Királylehota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Királylehota (Kráľova Lehota)
Kralova Lehota The Village2.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rang község
Első írásos említés 1361
Polgármester Vladimír Kapríni
Irányítószám 032 33
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség598 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság674 m
Terület19,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Királylehota (Szlovákia)
Királylehota
Királylehota
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 01′ 20″, k. h. 19° 47′ 37″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 20″, k. h. 19° 47′ 37″
Királylehota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Királylehota témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Királylehota (szlovákul Kráľova Lehota) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában. Feketevág település tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 15 km-re délkeletre, a Fehér- és a Fekete-Vág összefolyásánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A szláv lehota kiváltságot jelent, az adózás alól egy időre felmentett településeket jelölték így. Nevének előtagja arra utal, hogy a település királyi birtokon keletkezett.

Története[szerkesztés]

A település a 14. század elején keletkezett királyi birtokon. Lakóit szolgálataikért és hűségükért I. Lajos király bőkezűen jutalmazta, amikor 1361. június 24-én kelt oklevelében a Vág folyótól a Bocáig és Vacokig terjedő királyi földeket és erdőket Egyednek és fiainak: Miklósnak, Barnabásnak, Kristinnek és Hanknak adta. Ez egyben a település első említése is. Az említett oklevélben a király egyúttal felmenti őket minden adófizetési kötelezettség alól. Lakóinak ezen kiváltságait 1390-ben Luxemburgi Zsigmond, majd 1552-ben I. Ferdinánd király is megerősítette. A 16. században a község határa elérte a 29500 hektárt és a Szepességtől egészen Breznóbánya városig terjedt. Ebben az időben lakói szinte mind nemes emberek voltak. 1784-ben a falunak 777 lakosa volt. 1785-ben Liptó vármegye 96 településén 1662 nemes élt, közülük 190-en Királylehotán. Egykor vasérc és rézbányái működtek, lakói tutajozással, halászattal foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Király Lehota. Elegyes falu Liptói Várm. földes Urai Lehoczky, és több Uraságok, lakosai leg inkább evangelikusok, fekszik Hibbéhez közel, mellynek filiája, fölgye meg lehetős, kézi munkával is kereshetnek, mind a’ két féle fájok van; legelője szoross, és a’ Sz. Miklósi piatzozástól három órányira an.[2]

1828-ban lakóinak száma már elérte a 900-at. Egy 1841-es feljegyzés megemlíti a település legnagyobb nemesi családját: a Lehotszky családot, melynek 400 tagja élt itt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lehota (Király) (Kralova Lehota), tót falu, Liptó vmegyében, a Fekete és Fejér Vágh vizek összefolyásánál. Innen kezdve a Vágh már szálhajókon hajókázható; lakják 321 kath., 641 evang., 28 zsidók, sok nemesség. F. u. a kamara, Lehoczky, és más famil.[3]

A 19. században csatolták hozzá Feketevág települést. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 541-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 606 lakosából 566 szlovák és 26 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

Neves személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]