Jakabfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jakabfalu (Jakubovany)
Jakabfalu látképe.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rang község
Első írásos említés 1286
Polgármester Milan Zuzaniak
Irányítószám 032 04
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség370 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság709 m
Terület9,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jakabfalu (Szlovákia)
Jakabfalu
Jakabfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 10″, k. h. 19° 43′ 25″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 10″, k. h. 19° 43′ 25″
Jakabfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakabfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jakabfalu (más néven Liptójakabfalva, szlovákul Jakubovany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 8 km-re északkeletre, 675–725 m magasan fekszik. Délen egybeépült Szentandrással.

Története[szerkesztés]

A mai Jakabfalu helyén egykor három település: Jávor, Hora és Jakabfalu feküdt. Közülük Jávort említik legkorábban, „Javor” néven 1286-ban.

Hora[szerkesztés]

Hora neve 1286-ban bukkant fel először, amikor Serafal fia András szerezte meg adományként. 1353-ban „Tarnochfew”, 1582-ben „Huora” alakban említették. A Horai család birtoka volt. 1784-ben 16 házában 91 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HORA. Liptó Várm. földes Ura Horánszky Uraság, fekszik Szent Andráshoz nem meszsze, és annak filiája.”[2]

1828-ban 15 háza és 76 lakosa volt, akik mezőgazdaságból éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Huóra, vagy Hóra, tót falu, Liptó vmegyében, 43 kath., 33 evang. lak., a Kárpát hegyei alatt. Nagy erdő. Az itten levő hórai pusztában van egy savanyúviz, mellynek kifolyásánál ércz mészföld találtatik, s veres festékre használják. Ha megégetik, akkor setétveres gránát szint kap. F. u. Horánszky. Ut. p. Okolicsna.”[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott. 1924-ben egyesítették Jakabfaluval.

Jakabfalu[szerkesztés]

Jakabfalut 1352-ben említik először. Nevét templomának védőszentjéről kapta. Az idők folyamán több birtokosa is volt, köztük a Pongrácz és a Pottornyai családok. 1715-ben és 1720-ban 8 adózó családfője volt. 1784-ben 23 házában 202 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JAKABFALVA. Jabukováni. Tót falu Liptó Várm. földes Urai Potornyai, és Pongrácz Urak, lakosai katolikusok, fekszik Okolitsnához 1 mértföldnyiré, Sz. András, és Sz. Iványhoz is közel, legelője elég, földgye középszerű, hegyes, és néhol nehezen miveltetik.”[2]

1828-ban 27 háza és 179 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jakabfalva, (Jakubovani), tót falu, Liptó vmegyében, 16 kath., 163 evang. lak. F. u. Pongrácz, Potúrnyay.”[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

1924-ben csatolták hozzá Hora községet. Ma lakói a Magas-Tátra közelsége miatt egyre inkább a turizmusból élnek.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 381, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 409 lakosából 407 szlovák volt.

2011-ben 389 lakosából 369 szlovák.

Híres személyek[szerkesztés]

  • Horán született 1838-ban Horánszky Adolf táblabíró.
  • Itt született 1950-ben Jana Bodnárová szlovák költő, író, művészettörténész, forgatókönyvíró.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu fekvése kedvez mind a téli, mind a nyári sportok kedvelőinek. Kiépített turistautakkal, sípályákkal, sífelvonóval rendelkezik. A Jakabfaluból induló kék turistajelzés felvisz a Liptói-havasok egyik déli nyúlványának gerincére, ahonnan a sárga jelzésen a Baranyec is elérhető.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]