Gergely Győző

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gergely Győző
Arcképe a Tolnai Világlapjában (1937)
Arcképe a Tolnai Világlapjában (1937)
SzületettUngár Győző
1877. február 20.
Helpa
Elhunyt1945. január 4. (67 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
GyermekeiGergely István
SzüleiUngár Jónás, Grünman Rési
Foglalkozása
Halál okaemberölés
A Wikimédia Commons tartalmaz Gergely Győző témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gergely Győző, születési és 1903-ig használt nevén Ungár Győző[1] (Helpa, 1877. február 20. – Budapest, 1945. január 4.) magyar író, újságíró, műfordító, színikritikus, a Népszava főmunkatársa.

„ ...a Népszava hófehér hajú, rózsás arcú éjjeli szerkesztője. ”
– Faludy György

Életpályája[szerkesztés]

Ungár Jónás és Grünman Rési gyermeke. A Budapesti Hírlap, később a Magyar Hírlap 1918-tól pedig a Népszava munkatársa volt. 1904. november 22-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Kaufmann Diánával, Kaufmann Jakab és Hercz Zina gyermekével.[2] A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után megjelentetett - részben a Horthy-rendszert kritizáló - írásai az emigráció sajtójában láttak napvilágot. Emiatt letartóztatták, s börtönbe került. A Független Szemle című szocialista szellemiségű folyóirat szerkesztője volt, annak betiltásáig. A második világháborúban részt vett az ellenállási mozgalomban, s a Népszava külpolitikai rovatát szerkesztette. Haláláról Faludy György ír a Pokolbéli víg napjaim című művében: "két nyilassá lett szociáldemokrata ismerte fel, és lőtte [...] a Dunába."

Emlékezete[szerkesztés]

Emléktáblája, Budapest, XIII., Gergely Győző utca 5.

Budapesten a XIII. kerületben utca viseli nevét.[3] Itt található emléktáblája is.

Művei[szerkesztés]

  • Éjszaka (novelláskötet, Bp., 1902)
  • Egy nagy ember élete (Emile Vandervelde küzdelme a szocializmusért és az emberiségért, Budapest, 1939)

Kritikái[szerkesztés]

  • A három sárkány: Bemutató a Vígszínházban (Hunyady Sándor darabjáról, 1935)
  • A nagy hotel: Vicki Braun színművének bemutatója szombat este a Vígszínházban (1931)
  • Aranyifjú: Bemutató a Vígszínházban (Hunyady Sándor darabjáról, 1933)
  • Aranyszárnyak: Herczeg Ferenc színművének bemutatója a Vígszínházban (1944)
  • Az atyai kéz: Remenyik Zsigmond színdarabjának bemutatója a Vígszínházban (1943)
  • Bodnár Lujza: Szomory Dezső színművének bemutatója szombat este a Vígszínházban (1936)
  • Bors István: Hunyady Sándor színjátékának bemutatója a Vígszínházban (1938)
  • Budai Nagy Antal: Kós Károly színjátékának bemutatója a Vígszínházban (1937)
  • Egy fillér: Heltai Jenő színdarabjának bemutatója a Vígszínházban (1940)
  • Csoda a hegyek közt: Molnár Ferenc legendájának bemutató előadása a Vígszínház jubileumi ünnepe keretében (1936)
  • Christian: Ivan Noé vígjátékának bemutatója a Vígszínházban (1942)
  • Takáts Alice: Szomory Dezső háromfelvonásos színművének bemutatója péntek este a Vígszínházban (1930)
  • A tábornok: Zilahy Lajos darabjának felújítása a Vígszínházban (1942)
  • A vadkan (Móricz Zsigmond drámájáról, 1924)
  • Evelyne: Lengyel Menyhért színművének bemutatója szombat este a Vígszínházban (1931)
  • Ez a kislány nem eladó: Armont és Gerbidou vígjátéka (1933)
  • Uz Bence (Nyirő József regényének filmváltozatáról, 1938)
  • Tündöklő Jeromos: Tamási Áron színdarabjának bemutatója a Nemzeti Színházban (1939)
  • A tésasszony: Zilahy Lajos vígjátékának bemutatója szombat este a Vígszínházban (1930)
  • A tizedik kérő (Hunyady Sándor és Harsányi Zsolt vígjátékáról, 1941)
  • Feketeszárú cseresznye: Hunyady Sándor színjátékának bemutatója csütörtök este a Vígszínházban (1930)
  • Grófkisasszony: Harsányi Zsolt vígjátékának bemutatója a Vígszínházban (1939)
  • Háromlevelű lóhere: Szép Ernő vígjátékának bemutatója a Vígszínházban (1937)
  • Hat szerep keres egy szerzőt: Pirandello színjátékának felújítása a Vígszínházban (1943)
  • Szilveszteri kabaré a Vígszínházban (Hunyady Sándor: Bakaruhában és Tersánszky Józsi Jenő: Képeskönyv című művekről, 1932)
  • Süt a nap (Zilahy Lajos darabjának filmváltozata, 1939)
  • II. József császár (Szomory Dezső darabjáról, 1933)
  • Lovagias ügy: A Vígszínház bemutatója a Pesti Színházban (Hunyady Sándor művéről, 1935)
  • Havasi napsütés: Hunyady Sándor színjátékának bemutatója a Vígszínházban (1939)
  • Az ismeretlen lány: Molnár Ferenc drámájának bemutatója szombat este a Vígszínházban (1934)
  • A jó tündér: Molnár Ferenc vígjátékának bemutatója szombat este a Vígszínházban (1930)
  • Jó üzlet: Bemutató a Vígszínházban (Heltai Jenő darabjáról, 1935)
  • A Júliusi éjszaka új előadása (Hunyady Sándor darabjáról, 1935)
  • Kártyázó asszonyok: Hunyady Sándor színművének bemutatója szerdán este a Vígszínházban (1939)
  • A két fogoly (Zilahy Lajos regényének filmváltozatának kritikája, 1938)
  • Két könyv: A hitlerizmusról és a hozzá hasonlókról (az egyik Ignotus Pál: A horogkeresztes hadjárat című munkája, 1933)
  • A költő és magánélete (Schöpflin Aladár Ady Endre monográfiájáról, 1935)
  • Könyv a párizsi kommünről (Németh Andor művéről, 1932)
  • A megszólalt néma hegedű (Bálint György, Kassák Lajos, Szép Ernő, Zsolt Béla, Fodor József műveit tartalmazó antológiáról, 1940)
  • Az üvegcipő (Molnár Ferenc művének bemutatásáról a Vígszínházban, 1925)
  • Négy apának egy leánya: Móra és Hunyady vígjátékának bemutatója a Vígszínházban (1942)
  • Nyári zápor: Hunyady Sándor vígjátékának bemutatója a Vígszínházban (1941)

Műfordításai[szerkesztés]

  • Pjotr Alekszejevics Kropotkin: Egy orosz forradalmár emlékiratai (Révai, Budapest, 1912)
  • Ilja Iljics Mecsnyikov: Optimista világnézet (alcím: betegség, öregség, halál, Pogány József bevezetőjével, Budapest, Révai, 1919)
  • Émile Zola: Szerelem (Conrád Gyulával, bev. Ambrus Zoltán, Gutenberg Kiadó, Budapest, 1929)
  • Wilhelm von Kaulbach: Az árnyék (detektívregény, Budapest, Világirodalom; 193?)
  • Alexandre Dumas: Charny grófné (Lándor Tivadarral és Gellért Hugóval, Budapest:, Guttenberg Kiadó, 192?)
  • Ralf Urban: Két halott titka (regény, Budapest, Légrády, 1938)
  • Claude Tillier: Benjámin bácsi (Budapest, Népszava Kiadó, 193?)
  • Émile Zola: Családi tűzhely (Balogh Vilmával, sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Ambrus Zoltán, Budapest, Gutenberg, 1926 körül)
  • Émile Zola: Claude vallomása (Budapest, Anonymus, 1920 körül)
  • Émile Zola: Igazság (Budapest, Gutenberg, 1931)
  • Émile Zola: A mestermű (Németh Andorral, bev. Ambrus Zoltán, Budapest, Gutenberg, 1931)
  • Émile Zola: Nana (Budapest, Népszava, 1923)
  • Octave Mirbeau: Kínok kertje (regény, Schöner Dezsővel, Budapest, Népszava, 1921)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A Belügyminisztérium 1903. évi 129943. sz. rendelete. MNL-OL 30794. mikrofilm 271. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 57. oldal 28. sor.
  2. ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest IX. ker. polgári akv. 1082/1904. folyószám alatt.
  3. ↑ Gergely Győző utca. utcakereso.hu. (Hozzáférés: 2015. május 11.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Bp., Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
  • Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Gergely István: Emlékezés apámra G. Gy.-re (Szivárvány, 1946. 25. sz.)
  • Horák Magda: A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gergely_Győző&oldid=26927637”