Émile Zola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Émile Zola
Zola egy 1902-es fényképfelvételen
Zola egy 1902-es fényképfelvételen
Élete
Születési név Émile Édouard Charles Antoine Zola
Született 1840. április 2.
rue Saint-Joseph, Franciaország
Elhunyt 1902. szeptember 29. (62 évesen)
Párizs, Franciaország
Sírhely Panthéon
Nemzetiség francia
Szülei Émilie Aubert
François Zola
Házastársa Alexandrine Zola (1870. május 31. – )
Gyermekei
  • Jacques Rozerot
  • Denise Aubert
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
Irodalmi irányzat naturalizmus
Alkotói évei 1864–1902
Első műve Les Contes à Ninon
Fontosabb művei A Patkányfogó (1877)
Germinal (1880)
Kitüntetései Francia Köztársaság Becsületrendjének tisztje (1893. július 13. – )
Émile Zola aláírása
Émile Zola aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Émile Zola témájú médiaállományokat.

Émile Zola (Párizs, 1840. április 2. – Párizs, 1902. szeptember 29.) francia regényíró és művészeti kritikus. A világirodalom jelentős alkotója, a naturalista irányzat megteremtője volt.

Életpályája[szerkesztés]

Zola háza Médanban
Vádolom...! - Zola tiltakozó levele a Dreyfus-perben hozott igazságtalan ítélet miatt

Apja olasz származású mérnök volt, akinek korai halála után a család rossz anyagi körülmények közé került. Zola az aixi gimnáziumban Paul Cézanne iskolatársa volt, barátságuk sokáig meghatározta mindkettejük munkáját. Zola érettségije Párizsban nem sikerült, ezért munkát vállalt. Előbb kifutófiú és csomagoló lett az Hachette könyvkiadónál, majd a reklámosztályra került, amelynek egy idő múlva vezetője lett. Ezen állásában írta meg első irodalmi kísérleteit, melyek a Petit Journal és az Évènement hasábjain jelentek meg. A kiadói munka révén megismerkedett a kor néhány jelentős írójával.

Mint elbeszélő, legelőször egy napilap regénycsarnokában mutatkozott be Les mysteres de Marseille és Le voeu d’une morte című regényével. Első sikerét a Contes a Ninon megjelenésével aratta (1864), melyet nemsokára a La confession de Claude (1865) című regénye követte, melyben már határozott körvonalakban kezdett a nagy naturalista egyénisége kibontakozni. A Thérèse Raquin-ben (1867) és a Madeleine Férat-ban (1868) már realisztikus nyíltsággal látjuk patológiai tüneteket elemezni.

Első regényei után elhagyta a kiadót. 1870–71-ben a versailles-i ideiglenes nemzetgyűlésről tudósított. Megismerkedett néhány impresszionista festővel, így Édouard Manet-val, és az új festői törekvésekről több cikket írt, melyeket kötetbe gyűjtött: ezeknek nagy visszhangjuk lett. Sikeres munkái után házat vásárolt a Párizs melletti Médanban.

1871-ben fogott hozzá a Rougon-Macquart-ciklus elkészítéséhez, melyben egy család társadalmi és anyagi történetét igyekezett megírni, mely a második császárság korában élt. Hatalmas regényciklusának befejezése után újabb ciklust tervezett. Ellátogatott Lourdes-ba, Rómába – ahol regényeinek vatikáni „indexesítése” (tiltott könyvnek minősítése) ügyében hiába kért kihallgatást a pápától. Új ciklusának csak első darabjai jelentek meg (A három város: Lourdes – Róma – Párizs)

1898. január 13-án a Hajnal c. újság címlapján megjelent nyílt levélben (J’Accuse – Vádolom!) tiltakozott a köztársasági elnöknél a Dreyfus-per igazságtalan ítélete miatt. A hadsereg és a bíróság rágalmazásának vádjával nagy pénzbüntetésre ítélték. A felfüggesztett egyéves börtönbüntetéstől is tartania kellett, ezért két évre Londonba költözött.

1902. szeptember 29-én a váratlan hideg miatt befűttetett párizsi lakásába (Rue de Bruxelless). Éjjel szén-monoxid-mérgezésben meghalt. Vizsgálat indult gyilkosság miatt, de semmit sem tudtak megállapítani. Temetésén Anatole France búcsúztatta, aki az írót „az emberiség lelkiismeretének” nevezte. A montmartre-i temetőben kapott díszsírhelyet. Földi maradványait 1908. június 4-én innen átszállították a párizsi Panthéonba. Médani lakóházát 1985-ben múzeummá alakították.

Művei[szerkesztés]

Searchtool right.svgBővebben: Émile Zola regényei

Balzac nyomán hatalmas regényciklusokba rendezte alkotásait. Legismertebb a Rougon-Macquart család. Ennek befejezése, 1894 után új ciklusokat tervezett, de közülük csak a Három város: Lourdes – Róma – Párizs befejezésére maradt ideje. Első művészileg jelentős regénye, a Thérèse Raquin második kiadásához (1868) írt előszavában fejtette ki először a naturalizmus alapelveit. Leginkább a kor híres filozófusa és esztétája, Hippolyte Taine nézetei hatottak rá.

Rougon-Macquart család regényciklusa[szerkesztés]

A Három város regényciklusa[szerkesztés]

A Négy Evangélium regényciklusa[szerkesztés]

A regényciklus negyedik része az Igazságosság (Justice) befejezetlen maradt Zola 1902-es váratlan és gyanús körülmények között történt halála miatt.

Műveinek filmváltozatai[szerkesztés]

Germinal (Klasszikus Regénytár sorozat, 1907)
Zola műveinek magyar nyelvű díszkiadása (Christensen és Társa-Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1920-as évek) – borítódísz
Zola műveinek magyar nyelvű díszkiadása (Christensen és Társa-Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1920-as évek) – egy kötet címlapja a címlapdíszekkel

A világirodalom három leginkább filmre vitt szerzője közé tartozik.[forrás?] Időrendben:

  • A Patkányfogó (1902)
  • A sztrájk (1903) és Feketeországban (1905) – két Ferdinand Zecca-film, amely Zola-regényekből merítette témáját
  • A Patkányfogó (1909; egyórás film, szerepel benne Zola neve is)
  • Germinal (1912, rendező: Albert Capellani)
  • Nana
  • Állat az emberben (1938 - Jean Renoir filmje)
  • Thérèse Raquin (1956)
  • Patkányfogó (Gervaise – (1956)
  • Tisztes úriház (Pot-Bouille) 1959
  • Germinal (magyar–francia kopr., 1963)
  • Germinal (fr., 1993)
  • A föld (Zola barátja, a Theatre Libre rendezője, Antoine filmesíti meg A földet Albert Capellani kezdeményezése nyomán)
  • Hölgyek öröme (The Paradise), angol drámasorozat, 2012

Magyar kritika[szerkesztés]

Már műveinek megjelenésekor sok kritika érte Zolát különböző okokból. Irodalomkritikusok elsősorban regényeinek nyers, állatias szereplőiért, bestiális cselekményeiért támadták. Emellett egyházi oldalról is veszélyesnek ítélték műveit, amelyek kivétel nélkül fel is kerültek a római katolikus egyház tiltott könyveinek jegyzékére, az Index librorum prohibitorumra.[1] – Magyarországon elsősorban Haraszti Gyula irodalomtörténész, későbbi egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja foglalkozott a személyével, aki éppen az Akadémia kiadásában megjelent A naturalista regényről (1886) című művében elemezte – más naturalista szerzők mellett – Zola műveit. Haraszti Zola szerinte torz társadalomrajzát, a különböző betegségek és az alkoholizmus tüneteinek öncélúan részletes leírását teszi kritika tárgyává.[2] Keresztény egyházi részről Zoltvány Irén Lajos bencés szerzetes, filozófiai doktor művében, az Erotika és irodalomban (1924) a kilátástalanság hirdetése mellett a kóros nemi folyamatok részletezéséért, és eszmény nélkülien nyers materialista felfogásáért marasztalja el a szerzőt. Más szemszögből pedig szemére veti, hogy regényciklusának elemeit mindössze az egyes szereplők családi viszonyai kapcsolják össze, más összefüggés köztük nincs, a regények teljesen önálló alkotások. A regényeket emellett nem annyira a cselekmény, hanem a végtelenségig menő, tudományos szakszavakkal telerakott, már-már élvezhetetlenül száraz részletezések töltik meg Zoltvány szerint.[3] Tóth Tihamér teológus, a két világháború közti Magyarország népszerű ifjúságnevelő műveinek írója A művelt ifjújában (1936) a szenny részletezése miatt kifejezetten nem ajánlja Zola olvasását az ifjúságnak.[4]

Magyarul[szerkesztés]

1902-ig[szerkesztés]

  • Az emberirtó. Egy család története. Regény; ford. Nyáry László, Pfeifer Ferdinánd, Bp., 1879
  • Nana. Regény; ford. Julius; Grimm G., Bp., 1881
  • Mouret abbé vétke. Regény; ford. Tarnay Péter; Bartalis I. Ny., Bp., 1882
  • Elbeszélések Ninonhoz; Révai, Bp., 1882
  • Hölgyek öröme. Regény, 1-2.; ford. Tarnay Pál; Athenaeum, Bp., 1883
  • A szeretet rabja. Regény, 1-2.; ford. Cs. Z. A.; Révai, Bp., 1883
  • A zsákmány, 1-2.; ford. Tarnay Pál; Bartalits, Bp., 1883
  • Az élet öröme. Regény; ford. Tarnay Pál; Athenaeum, Bp., 1884
  • Egy polgárcsalád története. Regény; ford. J. Jankovich Gyula; Grimm, Bp., 1884
  • Egy polgárcsalád története. Regény. 2. köt.; ford. K. Kovách László; Grimm, Bp., 1885
  • Rougonék szerencséje. Regény; ford. Tarnay Pál; Athenaeum, Bp., 1885
  • Álom. Regény, 1-2.; ford. Fái J. Béla; Singer-Wolfner, Bp., 1889 (Egyetemes regénytár)
  • A pálinka; ford. Zempléni P. Gyula; Pannonia, Bp., 189?
  • A pénz; ford. Zempléni P. Gyula; Deubler, Bp.–Bécs, 1893
  • A Coqueville-i ünnepély, Chabre úr osztrigái. Két elbeszélés; ford. Udvardi Lajos; Grimm, Bp., 1890 (Útközben)
  • Páris gyomra. Regény; ford. Tarnay Pál; Grimm, Bp., 1893
  • A föld. Regény; ford. Sz. Nagy Sándor; Grimm, Bp., 1893
  • Pascal orvos. Regény; ford. Cserhalmi H. Irén, Gerő Attila; Könyves Kálmán, Bp., 1894
  • A munka; ford. Zempléni P. Gyula; Deubler, Bp.–Bécs, 1894
  • A Rougon család szerencséje. Regény; ford. Andor Imre; Minta-antiquarium, Bp., 1895 (Zola regényei)
  • A martalék. Regény; ford. Andor Imre; Minta-antiquarium, Bp., 1895
  • Szerelem. Regény; ford. Andor Imre; Minta-antiquarium, Bp., 1895
  • Lourdes. Regény; ford. Cserhalmi H. Irén, Gerő Attila; A Külföld szerkesztősége, Bp., 1895 (Émile Zola: A három város)
  • A pap bűne. Regény; ford. Ilosvai Hugó; Minta-Antiquarium, Bp., 1895
  • Az állatvédelem kérdéséhez. Franciából fordítva. Előszóképen kérelem az írói és hírlapírói körökhöz; bev. Gustav Grimm; Grimm, Bp., 1896
  • Róma. Regény, 1-3.; ford. Cserhalmi H. Irén; Athenaeum, Bp., 1896 (Émile Zola: A három város)
  • Három elbeszélés; ford. Tóth Béla; Singer-Wolfner, Bp., 1897 (Egyetemes regénytár)
  • Páris. Regény, 1-2.; ford. Gerőné Cserhalmi Irén; Athenaeum, Bp., 1898 (Émile Zola: A három város)
  • A háború; ford. Zempléni P. Gyula; Vass, Bp., 1899
  • Nana; ford. Kató; Vass József, Bp., 1899
  • A pénz; ford. Kató; Vass József, Bp., 1899
  • A martalék. Regény; Pallas, Bp., 1900
  • Termékenység. Regény, 1-2.; Wodianer, Bp., 1900
  • Munka. Regény, 1-2.; Lampel, Bp., 1901

1903–1919[szerkesztés]

  • Igazság. Regény 1-2.; ford. Zempléni P. Gyuláné; Lampel, Bp., 1903
  • Nana; ford. Zempléni P. Gyula; Deubler, Bp.–Bécs, 1905
  • Germinal. Regény; ford. Zempléni P. Gyula; Deubler, Bp.–Bécs, 1905
  • Germinal; ford. Adorján Sándor; Révai, Bp., 1907 (Klasszikus regénytár)
  • A Rougon-Macquart család. Az összeomlás, 1-2.; ford. Kovács Zoltán; Révai, Bp., 191?
  • Madeleine Férat; ford. Dobosi Pécsi Mária; Singer-Wolfner, Bp., 1916 (Milliók könyve)
  • Nantas; Singer-Wolfner, Bp., 1916 (Milliók könyve)
  • Az összeomlás. Az 1870/71. francia-német háború regénye; ford. Kunfi Zsigmond; Népszava, Bp., 1916
  • A patkányfogó, 1-2.; ford. Bresztovszky Ernő; Népszava, Bp., 1918
  • A malom ostroma / Az árvíz, Két elbeszélés; ford. Bresztovszky Ernő; Népszava, Bp., 1919 (Világosság-könyvtár)
  • Termékenység; ford. Szini Gyula, Karinthy Emmy; Központi Antiquarium, Bp., 1919
  • A pénz; ford. Schöner Dezső; Népszava, Bp., 1919
  • Igazság. Regény; ford. Bresztovszky Ernő; Népszava, Bp., 1919
  • A gyilkos; Világregények, Bp., 1919 (Világregények)

1920–1944[szerkesztés]

  • Rougon kegyelmes úr, 1-2.; ford. Balogh Vilma, Csillay Kálmán, sajtó alá rend. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 192? (Zola összes művei)
  • Olivier Bécaille halála / Egy szerelmes éjszakáért. Két elbeszélés; ford. Sabján István; Népszava, Bp., 1920 (Világosság-könyvtár)
  • Nana; ford. Gergely Győző; Népszava, Bp., 1920
  • A kegyelmes úr; ford. Szabó Endre, Révai, Bp., 1920 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Szerelem; ford. Bíró Sándor; Révai, Bp., 1920 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • A zsákmány. Regény; ford. Csetényi Erzsi; Ifjúság, Bp., 1920
  • A macskák paradicsoma. Az eredeti teljes szöveg és hű magyar fordítása; ford. Komjáthy Aladár; Lantos, Bp., 1920 (Kétnyelvű klasszikus könyvtár)
  • Claude vallomása. Regény; ford. Gergely Győző; Anonymus, Bp., 1920 k.
  • Jó polgári koszt; ford. Bartha László; Népszava, Bp., 1920
  • Thérése Raquin; ford. Szegedy János; Athenaeum, Bp., 1920 (Híres könyvek)
  • Rougonék szerencséje; ford. Kovács Zoltán; Révai, Bp., 1920 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • A koncz; ford. Benedek Marcell; Révai, Bp., 1920 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Páris gyomra; ford. Király György; Révai, Bp., 1920 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Plassans meghódítása; ford. Kovács Zoltán; Révai, Bp., 1920 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Mouret abbé vétke; ford. Lányi Viktor; Révai, Bp., 1920 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Madeleine Férat. Regény; ford. Pongrácz Árpád; Világirodalom, Bp., 1920 (Világirodalom könyvtár)
  • Az emberi bestia; ford. Schöner Dezső; Népszava, Bp., 1921
  • Nantas. Elbeszélés; ford. Sabján István; Vita Nova, Wien, 1922 (Kis könyvek)
  • Nana; ford. Vajthó László; Révai, Bp., 1921 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Az álom; ford. Hajós Kornél; Népszava, Bp., 1922
  • A hölgyek öröme; ford. Benedek Marcell; Révai, Bp., 1922 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Családi tűzhely; ford. Adorján Sándor; Révai, Bp., 1922 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Termékenység. Regény, 1-2.; 2., jav. kiad.; Franklin, Bp., 1922 (Külföldi regényírók)
  • Az emberirtó; ford. Kovács Zoltán; Révai, Bp., 1923 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Három város. Regény, 1-3.; ford. Bartos Zoltán; Népszava, Bp., 1923–1924
    • 1. Lourdes
    • 2. Róma
    • 3. Páris
  • Öröm az élet!; ford. Kovács Zoltán; Révai, Bp., 1924 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Germinal, 1-3; ford. Sztrókay Kálmán, sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1925 (Zola összes művei)
  • A mestermű; ford. Éber László; Révai, Bp., 1925 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Páris gyomra, 1-3.; ford. Szini Gyula, sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán; Globus Ny., Bp., 1926 k. (Zola összes művei)
  • Családi tűzhely. 1-4.; ford. Balogh Vilma, Gergely Győző, sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1926 k. (Zola összes művei)
  • Mesék Ninonnak; ford. Salgó Ernő, sajtó alá rend. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1926 k.
  • Nantas / A zöldben / Egy szerelmi éjszakáért; ford. Éber László, sajtó alá rend. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1926 k.
  • Chabre úr osztrigái / Az árvíz; ford. Éber László, sajtó alá rend. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1926 k.
  • Jacques Damour; sajtó alá rend. Ambrus Zoltán / Nais Micoulin; ford. Éber László / Stendhal; ford. Salgó Ernő; Gutenberg, Bp., 1926 k.
  • A föld, 1-4.; ford. Havas József; sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán; Globus Ny., Bp., 1926 k. (Zola összes művei)
  • Emlékek / Jean Gourdon négy napja; sajtó alá rend. Ambrus Zoltán, ford. Salgó Ernő; Gutenberg, Bp., 1926 k.
  • Flaubert. Az ember / Daudet; ford. Salgó Ernő; Gutenberg, Bp., 1926 k.
  • A malom ostroma / Az árvíz. Elbeszélés; ford. Bresztovszky Ernő; Saly, Bp., 1928 k. (Pengő könyvtár)
  • A föld; ford. Szabó Lőrinc; Révai, Bp., 1927 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Az összeomlás, 1-2.; ford. Juhász Andor; Révai, Bp., 1928 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • A pénz; ford. Rózsa Géza; Révai, Bp., 1928 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Az emberi dúvad; ford. Adorján Sándor; Révai, Bp., 1928 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Az álom; ford. Lányi Sarolta; Révai, Bp., 1928 (Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Pascal orvos, 1-2.; ford. Csillay Kálmán, bev. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1929 (Zola összes művei)
  • A coquevillei muri és egyéb elbeszélések; sajtó alá rend. Ambrus Zoltán, ford. Éber László; Gutenberg, Bp., 1929 (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat könyvei)
  • Az emberirtó, 1-3.; sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán, ford. Szini Gyula; Gutenberg, Bp., 1929 (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat könyvei)
  • Nana, 1-3.; sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán, életrajz Denise Zola Mme Le Blond, ford. Csillay Kálmán; Gutenberg, Bp., 1929 (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat könyvei)
  • Az összeomlás, 1-4.; sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán, ford. Schöner Dezső; Gutenberg, Bp., 1929 (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat könyvei)
  • A pénz, 1-3.; sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán, ford. Salgó Ernő; Gutenberg, Bp., 1929 (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat könyvei)
  • Szerelem, 1-2.; sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán, ford. Gergely Győző; Gutenberg, Bp., 1929 (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat könyvei)
  • Az álom; ford. Ottlik Pálma, bev. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1929 (Zola összes művei)
  • Hölgyek öröme, 1-2.; ford. Éber László, bev. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1929 (Zola összes művei)
  • A négy evangélium. 3. Igazság, 1-8.; Gutenberg, Bp., 1930 (Zola összes művei)
    • 1. ford. Gergely Győző
    • 2. ford. Gergely Győző
    • 3. ford. Csillay Kálmán
    • 4. ford. Csillay Kálmán
    • 5. ford. Németh Andor
    • 6. ford. Németh Andor
    • 7. ford. Sziklay János
    • 8. ford. Sziklay János; Zola: A korunkbeli regényírók c. írásával
  • Mouret abbé vétke, 1-4.; sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán, ford. Gellért Hugó, Németh Andor, Balogh Vilma; Viktória Ny., Bp., 1930 (Zola összes művei)
  • A zsákmány, 1-2.; ford. Lándor Tivadar, Németh Andor, sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán; Christensen, Bp., 1930 k. (Zola összes művei)
  • Páris gyomra / Flaubert, Daudet, 1-2.; sajtó alá rend. Ambrus Zoltán, ford. Szini Gyula, Salgó Ernő; Gutenberg, Bp., 1930 k. (Zola összes művei)
  • Rougonék szerencséje, 1-3.; ford. Kardos László, sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán; Globus Ny., Bp., 1930 (Zola összes művei)
  • Állat az emberben, 1-2.; ford. Balogh Vilma, bev. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1930 k. (Zola összes művei)
  • Plassans meghódítása, 1-3.; ford. Csillay Kálmán, sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán; Globus Ny., Bp., 1930 k. (Zola összes művei)
  • Az élet öröme, 1-3.; ford. Balog L. Vilma [Balogh Vilma], Gellért Hugó, sajtó alá rend., bev. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1930 k. (Zola összes művei)
  • Elbeszélések; ford. Salgó Ernő; Gutenberg, Bp., 1930 (Zola összes művei)
  • Tanulmányok; ford. Salgó Ernő, bev. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1930 (Zola összes művei)
  • A mestermű, 1-2.; ford. Gergely Győző, Németh Andor, bev. Ambrus Zoltán; Gutenberg, Bp., 1931 (Zola összes művei)
  • Munka, 1-2.; ford. Lengyelné Vértes Lenke; Gutenberg, Bp., 1932 (Zola összes művei)
  • Pascal doktor; ford. P. Borbás Lili; Béta, Bp., 1943 (Örök értékek)

1945–[szerkesztés]

  • Germinal. Regény; ford. F. Rácz Kálmán; Révai, Bp., 1949 (A realizmus mesterei)
  • Róma. Regény; ford. Bartos Zoltán, bev. Kováts Miklós; Szépirodalmi, Bp., 1950
  • Igazság. Regény; ford. Benedek Marcell; Szépirodalmi, Bp., 1952
  • A gyilkos; Testvériség-Egység, Újvidék, 1953
  • Lourdes; ford. Csatlós János; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955
  • Tisztes úriház. Regény; ford. Bartócz Ilona; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956
  • A hajsza; ford. Antal László; Európa, Bp., 1958 (Émile Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Rougonék szerencséje; ford. Antal László, bev. Lakits Pál; Európa, Bp., 1958 (A Rougon-Macquart család)
  • Párizs gyomra. Regény; ford. Antal László; Európa, Bp., 1959 (Émile Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Germinal; ford. Bartócz Ilona, bev. Kardos László; Európa, Bp., 1959 (A világirodalom klasszikusai)
  • A kegyelmes úr; ford. Antal László; Európa, Bp., 1960 (Émile Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Összeomlás; ford. Bartócz Ilona; Zrínyi, Bp., 1960
  • Mouret-abbé vétke. Regény; ford., jegyz. Antal László; Európa, Bp., 1960 (Émile Zola: A Rougon-Macquart család)
  • A patkányfogó; ford. Antal László; Európa, Bp., 1961 (Émile Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Émile Zola válogatott művészeti írásai; vál., ford., bev., jegyz. Lengyel Géza; Képzőművészeti Alap, Bp., 1961 (A művészettörténet forrásai)
  • A föld; ford. Bartócz Ilona; Európa, Bp., 1962 (Émile Zola: A Rougon-Macquart család)
  • A pénz. Regény, 1-2.; ford., utószó Bajomi Lázár Endre; Szépirodalmi, Bp., 1962
  • Állat az emberben; ford. Antal László; Európa, Bp., 1963 (Émile Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Pascal doktor; ford. Antal László; Európa, Bp., 1964 (Émile Zola: A Rougon-Macquart család)
  • Termékenység; ford. Lontay László; Európa, Bp., 1965
  • Munka; ford. Dániel Anna; Európa, Bp., 1965
  • Életöröm; ford. Gellért György; Európa, Bp., 1969
  • Plassans meghódítása; ford. Antal László; Európa, Bp., 1989 (Émile Zola művei)
  • A vér. Elbeszélések; ford. Éber László, Salgó Ernő; Interpopulart, Szentendre, 1994 (Populart füzetek)
  • Nana; ford. Jancsó Júlia; Ulpius-ház, Bp., 2013 (Ulpius-ház klasszikusok)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Müller Lajos S. J.: A római index – nevezetesebb tiltott könyvek jegyzéke, a „Magyar Kultúra” kiadása, Budapest, 1926
  2. ↑ Zola Emil IN: Haraszti, i. m., 209–265. o.
  3. ↑ Zola mint az újabb irodalom erotikájának főképviselője és Zola naturalista regényköltészetének bírálata IN: Zoltvány, i. m., 99–132. o.
  4. ↑ Tóth, i. m., 85. o.

Források[szerkesztés]

Szakirodalom[szerkesztés]

  • G. Robert: Émile Zola – Principes et caractères généraux de son œuvre (Párizs, 1952)
  • Lukács György: Balzac – Stendhal – Zola
  • Armand Lanoux: Jónapot, Monsieur Zola!
  • Salyámosy Miklós: Zola (1962)
  • Benedek Marcell: Emile Zola (1964)
  • Henri Guillemin: Présentation des Rougon-Macquart (Párizs, 1964)
  • Henri Mitterrand: Zola et le naturalisme (Párizs, 1984)
  • Gorilovics Tivadar: Zola et le naturalisme en Hongrie (in: Revue de la littérature comparée, 1964)
  • Lanoux, Armand, Jó napot Zola úr! (ford. Görög, L.), Gondolat, Budapest 1969, 474.

További információk[szerkesztés]

Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Émile Zola témában.
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Émile_Zola&oldid=23162806”