Ugrás a tartalomhoz

Lajta Erika

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lajta Erika
Született1964. július 20. (60 éves)
Veszprém
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaíró
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Európa jogi szakjogász (posztgraduális képzés)
Sablon • Wikidata • Segítség

Lajta Erika (Veszprém, 1964. július 20. –) abszurd-groteszk szemléletű,[1] az Örkény István-i hagyományok szellemében alkotó magyar író.[2]

Életpályája

[szerkesztés]

Lajta Erika írói pályáját mesék írásával kezdte.[3] A Móra Könyvkiadónál megjelent Királylány a talpán! című meseregénye a spanyol középkorba helyezett cselekménye ellenére valójában a magyar rendszerváltás tapasztalatait összegzi mesés formában. (A Királylány a talpán! című meseregényről többek között a gyermekirodalom két neves kutatója: Komáromi Gabriella irodalomtörténész és Boldizsár Ildikó mesekutató írt kedvező kritikát.)[4]

Felnőtteknek szánt írásai többségében a késő Kádár-kor elevenedik meg.

Első kísérlete a szocialista idők abszurd-ironikus megragadására A törpeóriás című novellafüzér volt,[5] mely egy, a Magyar Államhoz rögeszmésen kötődő figura, ifjabb Tegzes Ede kalandsorozatát prezentálja az olvasóknak.

A törpeóriást a kritika pozitív fogadtatásban részesítette.  Kálmán C. György irodalomtörténész nagyszerű kezdetnek, könnyed, humoros, minden görcs és erőltetettség nélkül megírt szövegnek minősítette;[6] Kristó Nagy István irodalomtörténész bravúros és ígéretes írói teljesítménynek;[7] Tarján Tamás irodalomtörténész ügyesen komponált, érdekes és élvezetes műnek találta, az egzisztencia és a lét csődje karneváli könyvének;[8] Bratka László költő, műfordító pedig olyan szatírát látott benne a késő-kádári korszakról és a néhány azt követő évről, ahol is „a szatíra az irodalom, az élet mélyebb, olykor drámai jelentéseivel, tartalmaival ötvöződik”.[9]

Ezt követően Lajta Erika megírta A törpeóriás ellenregényét is Egy életem, két halálom címen. Míg A törpeóriás főhőse: ifjabb Tegzes Ede szinte betegesen a Magyar Állam bűvöletében él és a Magyar Államnak rendeli alá magát, az Egy életem, két halálom főhőse: Xtopedz Bence-Benő-Benedek-Benjámin-Béni egy renitens állampolgár, aki minden lehetséges és lehetetlen eszközzel dühíti, bosszantja az élete rákfenéjének tartott Magyar Államot.[10] Kálmán C. György az Élet és irodalomban megjelent recenziójában úgy vélekedett, hogy az Egy életem, két halálom című regény – mint a logikát az abszurdumig vivő mű – a világirodalomnak a Jonathan Swift és az Ilf-Petrov-szerzőpáros nevével fémjelezhető vonulatába illeszkedik.[11]

A Pompadour Szocialista Brigád című elbeszéléskötetét nagyrészét gyermekkori élményeinek szentelte. Az akkori történéseket tehát a gyermeki optikán keresztül láthatjuk. Feltűnnek bennük az írónő szülővárosának, Veszprémnek a jellegzetes helyszínei, és a líraisággal átitatott, nemegyszer nosztalgikus történeteken átszüremlik a szocialista korszak valósága is az ideológiai pressziókkal, „a főtt virslis-korsó sörös” május 1-jékre kivezényelt emberekkel, az egyházüldözéssel, a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjainak orgiába torkolló építőtáborozásával. (Kristó Nagy István a Pompadour Szocialista Brigádot azért dicséri, mert rengeteg benne a megidézett korra jellemző emlék, jó megfigyelés a gyermek lélektanáról, minden elvárással szembeni ellenállásáról s önérvényesítési törekvéseiről.[12] Kálmán C. György pedig ismét az Élet és irodalomban a kötet erényeként emeli ki a frissességet, a humort, a szatirikus hajlamot, valamint Lajta Erika nyelvhasználatának specifikumait.)[13]

Önéletrajzi regénytrilógiájában[14] (Ad abszurdum, Szerelemkollázs, A kétütemű nő) a rendszerváltást megelőző éveknek és magának 1989-nek a légkörét kísérelte meg felidézni három szerelmi történet keretében. Szemléletmódjára jellemző, hogy önmagát a „rendszerváltás veszteseinek írójaként” határozza meg.[15]

Relatív embertartalom című regénye az előbbi műveinél komorabb hangvételű. Ez egy agyvérzés, a szerző édesapja agyvérzésének története – így humorban is inkább csak a fekete humor illett hozzá.[16]

A Kossuth Kiadó 2014-ben meghirdetett e-könyv pályázatán egyszerre négy művét is kiadásra érdemesnek találták.[1][17][18][19]

A már említett Ad abszurdum mellett így jelent meg a Hárem a végeken című regény, amely arról szól, hogy egy végsőkig megcsömörlött kishivatalnoknő kilép a közigazgatásból, és hajléktalanokból háremet hoz létre.[18]

Gyászorgiák című regénye Jókai Mór Öregember nem vénember című művének modern átirata. Főhőse egy melankolikus természetű arisztokrata ifjú: gróf Aáry Kálmán, aki a „kutyaharapást szőrével”-elv jegyében öngyilkosságot megkísérlő nőket ment ki a Dunából, és egyikükbe, egy Zaránd Lenke nevű ragyogó szépségbe beleszeret.[1]

A szintén a Kossuth Kiadó-féle e-könyv pályázatnak köszönhetően napvilágot látott Bordély az egész világ című elbeszéléskötetben az összes elbeszélés hősnője prostituált, vagy legalábbis a kora felfogása szerint szabados szexuális életet élő nő.[20] Lajta Erikánál egy örömlány csak a legritkább esetben a társadalomból kiközösített, megvetett pária. Az ő prostituáltjai öntudatos, határozott nők. Bár külön úton járnak, így vagy úgy, de megtalálják a helyüket.[2] Lehetőségeikből kihozzák a maximumot.

Írói pályája egy pontján szakított a szocialista társadalmi berendezkedés ábrázolásával. Ehelyett a zsidó-magyar együttélés problematikája kezdte foglalkoztatni. Írt hat holokausztregényt, arra törekedve, hogy mindegyikük mint „nagy szerelmi történet” is megállja a helyét.

Munkásságából említést érdemel még legutóbb megjelent, Kivezetés a szépirodalomból című kötete.[21][22] Ez egy nehezen besorolható műfajú írás.[23] Lajta Erika Szerdahelyi Istvánnal, a Kádár-korszak vezető kultúrpolitikusával, a Világirodalmi Lexikon főszerkesztőjével beszélget el benne.

Két fő témájuk:

  • milyen volt az Aczél György irányította kultúrpolitika? a három T: az állami szinten tiltott, tűrt, vagy éppenséggel támogatott műalkotások világa
  • hogyan élte meg az 1975-ös prózafordulatot Szerdahelyi István, aki a maga idejében a posztmodern – azon belül is Esterházy Péter prózája – legnagyobb hazai ellenzőjeként híresült el. (Szerdahelyi Istvántól származik a honi kulturális életben lépten-nyomon használt „posztmodern stílusdiktatúra” kifejezés.)

Lajta Erika színpadi műveket is alkot. Milady ’56 című drámája 2016-ban, az 1956-os drámapályázaton I. helyezést ért el, s be is mutatták az Újszínházban.[24][25][26] Cselekménye: az állambiztonság ügynöknője behálóz egy, a megtorlás elől Franciaországba menekült ifjú forradalmárt.

Folyóiratban publikálta Ecsetem a fegyverem című drámáját.[27][28] A Derkovits Gyula festőművész életéről szóló színdarab a Hatalom és a Művész ellentmondásos kapcsolatát feszegeti.

Rosszfiúk, rosszlányok című tragikomédiája a Tanácsköztársaság által elrendelt szesztilalom időszakát idézi meg.[29] Az ún. „kelet-európai abszurd” egyik jellegzetes példája.

Megjelent művei

[szerkesztés]

Prózai alkotások

[szerkesztés]
  • Királylány a talpán (meseregény, Móra Könyvkiadó, 2000)
  • A zöld angyal (mesék, válogatás A harisnyakötögető hadvezér című kötetből, Móra Könyvkiadó, 2001)
  • A törpeóriás (novellafüzér, Magyar Napló Kiadó, 2002)
  • A Pompadour szocialista brigád (elbeszéléskötet, Korona Kiadó, 2005)
  • Relatív embertartalom (regény, folyóiratközlés, Életünk, 2007)
  • Egy életem, két halálom (regény, Korona Kiadó, 2007)
  • Szerelemkollázs (regény, Medicina Kiadó, 2009)
  • Ad abszurdum (regény, e-könyv, Kossuth Kiadó, 2014)
  • Hárem a végeken (regény, e-könyv, Kossuth Kiadó, 2014)
  • Gyászorgiák (regény, e-könyv, Kossuth Kiadó, 2014)
  • Bordély az egész világ (elbeszéléskötet, e-könyv, Kossuth Kiadó, 2014)
  • Ecsetem a fegyverem (dráma, folyóiratközlés, Életünk, 2019)
  • Rosszfiúk, rosszlányok (abszurd tragikomédia, folyóiratközlés, Életünk, 2020)
  • Kivezetés a szépirodalomból (életútinterjú, L'Harmattan Kiadó, 2022)

Bemutatott darab

[szerkesztés]
  • Milady ’56 (2016) – e dráma nyomtatott formában is megjelent A születés kegyelme címen (Életünk, 2016)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Lajta Erika: Gyászorgiák című regényének a Kossuth Könyvkiadó által írt fülszövege. [2023. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 14.)
  2. ↑ a b Lajta Erika: Bordély az egész világ című elbeszéléskötetének a Kossuth Könyvkiadó által írt fülszövege
  3. ↑ Lajta Erika: A Pompadour Szocialista Brigád című kötetének ismertetője a Szépirodalmi Figyelő 2006. évi 3. számában; írta: Falvai Mátyás; utalás Lajta Erika meseírói múltjára. [2023. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 14.)
  4. ↑ Boldizsár Ildikó recenziója Lajta Erika: Királylány a talpán! című meseregényéről az Élet és irodalom 2000. november 18-ai számában
  5. ↑ Bartha Judit: Szerepjátékok Utópia-országban című recenziója Lajta Erika: A törpeóriás című regényéről a Magyar Napló folyóirat 2003. évi 2. számában
  6. ↑ Kálmán C. György kritikája Lajta Erika: A törpeóriás című regényéről a www.artitura.hu-n
  7. ↑ Kristó Nagy István értékelése Lajta Erika A törpeóriás című regényéről; Archiválva 2023. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben Ezredvég, 2022. évfolyam 10. szám
  8. ↑ Tarján Tamás Lajta Erika: A törpeóriás című kötetéről írt ismertetője a 2002-es ünnepi könyvhét alkalmával megjelent Könyvhét című kiadványban
  9. ↑ Bratka László recenziója Lajta Erika: A törpeóriás című regényéről a Dunatükör című folyóirat 5/55-ös számában
  10. ↑ Lajta Erika: Egy életem, két halálom című művének ismertetője a kultura.hu-n. [2023. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 14.)
  11. ↑ Kálmán C. György kritikája Lajta Erika: Egy életem, két halálom című regényéről az Élet és irodalom 2007. július 20-ai számában
  12. ↑ Kristó Nagy István recenziója Lajta Erika: A Pompadour szocialista brigád című elbeszéléskötetéről az Ezredvég című folyóirat 2006. évi 3. számában
  13. ↑ Kálmán C. György recenziója Lajta Erika: A Pompadour szocialista brigád című elbeszéléskötetéről az Élet és irodalom 2005. évi december 16-ai számában
  14. ↑ Lajta Erika önéletrajzi-trilógiájának említése az írónőnek a kultura.hu-n közölt élterajzában. [2023. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 14.)
  15. ↑ Balogh Ernő kritikája Lajta Erika: Kivezetés a szépirodalomból című írásáról - s benne arról, hogy az írónő "a rendszerváltás veszteseinek írója" akar lenni. [2023. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 21.)
  16. ↑ Lajta Erika: Relatív embertartalom című regényét négy folytatásban közölte az Életünk című folyóirat; megjelent: az Életünk 2007. évi 4., 5., 6-7. és 8. számában
  17. ↑ Lajta Erika: Ad abszurdum című, a Kossuth Könyvkiadónál e-könyvként megjelent regényének fülszövege. [2023. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 14.)
  18. ↑ a b Lajta Erika: Hárem a végeken című, a Kossuth Könyvkiadónál e-könyvként megjelent regényének fülszövege. [2023. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 14.)
  19. ↑ Lajta Erika: Bordély az egész világ című, a Kossuth Könyvkiadónál e-könyvként megjelent elbeszéléskötetének fülszövege. [2023. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 14.)
  20. ↑ Lajta Erika: Bordély az egész világ című elbeszéléskötetének a Kossuth Könyvkiadó által írt ismertetője. [2023. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 14.)
  21. ↑ Egy magyar showman az irodalomban – Könyvterasz. [2023. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  22. ↑ Imre László recenziója Lajta Erika: Kivezetés a szépirodalomból című kötetéről a Magyar Naplóban - 2022. május 31.
  23. ↑ Csibra, István: irodalmijelen.hu – Kétes riport egy néhai főesztétáról (magyar nyelven). © Occident Media Kft., 2022. június 12. [2022. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 22.)
  24. ↑ A néző írja a darab végét az Újszínházban – Magyar Idők. [2016. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 21.)
  25. ↑ Lajta Erika interjúja Stifner Gáborral a Gondolatjel című kulturális műsorban a Milady '56 című darabjának premierje előtt. [2023. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 14.)
  26. ↑ Pandúr Petra: Az ötvenhatos forradalom színpadra állításai - doktori értekezés - benne Lajta Erika: Milady '56 című drámájának említésével
  27. ↑ Lajta Erika: Ecsetem a fegyverem című, Derkovits Gyuláról szóló drámájának Első felvonása Archiválva 2023. március 27-i dátummal a Wayback Machine-ben - közlés: Életünk című folyóirat, 2019. évi 7. szám)
  28. ↑ Lajta Erika: Ecsetem a fegyverem című, Derkovits Gyuláról szóló drámájának Második és Harmadik felvonása az Életünk című folyóirat 2019. évi 8. számában
  29. ↑ Lajta Erika: Rosszfiúk, rosszlányok című darabja Archiválva 2023. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben az Életünk című folyóirat 2020. évi 4. számában

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lajta_Erika&oldid=27616623”