Bukovina (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bukovina
Chočské vrchy GCh2.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Liptószentmiklósi
Rang község
Polgármester Pavol Debnár
Irányítószám 032 23
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség 112 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 590 m
Terület 1,90 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bukovina (Szlovákia)
Bukovina
Bukovina
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 08′ 04″, k. h. 19° 28′ 14″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 04″, k. h. 19° 28′ 14″
Bukovina weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bukovina témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bukovina (szlovákul Bukovina) falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. Bukovina és Jánosháza (Jánošovce) egyesülése. A 20. század elején nevét Liptóbakonyára magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 13 km-re északnyugatra a Chocs-hegység lábánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 13. században bükkerdő irtványán keletkezett, a Bukovinszky család birtoka volt. Első írásos említése 1297-ből származik, amikor "silva Nagbukovina" birtokát III. András király Nose fia Lászlónak adta. 1388-ban "Bokovina a. n. Stelistyge", 1392-ben "Bakonia a. n. Seliche", 1506-ban "Bukovina" néven szerepel az írott forrásokban. Itt, Liptó vára alatt vezetett el a liptói kereskedelmi út. 1784-ben 17 házában 88 lakos élt. 1828-ban 15 háza volt 159 lakossal, akik mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak. Az idők során Várallya, Jánosháza és Dusany települések olvadtak bele.

Jánosháza 1455-ben "Janusshaza" néven bukkan fel a forrásokban. 1519-ben "Janosfalwa" a neve. Több nemesi család birtoka volt. 1784-ben 9 háza és 56 lakosa, 1828-ban 13 háza és 123 lakosa volt. A 20. század elején csatolták Bukovinához.

Dusany 1735-ben "Dussani" alakban bukkan fel, 1808-ban "Dussany cum Bukovina" néven említik. A Kubinyi család birtoka volt. A 18. században lakó főként fazekasságból éltek. 1784-ben 11 háza és 68 lakosa volt, mind zsellérek egy nemes kivételével. 1828-ban 9 házában 57 lakos élt. A 19. század közepén csatolták Bukovinához.

Várallya 1273-ban "Varalia" néven tűnik fel először. A liptói óvár szolgálófaluja volt. A 14. században egyesült Bukovinával.

Vályi András szerint "BUKOVINA. Tót falu Liptó Vármegyében, birtokosai Bukovinszky Urak, fekszik a’ Malatini völgynek torkában, Sz. Máriahoz nem meszsze, mellynek filiája; ékesítik birtokos Urainak lakó helyei. E’ helység határjában vala hajdan Lipto Ó Vár, vagy Vasvár nevű erősség; de a’ mellynek már maradványai sintsenek. Határja középszerű." [2]

Fényes Elek szerint "Bukovina, tót falu, Liptó vgyében, 20 kath., 139 evang. lak. – Határja hegyes, sziklás, terméketlen. F. u. Belánszky. " [3]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 172, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 132 lakosából 130 szlovák volt.

2011-ben 112 lakosából 109 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]