Maluzsina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Maluzsina (Malužiná)
Malužina10Slovakia2.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rang község
Első írásos említés 1362
Polgármester Martin Španko
Irányítószám 032 34
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség221 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság732 m
Terület39,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Maluzsina (Szlovákia)
Maluzsina
Maluzsina
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 59′ 00″, k. h. 19° 46′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 00″, k. h. 19° 46′ 00″
Maluzsina weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Maluzsina témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Maluzsina (szlovákul Malužiná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 12 km-re délkeletre, a Boca-patak partján fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága 733 m, legmagasabb pontja 1727 m.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1362-ben „Maluzyn” alakban történik. A település a 18. század közepén keletkezett, mint a liptóújvári uradalom bányásztelepülése. 1765-ben építették első kohóját, mely a környéken bányászott rezet dolgozta fel. 1784-ben 7 háza és 103 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MALUZINA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik Hibbéhez közel, mellynek filiája.[2]

A 19. század elején már vendéglő is működött a faluban. A vörösréz bányászata 1807-ben indult meg. 1828-ban 60 házban 291 lakos élt a községben. Üvegkohója 1840-ben kezdte termelését.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Maluzsína, tót falu, Liptó vmegyében: 258 kath., 26 evang. lak. Kősziklás hegyek és erdők közt. Kath. paroch. templom, és számos nézésre méltó királyi bányák, három épületekkel. Főképen nevezetessé teszi ezen helyet nagyban dolgozó rézhámora, mellyben szokott a Szomolnokról ide küldött réz is olvasztatni. F. u. a kamara. Ut. posta Okolicsna.[3]

Az 1860-as évekig tartott a vörösréz kitermelése, 1885-ig működött üvegkohója. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 287, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 278 lakosából 272 szlovák volt.

2011-ben 264-en lakták, ebből 261 szlovák, 1 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]