Émile Zola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Émile Zola
1902-es fényképfelvételen
1902-es fényképfelvételen
Született Émile Édouard Charles Antoine Zola
1840. április 2.[1][2][3][4][5]
rue Saint-Joseph
Elhunyt 1902. szeptember 29. (62 évesen)[2][3][1][5][6]
Párizs[7][8][9][10]
Beceneve Le Maître de Médan
Állampolgársága francia[11]
Házastársa Alexandrine Zola (1870. május 31. – nem ismert)[12]
Élettárs Jeanne Rozerot (1888. december 11. – )[13]
Gyermekei
  • Jacques Rozerot
  • Denise Zola
SzüleiÉmilie Aubert
François Zola
Foglalkozása
Tisztség
  • elnök (1891–1894, Société des gens de lettres)
  • elnök (1895–1896, Société des gens de lettres)
Iskolái Lycée Saint-Louis
Kitüntetései a francia Becsületrend tisztje
Halál okaszénmonoxid-mérgezés
Sírhely Panthéon (1908. június 4. – )[14]
Írói pályafutása
Jellemző műfajok
Irodalmi irányzat naturalizmus
Alkotói évei 1864–1902
Fontosabb művei
  • Les Rougon-Macquart
  • Thérèse Raquin
  • J’accuse…!
  • Nana

Émile Zola aláírása
Émile Zola aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Émile Zola témájú médiaállományokat.

Émile Zola (Párizs, 1840. április 2. – Párizs, 1902. szeptember 29.) francia regényíró és művészeti kritikus. A világirodalom jelentős alkotója, a naturalista irányzat megteremtője volt.

Életpályája[szerkesztés]

Zola háza Médanban
Vádolom…! – Zola tiltakozó levele a Dreyfus-perben hozott igazságtalan ítélet miatt

Apja olasz származású mérnök volt, akinek korai halála után a család rossz anyagi körülmények közé került. Zola az aix-i gimnáziumban Paul Cezanne iskolatársa volt, barátságuk sokáig meghatározta mindkettejük munkásságát. Zola érettségije Párizsban nem sikerült, ezért munkát vállalt. Előbb kifutófiú és csomagoló lett az Hachette könyvkiadónál, majd a reklámosztályra került, amelynek egy idő múlva vezetője lett. Ekkor írta meg első irodalmi kísérleteit, melyek a Petit Journal és az Évènement hasábjain jelentek meg. A kiadói munka révén megismerkedett a kor néhány jelentős írójával.

Mint elbeszélő legelőször egy napilap regénycsarnokában mutatkozott be Les mystères de Marseille és Le vœu d’une morte című regényeivel. Első sikerét a Contes à Ninon megjelenésével aratta (1864), melyet nemsokára a La confession de Claude (1865) című regénye követett, melyben már határozott körvonalakban kezdett naturalista egyénisége kibontakozni. A Thérèse Raquin-ben (1867) és a Madeleine Férat-ban (1868) már realisztikus nyíltsággal látjuk patológiai tüneteket elemezni.

Első regényei után elhagyta a kiadót. 1870–1871-ben a versailles-i ideiglenes nemzetgyűlésről tudósított. Megismerkedett néhány impresszionista festővel, így Édouard Manet-val, és az új festői törekvésekről több cikket írt, melyeket kötetbe gyűjtött: ezeknek nagy visszhangjuk lett. Sikeres munkái után házat vásárolt a Párizs melletti Médanban.

1871-ben fogott hozzá a Rougon-Macquart-ciklus elkészítéséhez, melyben egy a második császárság korában élt család társadalmi és anyagi történetét igyekezett megírni. Hatalmas regényciklusának befejezése után újabb ciklust tervezett. Ellátogatott Lourdes-ba, Rómába – ahol regényeinek vatikáni indexre tétele (tiltott könyvnek minősítése) ügyében hiába kért kihallgatást a pápától. Új ciklusának csak első darabjai jelentek meg (A három város: Lourdes – Róma – Párizs)

1898. január 13-án a L’Aurore című újság címlapján megjelent nyílt levélben (J’Accuse – Vádolom!) tiltakozott a köztársasági elnöknél a Dreyfus-per igazságtalan ítélete miatt. A hadsereg és a bíróság rágalmazásának vádjával nagy pénzbüntetésre ítélték. A felfüggesztett egyéves börtönbüntetéstől is tartania kellett, ezért két évre Londonba költözött.

1902. szeptember 29-én a váratlan hideg miatt befűttetett párizsi lakásában (Rue de Bruxelles). Éjjel szén-monoxid-mérgezésben meghalt. Gyilkosság gyanúja miatt vizsgálat indult, de eredménytelenül zárult. Temetésén Anatole France búcsúztatta, aki az írót „az emberiség lelkiismeretének” nevezte. A Montmartre-i temetőben kapott díszsírhelyet. Földi maradványait 1908. június 4-én innen átszállították a párizsi Panthéonba. Médani lakóházát 1985-ben múzeummá alakították.

Művei[szerkesztés]

Balzac nyomán hatalmas regényciklusokba rendezte alkotásait. Legismertebb a Rougon-Macquart család. Ennek befejezése, 1894 után új ciklusokat tervezett, de közülük csak a Három város: Lourdes – Róma – Párizs befejezésére maradt ideje. Első művészileg jelentős regénye, a Thérèse Raquin második kiadásához (1868) írt előszavában fejtette ki először a naturalizmus alapelveit. Leginkább a kor híres filozófusa és esztétája, Hippolyte Taine nézetei hatottak rá.

Rougon-Macquart család regényciklusa[szerkesztés]

A Három város regényciklusa[szerkesztés]

A Négy Evangélium regényciklusa[szerkesztés]

A regényciklus negyedik része az Igazságosság (Justice) befejezetlen maradt Zola 1902-es váratlan és gyanús körülmények között történt halála miatt.

Műveinek filmváltozatai[szerkesztés]

Germinal (Klasszikus Regénytár sorozat, 1907)
Zola műveinek magyar nyelvű díszkiadása (Christensen és Társa-Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1920-as évek) – borítódísz
Zola műveinek magyar nyelvű díszkiadása (Christensen és Társa-Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1920-as évek) – egy kötet címlapja a címlapdíszekkel

A világirodalom három leginkább filmre vitt szerzője közé tartozik.[forrás?] Időrendben:

  • A Patkányfogó (1902)
  • A sztrájk (1903) és Feketeországban (1905) – két Ferdinand Zecca-film, amely Zola-regényekből merítette témáját
  • A Patkányfogó (1909; egyórás film, szerepel benne Zola neve is)
  • Germinal (1912, rendező: Albert Capellani)
  • Nana
  • Állat az emberben (1938 – Jean Renoir filmje)
  • Thérèse Raquin (1956)
  • Patkányfogó (Gervaise – (1956)
  • Tisztes úriház (Pot-Bouille) 1959
  • Germinal (magyar–francia kopr., 1963)
  • Germinal (fr., 1993)
  • A föld (Zola barátja, a Theatre Libre rendezője, Antoine filmesíti meg A földet Albert Capellani kezdeményezése nyomán)
  • Hölgyek öröme (The Paradise), angol drámasorozat, 2012

Magyarul[szerkesztés]

1902-ig[szerkesztés]

  • Az emberirtó. Egy család története. Regény; ford. Nyáry László, Pfeifer Ferdinánd, Bp., 1879
  • Nana. Regény; ford. Julius; Grimm G., Bp., 1881
  • Mouret abbé vétke. Regény; ford. Tarnay Péter; Bartalis I. Ny., Bp., 1882
  • Elbeszélések Ninonhoz; Révai, Bp., 1882
  • Hölgyek öröme. Regény, 1-2.; ford. Tarnay Pál; Athenaeum, Bp., 1883
  • A szeretet rabja. Regény, 1-2.; ford. Cs. Z. A.; Révai, Bp., 1883
  • A zsákmány, 1-2.; ford. Tarnay Pál; Bartalits, Bp., 1883
  • Az élet öröme. Regény; ford. Tarnay Pál; Athenaeum, Bp., 1884
  • Egy polgárcsalád története. Regény; ford. J. Jankovich Gyula; Grimm, Bp., 1884
  • Egy polgárcsalád története. Regény. 2. köt.; ford. K. Kovách László; Grimm, Bp., 1885
  • Rougonék szerencséje. Regény; ford. Tarnay Pál; Athenaeum, Bp., 1885
  • Álom. Regény, 1-2.; ford. Fái J. Béla; Singer-Wolfner, Bp., 1889 (Egyetemes regénytár)
  • A pálinka; ford. Zempléni P. Gyula; Pannonia, Bp., 189?
  • A pénz; ford. Zempléni P. Gyula; Deubler, Bp.–Bécs, 1893
  • A Coqueville-i ünnepély, Chabre úr osztrigái. Két elbeszélés; ford. Udvardi Lajos; Grimm, Bp., 1890 (Útközben)
  • Páris gyomra. Regény; ford. Tarnay Pál; Grimm, Bp., 1893
  • A föld. Regény; ford. Sz. Nagy Sándor; Grimm, Bp., 1893
  • Pascal orvos. Regény; ford. Cserhalmi H. Irén, Gerő Attila; Könyves Kálmán, Bp., 1894
  • A munka; ford. Zempléni P. Gyula; Deubler, Bp.–Bécs, 1894
  • A Rougon család szerencséje. Regény; ford. Andor Imre; Minta-antiquarium, Bp., 1895 (Zola regényei)
  • A martalék. Regény; ford. Andor Imre; Minta-antiquarium, Bp., 1895
  • Szerelem. Regény; ford. Andor Imre; Minta-antiquarium, Bp., 1895
  • Lourdes. Regény; ford. Cserhalmi H. Irén, Gerő Attila; A Külföld szerkesztősége, Bp., 1895 (Émile Zola: A három város)
  • A pap bűne. Regény; ford. Ilosvai Hugó; Minta-Antiquarium, Bp., 1895
  • Az állatvédelem kérdéséhez. Franciából fordítva. Előszóképen kérelem az írói és hírlapírói körökhöz; bev. Gustav Grimm; Grimm, Bp., 1896
  • Róma. Regény, 1-3.; ford. Cserhalmi H. Irén; Athenaeum, Bp., 1896 (Émile Zola: A három város)
  • Három elbeszélés; ford. Tóth Béla; Singer-Wolfner, Bp., 1897 (Egyetemes regénytár)
  • Páris. Regény, 1-2.; ford. Gerőné Cserhalmi Irén; Athenaeum, Bp., 1898 (Émile Zola: A három város)
  • A háború; ford. Zempléni P. Gyula; Vass, Bp., 1899
  • Nana; ford. Kató; Vass József, Bp., 1899
  • A pénz; ford. Kató; Vass József, Bp., 1899
  • A martalék. Regény; Pallas, Bp., 1900
  • Termékenység. Regény, 1-2.; Wodianer, Bp., 1900
  • Munka. Regény, 1-2.; Lampel, Bp., 1901

1903–1919[szerkesztés]

  • Igazság. Regény 1-2.; ford. Zempléni P. Gyuláné; Lampel, Bp., 1903
  • Nana; ford. Zempléni P. Gyula; Deubler, Bp.–Bécs, 1905
  • Germinal. Regény; ford. Zempléni P. Gyula; Deubler, Bp.–Bécs, 1905
  • Germinal; ford. Adorján Sándor; Révai, Bp., 1907 (Klasszikus regénytár)
  • A Rougon-Macquart család. Az összeomlás, 1-2.; ford. Kovács Zoltán; Révai, Bp., 191?
  • Madeleine Férat; ford. Dobosi Pécsi Mária; Singer-Wolfner, Bp., 1916 (Milliók könyve)
  • Nantas; Singer-Wolfner, Bp., 1916 (Milliók könyve)
  • Az összeomlás. Az 1870/71. francia-német háború regénye; ford. Kunfi Zsigmond; Népszava, Bp., 1916
  • A patkányfogó, 1-2.; ford. Bresztovszky Ernő; Népszava, Bp., 1918
  • A malom ostroma / Az árvíz, Két elbeszélés; ford. Bresztovszky Ernő; Népszava, Bp., 1919 (Világosság-könyvtár)
  • Termékenység; ford. Szini Gyula, Karinthy Emmy; Központi Antiquarium, Bp., 1919
  • A pénz; ford. Schöner Dezső; Népszava, Bp., 1919
  • Igazság. Regény; ford. Bresztovszky Ernő; Népszava, Bp., 1919
  • A gyilkos; Világregények, Bp., 1919 (Világregények)

1920–1944[szerkesztés]

  • Rougon kegyelmes úr, 1-2.; ford. Balogh Vilma, Csillay Kálmán, sajtó alá rend. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 192? (Zola összes művei)
  • Olivier Bécaille halála / Egy szerelmes éjszakáért. Két elbeszélés; ford. Sabján István; Népszava, Bp., 1920 (Világosság-könyvtár)
  • Nana; ford. Gergely Győző; Népszava, Bp., 1920
  • A kegyelmes úr; ford. Szabó Endre, Révai, Bp., 1920 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Szerelem; ford. Bíró Sándor; Révai, Bp., 1920 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • A zsákmány. Regény; ford. Csetényi Erzsi; Ifjúság, Bp., 1920
  • A macskák paradicsoma. Az eredeti teljes szöveg és hű magyar fordítása; ford. Komjáthy Aladár; Lantos, Bp., 1920 (Kétnyelvű klasszikus könyvtár)
  • Claude vallomása. Regény; ford. Gergely Győző; Anonymus, Bp., 1920 k.
  • Jó polgári koszt; ford. Bartha László; Népszava, Bp., 1920
  • Thérése Raquin; ford. Szegedy János; Athenaeum, Bp., 1920 (Híres könyvek)
  • Rougonék szerencséje; ford. Kovács Zoltán; Révai, Bp., 1920 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • A koncz; ford. Benedek Marcell; Révai, Bp., 1920 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Páris gyomra; ford. Király György; Révai, Bp., 1920 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Plassans meghódítása; ford. Kovács Zoltán; Révai, Bp., 1920 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Mouret abbé vétke; ford. Lányi Viktor; Révai, Bp., 1920 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Madeleine Férat. Regény; ford. Pongrácz Árpád; Világirodalom, Bp., 1920 (Világirodalom könyvtár)
  • Az emberi bestia; ford. Schöner Dezső; Népszava, Bp., 1921
  • Nantas. Elbeszélés; ford. Sabján István; Vita Nova, Wien, 1922 (Kis könyvek)
  • Nana; ford. Vajthó László; Révai, Bp., 1921 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Az álom; ford. Hajós Kornél; Népszava, Bp., 1922
  • A hölgyek öröme; ford. Benedek Marcell; Révai, Bp., 1922 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Családi tűzhely; ford. Adorján Sándor; Révai, Bp., 1922 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Termékenység. Regény, 1-2.; 2., jav. kiad.; Franklin, Bp., 1922 (Külföldi regényírók)
  • Az emberirtó; ford. Kovács Zoltán; Révai, Bp., 1923 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Három város. Regény, 1-3.; ford. Bartos Zoltán; Népszava, Bp., 1923–1924
    • 1. Lourdes
    • 2. Róma
    • 3. Páris
  • Öröm az élet!; ford. Kovács Zoltán; Révai, Bp., 1924 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Germinal, 1-3; ford. Sztrókay Kálmán, sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1925 (Zola összes művei)
  • A mestermű; ford. Éber László; Révai, Bp., 1925 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Páris gyomra, 1-3.; ford. Szini Gyula, sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán; Globus Ny., Bp., 1926 k. (Zola összes művei)
  • Családi tűzhely. 1-4.; ford. Balogh Vilma, Gergely Győző, sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1926 k. (Zola összes művei)
  • Mesék Ninonnak; ford. Salgó Ernő, sajtó alá rend. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1926 k.
  • Nantas / A zöldben / Egy szerelmi éjszakáért; ford. Éber László, sajtó alá rend. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1926 k.
  • Chabre úr osztrigái / Az árvíz; ford. Éber László, sajtó alá rend. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1926 k.
  • Jacques Damour; sajtó alá rend. Ambrus Zoltán / Nais Micoulin; ford. Éber László / Stendhal; ford. Salgó Ernő; Gutenberg, Bp., 1926 k.
  • A föld, 1-4.; ford. Havas József; sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán; Globus Ny., Bp., 1926 k. (Zola összes művei)
  • Emlékek / Jean Gourdon négy napja; sajtó alá rend. Ambrus Zoltán, ford. Salgó Ernő; Gutenberg, Bp., 1926 k.
  • Flaubert. Az ember / Daudet; ford. Salgó Ernő; Gutenberg, Bp., 1926 k.
  • A malom ostroma / Az árvíz. Elbeszélés; ford. Bresztovszky Ernő; Saly, Bp., 1928 k. (Pengő könyvtár)
  • A föld; ford. Szabó Lőrinc; Révai, Bp., 1927 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Az összeomlás, 1-2.; ford. Juhász Andor; Révai, Bp., 1928 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • A pénz; ford. Rózsa Géza; Révai, Bp., 1928 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Az emberi dúvad; ford. Adorján Sándor; Révai, Bp., 1928 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Az álom; ford. Lányi Sarolta; Révai, Bp., 1928 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Pascal orvos, 1-2.; ford. Csillay Kálmán, bev. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1929 (Zola összes művei)
  • A coquevillei muri és egyéb elbeszélések; sajtó alá rend. Ambrus Zoltán, ford. Éber László; Gutenberg, Bp., 1929 (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat könyvei)
  • Az emberirtó, 1-3.; sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán, ford. Szini Gyula; Gutenberg, Bp., 1929 (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat könyvei)
  • Nana, 1-3.; sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán, életrajz Denise Zola Mme Le Blond, ford. Csillay Kálmán; Gutenberg, Bp., 1929 (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat könyvei)
  • Az összeomlás, 1-4.; sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán, ford. Schöner Dezső; Gutenberg, Bp., 1929 (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat könyvei)
  • A pénz, 1-3.; sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán, ford. Salgó Ernő; Gutenberg, Bp., 1929 (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat könyvei)
  • Szerelem, 1-2.; sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán, ford. Gergely Győző; Gutenberg, Bp., 1929 (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat könyvei)
  • Az álom; ford. Ottlik Pálma, bev. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1929 (Zola összes művei)
  • Hölgyek öröme, 1-2.; ford. Éber László, bev. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1929 (Zola összes művei)
  • A négy evangélium. 3. Igazság, 1-8.; Gutenberg, Bp., 1930 (Zola összes művei)
    • 1. ford. Gergely Győző
    • 2. ford. Gergely Győző
    • 3. ford. Csillay Kálmán
    • 4. ford. Csillay Kálmán
    • 5. ford. Németh Andor
    • 6. ford. Németh Andor
    • 7. ford. Sziklay János
    • 8. ford. Sziklay János; Zola: A korunkbeli regényírók c. írásával
  • Mouret abbé vétke, 1-4.; sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán, ford. Gellért Hugó, Németh Andor, Balogh Vilma; Viktória Ny., Bp., 1930 (Zola összes művei)
  • A zsákmány, 1-2.; ford. Lándor Tivadar, Németh Andor, sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán; Christensen, Bp., 1930 k. (Zola összes művei)
  • Páris gyomra / Flaubert, Daudet, 1-2.; sajtó alá rend. Ambrus Zoltán, ford. Szini Gyula, Salgó Ernő; Gutenberg, Bp., 1930 k. (Zola összes művei)
  • Rougonék szerencséje, 1-3.; ford. Kardos László, sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán; Globus Ny., Bp., 1930 (Zola összes művei)
  • Állat az emberben, 1-2.; ford. Balogh Vilma, bev. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1930 k. (Zola összes művei)
  • Plassans meghódítása, 1-3.; ford. Csillay Kálmán, sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán; Globus Ny., Bp., 1930 k. (Zola összes művei)
  • Az élet öröme, 1-3.; ford. Balog L. Vilma [Balogh Vilma], Gellért Hugó, sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1930 k. (Zola összes művei)
  • Elbeszélések; ford. Salgó Ernő; Gutenberg, Bp., 1930 (Zola összes művei)
  • Tanulmányok; ford. Salgó Ernő, bev. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1930 (Zola összes művei)
  • A mestermű, 1-2.; ford. Gergely Győző, Németh Andor, bev. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1931 (Zola összes művei)
  • Munka, 1-2.; ford. Lengyelné Vértes Lenke; Gutenberg, Bp., 1932 (Zola összes művei)
  • Pascal doktor; ford. P. Borbás Lili; Béta, Bp., 1943 (Örök értékek)

1945–[szerkesztés]

  • Germinal. Regény; ford. F. Rácz Kálmán; Révai, Bp., 1949 (A realizmus mesterei)
  • Róma. Regény; ford. Bartos Zoltán, bev. Kováts Miklós; Szépirodalmi, Bp., 1950
  • Igazság. Regény; ford. Benedek Marcell; Szépirodalmi, Bp., 1952
  • A gyilkos; Testvériség-Egység, Újvidék, 1953
  • Lourdes; ford. Csatlós János; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955
  • Tisztes úriház. Regény; ford. Bartócz Ilona; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956
  • A hajsza; ford. Antal László; Európa, Bp., 1958 (Émile Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Rougonék szerencséje; ford. Antal László, bev. Lakits Pál; Európa, Bp., 1958 (A Rougon-Macquart család)
  • Párizs gyomra. Regény; ford. Antal László; Európa, Bp., 1959 (Émile Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Germinal; ford. Bartócz Ilona, bev. Kardos László; Európa, Bp., 1959 (A világirodalom klasszikusai)
  • A kegyelmes úr; ford. Antal László; Európa, Bp., 1960 (Émile Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Összeomlás; ford. Bartócz Ilona; Zrínyi, Bp., 1960
  • Mouret-abbé vétke. Regény; ford., jegyz. Antal László; Európa, Bp., 1960 (Émile Zola: A Rougon-Macquart család)
  • A patkányfogó; ford. Antal László; Európa, Bp., 1961 (Émile Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Émile Zola válogatott művészeti írásai; vál., ford., bev., jegyz. Lengyel Géza; Képzőművészeti Alap, Bp., 1961 (A művészettörténet forrásai)
  • A föld; ford. Bartócz Ilona; Európa, Bp., 1962 (Émile Zola: A Rougon-Macquart család)
  • A pénz. Regény, 1-2.; ford., utószó Bajomi Lázár Endre; Szépirodalmi, Bp., 1962
  • Állat az emberben; ford. Antal László; Európa, Bp., 1963 (Émile Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Pascal doktor; ford. Antal László; Európa, Bp., 1964 (Émile Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Termékenység; ford. Lontay László; Európa, Bp., 1965
  • Munka; ford. Dániel Anna; Európa, Bp., 1965
  • Életöröm; ford. Gellért György; Európa, Bp., 1969
  • Plassans meghódítása; ford. Antal László; Európa, Bp., 1989 (Émile Zola művei)
  • A vér. Elbeszélések; ford. Éber László, Salgó Ernő; Interpopulart, Szentendre, 1994 (Populart füzetek)
  • Nana; ford. Jancsó Júlia; Ulpius-ház, Bp., 2013 (Ulpius-ház klasszikusok)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Краткая литературная энциклопедия (orosz nyelven). The Great Russian Encyclopedia, 1962
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b LH//2769/59
  4. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Краткая литературная энциклопедия (orosz nyelven). The Great Russian Encyclopedia, 1962
  8. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2017. április 25.)
  9. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Золя Эмиль, 2015. szeptember 28.
  10. Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  11. RKDartists. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  12. inferred from timeline of events
  13. http://archive.wikiwix.com/cache/?url=http%3A%2F%2Fwww.lire.fr%2Fcritique.asp%2FidC%3D47240%2FidR%3D213%2FidG%3D8, 2020. február 16.
  14. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. január 9.)

Források[szerkesztés]

Szakirodalom[szerkesztés]

  • G. Robert: Émile Zola – Principes et caractères généraux de son œuvre (Párizs, 1952)
  • Lukács György: Balzac – Stendhal – Zola
  • Armand Lanoux: Jónapot, Monsieur Zola!
  • Salyámosy Miklós: Zola (1962)
  • Benedek Marcell: Emile Zola (1964)
  • Henri Guillemin: Présentation des Rougon-Macquart (Párizs, 1964)
  • Henri Mitterrand: Zola et le naturalisme (Párizs, 1984)
  • Gorilovics Tivadar: Zola et le naturalisme en Hongrie (in: Revue de la littérature comparée, 1964)
  • Lanoux, Armand, Jó napot Zola úr! (ford. Görög, L.), Gondolat, Budapest 1969, 474.
  • Kálai Sándor: Papok és orvosok. Vallási és tudományos diskurzus Émile Zola regényciklusában; Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2009 (Orbis litterarum)

További információk[szerkesztés]

Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Émile Zola témában.