Makláry János
| Makláry János | |
 | |
| 1959-ben | |
| Született | 1907. február 10. Budapest[1] |
| Elhunyt | 1980. november 18. (73 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | színész |
| Kitüntetései | Magyarország Érdemes Művésze díj (1969) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (25-1-48) |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1927–1971 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Makláry János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Makláry János (Budapest, 1907. február 10. – Budapest, 1980. november 18.) magyar színész, érdemes művész.
Életút[szerkesztés]
Makláry Zoltán öccse. 1925-ben került be a Színiakadémiára bátyja ösztönzésére, azonban nem tartották tehetségesnek és ezért elbocsátották. Először Vígszínházban láthatta a közönség epizódszerepben 1927-ben, ezután kilenc évig vidéken játszott. 1936-ban Bárdos Artúr szerződtette a Belvárosi Színházhoz, ahol epizódszerepekben tűnt fel. Élete harmadik színpadi szerepe hozza meg a szakmai elismerést első ízben, a fővárosban, Az ördög cimborája című darabban Törzs Jenő és Csortos Gyula partnereként, Kristóf szerepét a korabeli kritika is kiemelte. 1937–38-ban a Művész Színházban játszott, majd 1939–40-ben a Magyar és az Andrássy úti Színházban lépett fel. 1942-től 1944-ig az Andrássy Színház művésze volt, majd 1945-ben került a Nemzeti Színházhoz, ahol nyugdíjba vonulásáig, 1971-ig játszott.
Fontosabb színházi szerepei[szerkesztés]
- Sírásó (Shakespeare: Hamlet)
- Kígyós ember (Shakespeare: Antonius és Kleopátra)
- Keszeg András (Shakespeare: Vízkereszt)
- Antonio (Beaumarchais: Figaro házassága)
- Paraszt (Sánta F.: Éjszaka)
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Érdemes művész (1969)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
Források[szerkesztés]
- Színészkönyvtár
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
További információk[szerkesztés]
- Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1964.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar filmlexikon I–II. Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. ISBN 963-7147-45-4
- Mindenki lexikona I–II. Szerk. Ákos Károly. Budapest: Akadémiai. 1974. ISBN 963-05-0341-7
- Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
- Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-616-5
- Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969.
- Új filmlexikon I–II. Szerk. Ábel Péter. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1971–1973
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
