Nagybobróc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nagybobróc (Bobrovec)
Bobrowiec T65.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Turisztikai régióLiptó
Rang község
Első írásos említés 1231
Polgármester Ladislav Sedlák
Irányítószám 032 21
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség 1781 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság635 m
Terület31,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagybobróc (Szlovákia)
Nagybobróc
Nagybobróc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 00″, k. h. 19° 36′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 00″, k. h. 19° 36′ 40″
Nagybobróc weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybobróc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagybobróc (szlovákul Bobrovec) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 5 km-re északra a Nyugati-Tátra lábánál a Jalóci-patak mellett a Liptói-medencében fekszik.

Története[szerkesztés]

1231-ben "Bobrouch" néven II. András adománylevelében említik először. A 13. században még Kisbobróc, Behárfalu és Jalóc is hozzá tartozott. 1288-ban IV. László megerősítette Bogomir ispánt bobróci birtokában. 1310-ben vásártartási jogot kapott. Első pecsétje 1392-ből származik, felirata: "Sigillum Ubs Majoris Bobrocz 1392.". 1482-ben Mátyás király is megerősítette kiváltságait, melyek a 16. században tovább bővültek. A 18. században hetipiaca és vásártartási joga is volt. 1718-ban az ácsoknak, 1740-ben a kőműveseknek alakult céhük a településen. A 18. század végétől a 19. század közepéig Okolicsányi birtok.

Vályi András szerint "Nagy Bobrótz, velki Bobrovecz. Tót népes mező Város Liptó Vármegyében, földes Ura Okolitsányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Miklóshoz 3/4. órányira, nevezetes arrol, hogy lakosai szokatlan (dialectiussal) beszédbéli külömböző hangzattal élnek, határbéli földgyének fele elég termékeny, fele pedig középszerű, ’s jó trágyázást kíván, legelőt meddő marháiknak bérleni szoktak, fájok tűzre elég, tejek, vajok, gyümöltsök hasonlóképen, Sz. Miklóson piatzok közel, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Kis- és Nagy-Bobrócz, (Bobrovecz), tót falu, 300 kath., 296. evang. lak. F. u. Okolicsányi. Ut. p. Okolicsna."[3]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott. 1945 tavaszán ádáz harcok folytak birtoklásáért.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1478, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1805 lakosából 1788 szlovák volt.

2011-ben 1781 lakosából 1746 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Anton Rak: Bobrovec. Vlastivedný zborník 1, 69-147,

További információk[szerkesztés]