Zsár
| Zsár (Žiar) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Liptószentmiklósi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1349 | ||
| Polgármester | Peter Moravčík | ||
| Irányítószám | 032 05 | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | LM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 483 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 20 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 759 m | ||
| Terület | 21,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Zsár weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsár témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Zsár (szlovákul Žiar) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Liptószentmiklóstól 10 km-re északra, a Liptói-havasok lábánál, a Zsári-völgy végénél fekszik. A szomszédos Szmrecsánnal teljesen egybeépült.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szlovák žiari (= erdőégetés) szóból származik.
Története
[szerkesztés]A falu a 13. század végén erdőirtással keletkezett Szmrecsán határában. Először 1349-ben említik „Zar” néven. A szmrecsáni Szentiványi család birtoka volt. Lakói faszénégetéssel, fakitermeléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZSÁR. Zsiarani. Tót falu Liptó Vármegy. földes Ura Szmercsáni Uraság, fekszik N. Dobróczhoz nem meszsze, mellynek filiája; határjának fele síkos, fele hegyes, köves, legelője elég van.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsár, Liptó vm. tót f. 52 kath., 348 evang. lak. Sovány földe; szép erdeje; savanyuvizforrása van. F. u. Szmrcsányi.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.
A háború után lakói főként mezőgazdaságból, erdei munkákból éltek. 1944. október 28-án a környékbeli partizántevékenység támogatása miatt a németek felégették. Erre emlékeztet a Zsári-völgy torkolatában álló szlovák nemzeti felkelés emlékműve.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1884-ben Szent-Ivány József földbirtokos, politikus, író, a két világháború közötti szlovákiai magyar politika és közélet egyik kiemelkedő személyisége.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 420 | 417 | 444 | 483 |
| Különbség | -0,71 % | +6,47 % | +8,78 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 476 | 483 |
| Eltérés | +1,47 % |
- 1715-ben 11 adózója volt.
- 1784-ben 24 házában 251 lakos élt.
- 1828-ban 42 háza és 400 lakosa volt.
- 1890-ben 50 háza és 413 lakosa volt.
- 1910-ben 492, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
- 2001-ben 421 lakosából 419 fő szlovák volt.
- 2011-ben 436 lakosából 422 fő szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Felette, 1300 m magasan van a zsári menedékház, felette sífelvonóval.
- A szlovák nemzeti felkelés emlékműve a zsári-völgy végénél.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- E-obce.sk Archiválva 2009. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Zsár Szlovákia térképén

