Nana (regény)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nana
A Nana címlapja az eredeti francia kiadásban
A Nana címlapja az eredeti francia kiadásban
Szerző Émile Zola
Műfaj regény
Sorozat Les Rougon-Macquart
Előző Une Page d'amour
Kiadás
Kiadás dátuma 1880
Édouard Manet: Nana (1877)

A Nana című regény Émile Zola 1880-ban megjelent műve, mely egyike a szerző legszimbolikusabb elemekkel átszőtt írásainak.

A regényt magyarra fordították: Gergely Győző, Erdélyi Gyula, Nagy István és Vajthó László.

A regény háttere[szerkesztés]

A Nana az 1870-es években elkezdett Rougon-Macquart ciklus kilencedik kötete, mely egy a második császárság idején élő család társadalmi és anyagi viszonyait mutatja be 20 részen keresztül. A főhős karakterét a párizsi Variétés színház egyik sztárja, Anna Judic ihlette, akinek szabados viszonyairól Zola sok történetet hallott egyik barátjától, Ludovic Halévy-tól. A színésznő ménage á trois-ja (olyan háztartás, melyen hárman osztoznak) és más ismert kéjhölgyek adták Zola könyvének alapját.

A történet[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

Nana a Patkányfogóból már ismert Gervaise és Coupeau lánya, aki már gyerekként utcalánnyá lesz. Fiatal lányként megkapja a La Blonde Vénus főszerepét a Variétés színpadán, ami egy kitalált sztori Offenbach La Belle Hélène-je alapján. Ezek után egész Párizs a lábai előtt hever. Mikor Nana tehetségéről kérdezik Bordenave-ot, a színház vezetőjét, így felel: egy sztárnak nem kell tudnia énekelni vagy játszani. "Nanában valami más van meg, ami átveszi mindennek a helyét." Mikor a harmadik felvonásban feltűnik Nana, Zola ezekkel a szavakkal írja le: "Hirtelen a jó természetű gyermekben feltűnt a nő, ... megnyitva a kaput a vágy ismeretlen világa előtt. Nana még mindig mosolygott, de egy férfifaló gyilkos mosolyával." Ez után a szerep után tolongani kezdenek érte a város gazdag nemesei, és a könnyűvérű Nana könnyedén kihasználja a helyzetet: utcalányból hirtelen luxusprostituálttá lép elő. A férfiaknak hála habzsolja az életet és közben a sznobizmus minden vonását magára ölti. Azonban sikere a férfiaknál tiszavirág életűnek bizonyul, lassacskán elfordulnak tőle. Színészi karrierje csupán arra az egyetlen meztelen szerepre épült, így pályafutása hamar véget ér, és lévén, hogy férfiak sem jelentenek már anyagi forrást, Nana eladósodik. Erkölcsi romlottságán túl a fiatalon oly vonzó külseje is elhagyja: elkapja a himlőt, mely gyorsan elragadja. Halála napján kitör a francia-porosz háború, mely egyben a császárság végét, ennek a korszaknak a lezárulását jelenti és ugyanígy az erkölcsi fertő manifesztálódását is szimbolizálja.

Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]