004.	2014.	2024.
Lakosság	1211	1228	1252	1295
Különbség		+1,40 %	+1,95 %	+3,43 %

Népességi statisztikák^[4]
Év	2023.	2024.
Lakosság	1290	1295
Eltérés		+0,38 %

1910-ben 1030, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1250 lakosából 1236 szlovák volt.

2011-ben 1236 lakosából 1207 szlovák.

Nevezetességei

Evangélikus temploma 1933-ban épült neogótikus stílusban.
Szent Lukács evangélistának szentelt római katolikus kápolnája 1837-ből való, tornyát a 20. században építették.

Jegyzetek

↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ^a ^b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[888dc6649da95a66faf2663429b4e1481b5b2fe9-1] Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[sk_pop-4] Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Liptószentmiklósi járás m v sz A Liptószentmiklósi járás települései
Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš)
Behárfalu (Liptovské Beharovce) Benedekfalu (Beňadiková) Bobrovnik (Bobrovník) Bukovina Deménvölgy (Demänovská Dolina) Dubrava (Dúbrava) Gálfalu (Galovany) Guotfalu (Gôtovany) Hárommalatin (Malatíny) Hibbe (Hybe) Hutti (Huty) Izsépfalu (Ižipovce) Jakabfalu (Jakubovany) Jalóc (Jalovec) Jamnik (Jamník) Kelecsén (Liptovské Kľačany) Királyboca (Vyšná Boca) Királylehota (Kráľova Lehota) Kisbobróc (Bobrovček) Kisborove (Malé Borové) Kisporuba (Liptovská Porúbka) Kokava (Liptovská Kokava) Konszka (Konská) Kvacsan (Kvačany) Laziszkó (Lazisko) Liptóújvár (Liptovský Hrádok) Lubella (Ľubeľa) Magyarfalu (Uhorská Ves) Maluzsina (Malužiná) Mattyasóc (Liptovské Matiašovce) Nádasd (Trstené) Nagybobróc (Bobrovec) Nagyborove (Veľké Borové) Nagyolaszi (Vlachy) Németlipcse (Partizánska Ľupča) Németporuba (Závažná Poruba) Pálfalu (Pavlova Ves) Paucsinalehota (Pavčina Lehota) Pottornya (Podtureň) Pribilina (Pribylina) Prószék (Prosiek) Szélporuba (Veterná Poruba) Szentandrás (Liptovský Ondrej) Szentanna (Liptovská Anna) Szentiván (Liptovský Ján) Szentivánboca (Nižná Boca) Szentkereszt (Svätý Kríž) Szentpéter (Liptovský Peter) Szielnic (Liptovská Sielnica) Szmrecsán (Smrečany) Tarnóc (Liptovský Trnovec) Vavrisó (Vavrišovo) Vázsec (Važec) Vichodna (Východná) Zsár (Žiar)