Vázsec
| Vázsec (Važec) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Liptószentmiklósi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1280 | ||
| Polgármester | Milan Lištiak | ||
| Irányítószám | 032 61 | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | LM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2372 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 40 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 788 m | ||
| Terület | 59,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 03′ 33″, k. h. 19° 58′ 48″49.059167°N 19.980000°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 33″, k. h. 19° 58′ 48″49.059167°N 19.980000°E | |||
| Vázsec weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vázsec témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Vázsec vagy Vágfalva (szlovákul Važec) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]A Liptói-medencében, Liptóújvártól 28 km-re keletre, a Fehér-Vág partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Területén már a történelem előtti időben is éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt talált kőkori eszközök, valamint a hallstatt korból származó bronztárgyak.
A települést soltészjog alapján alapította birtokosa: Bohumir comes, aki 1269-ben kapta adományba. Később utódaiké: a Szent-Iványiaké, Szmrecsányiaké és Baanoké volt. Már nem sokkal az alapítás után felépítették a Remete Szent Antal tiszteletére szentelt templomot. Oklevél 1280-ban „Vasych” alakban említi először. 1286-ban „Vasych”, 1480-ban „Wasecz”, 1492-ben „Wasewcz” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1545-ben a falu áttért az evangélikus hitre és a templom is az evangélikus egyházé lett, de később visszakapták a katolikusok. 1715-ben 63, 1720-ban 48 adózója volt. Az evangélikus hívek csak 1783-ban, a türelmi rendelet után építhettek maguknak templomot. 1784-ben 153 házában 1489 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VASCSEG. Tót falu Liptó Várm. földes Urai Szentiványi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Csorbához közel, mellynek filiája; határjának fele síkos, és könnyen míveltetik, fája is van mind a’ kétféle, legelőeje elég.”[2]
1828-ban 197 házát 2093-an lakták. Lakói állattenyésztők, faárukészítők, zsindelykészítők, fuvarosok, tutajosok voltak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vasecz, Liptó vm. tót falu, a szepesi országutban, a Fejér-Vágh mellett, a Hochvald hegy tövében: 179 kath., 1888 evang., 28 zsidó lak. Ev. anya-, kath. fil. szentegyház. Több urasági kastélyok; nagy de sovány határ; szép erdő, mellyben gomba bőséggel találtatik; lakosai fával, léczekkel, sat. eleven kereskedést üznek. F. u. Bán, Szmrcsányi. Ut. p. Vichodna.”[3]
1871-től sokan dolgoztak a vasútnál is. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.
1931. július 17-én tűzvész pusztított, s a település faházainak jelentős része a lángok martalékává vált.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 2399 | 2381 | 2361 | 2372 |
| Különbség | -0,75 % | -0,83 % | +0,46 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2361 | 2372 |
| Eltérés | +0,46 % |
1910-ben 2639 lakosából 2529 szlovák volt.
2011-ben 2387 lakosából 2065 szlovák és 157 cigány.
Híres emberek
[szerkesztés]- A faluban élt és alkotott 1923 és 1959 között Jan Hála cseh festőművész, művei a képtárban láthatók.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Remete Szent Antalnak szentelt bencés apátsági temploma a 13. század végén épült gótikus stílusban, benne gótikus Madonna-szoborral. 1738-ban barokk stílusban felújították, majd 1910-ben teljesen átépítették.
- Evangélikus temploma 1892-ben épült neogótikus stílusban.
- Határában egy 1923-ban felfedezett cseppkőbarlang is van, amelynek egy része már régebben is ismert volt a helyiek körében. Az 1954-ben megnyitott barlang teljes hossza 530 méter, ebből 235 méter látogatható. Levegő hőmérséklete egész évben 7-7.5 °C körül mozog. A barlang őslénytani leletekben rendkívül gazdag, többek közt a barlangi medve maradványainak egyik lelőhelye.
- Az 1998-ban felszentelt katonai temető a második világháborúban e környéken elesett 7000 német katonának állít emléket.
- Múzeum. Egykoron a település egyetlen falazott, emeletes lakóházaként túlélte az 1931-es tűzvészt. Jelenlegi tulajdonosa felújíttatta, s a község múltját bemutató múzeumot alapított az épületben.
- Jan Hála Képtár (szlovákul Galéria Jana Hálu). A festőművész egykori lakóházában – mely egyúttal műtermeként is szolgált – 1977-ben képtárat alapítottak.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- E-obce.sk Archiválva 2009. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A község a Magas-Tátra turisztikai honlapján
- Községinfó
- Vázsec Szlovákia térképén
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
A Liptószentmiklósi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
