Bukovina (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bukovina
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Liptószentmiklósi
Rang község
Polgármester Pavol Debnár
Népesség
Teljes népesség 112 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 590 m
Terület 1,90 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bukovina (Szlovákia)
Bukovina
Bukovina
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 08′ 04″, k. h. 19° 28′ 14″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 04″, k. h. 19° 28′ 14″
Bukovina weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bukovina (szlovákul Bukovina) falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. Bukovina és Jánosháza (Jánošovce) egyesülése. A 20. század elején nevét Liptóbakonyára magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak. 2011-ben 112 lakosából 109 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liptószentmiklóstól 13 km-re északnyugatra a Chocs-hegység lábánál fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu a 13. században bükkerdő irtványán keletkezett, a Bukovinszky család birtoka volt. Első írásos említése 1297-ből származik, amikor "silva Nagbukovina" birtokát III. András király Nose fia Lászlónak adta. 1388-ban "Bokovina a. n. Stelistyge", 1392-ben "Bakonia a. n. Seliche", 1506-ban "Bukovina" néven szerepel az írott forrásokban. Itt, Liptó vára alatt vezetett el a liptói kereskedelmi út. 1784-ben 17 házában 88 lakos élt. 1828-ban 15 háza volt 159 lakossal, akik mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak. Az idők során Várallya, Jánosháza és Dusany települések olvadtak bele.

Jánosháza 1455-ben "Janusshaza" néven bukkan fel a forrásokban. 1519-ben "Janosfalwa" a neve. Több nemesi család birtoka volt. 1784-ben 9 háza és 56 lakosa, 1828-ban 13 háza és 123 lakosa volt. A 20. század elején csatolták Bukovinához.

Dusany 1735-ben "Dussani" alakban bukkan fel, 1808-ban "Dussany cum Bukovina" néven említik. A Kubinyi család birtoka volt. A 18. században lakó főként fazekasságból éltek. 1784-ben 11 háza és 68 lakosa volt, mind zsellérek egy nemes kivételével. 1828-ban 9 házában 57 lakos élt. A 19. század közepén csatolták Bukovinához.

Várallya 1273-ban "Varalia" néven tűnik fel először. A liptói óvár szolgálófaluja volt. A 14. században egyesült Bukovinával.

Vályi András szerint "BUKOVINA. Tót falu Liptó Vármegyében, birtokosai Bukovinszky Urak, fekszik a’ Malatini völgynek torkában, Sz. Máriahoz nem meszsze, mellynek filiája; ékesítik birtokos Urainak lakó helyei. E’ helység határjában vala hajdan Lipto Ó Vár, vagy Vasvár nevű erősség; de a’ mellynek már maradványai sintsenek. Határja középszerű. " [2]

Fényes Elek szerint "Bukovina, tót falu, Liptó vgyében, 20 kath., 139 evang. lak. – Határja hegyes, sziklás, terméketlen. F. u. Belánszky. " [3]

1910-ben 172, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

2001-ben 132 lakosából 130 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Róza plébániatemplom. 1808-ban alapítva.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]