Ugrás a tartalomhoz

Széchenyi Ágnes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Széchenyi Ágnes
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született1957. május 30. (68 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásairodalomtörténész
sajtótörténész
kritikus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Széchenyi Ágnes témájú médiaállományokat.

Széchenyi Ágnes (Budapest, 1957. május 30. –) magyar irodalomtörténész, sajtótörténész, kritikus, főiskolai tanár, az MTA Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya tudományos főmunkatársa, az MTA doktora.

Életpályája

[szerkesztés]

Széchenyi Ágnes 1975-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom, orosz nyelv és irodalom szakán folytatta tanulmányait, 1980-ban diplomázott. Az egyetem után a Művelődési Minisztériumban főelőadóként (1980–1983), majd az MSZMP Központi Bizottságának kulturális osztályán politikai munkatársként dolgozott (1984–1987). Miután megvált a politikai munkától, az Élet és Irodalom irodalmi hetilap munkatársa, kritikai rovatvezetője volt 1994-ig. Közben megszerezte a filozófiai tudomány kandidátusa (CsC) fokozatot (1994). 1996-tól 2018-ig főiskolai tanárként az Eszterházy Károly Főiskola (2016-tól egyetem) Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékén tanított, a kommunikáció szak egyik elindítója (1995). 2007-ben az irodalomtudomány habilitált doktora lett. 2007-től kezdve főállásban az MTA Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának tudományos főmunkatársa. Az MTA doktora (2022).

Munkásságával elsősorban a 20. század irodalomtörténeti, eszme- és médiatörténeti kérdéseivel foglalkozik. Kutatási területei: eszme- és irodalomtörténet összefüggései; a népi–urbánus vita története és továbbélése; 1945–1948/49 irodalomtörténete; a 20. századi magyar média társadalomtörténete; kritikatörténet, Schöpflin Aladár munkássága.

Legfontosabb publikációi

[szerkesztés]
  • Válasz 1934–1938 [Antológia a folyóirat anyagából] (Válogatás, szerkesztés, és utószó), Budapest, Magvető, 1986, 671 l.
  • Szép szóval. Fejtő Ferenc ifjúkori írásai (Válogatás, szerkesztés és utószó), Budapest, Nyilvánosság Klub – Századvég Kiadó, 1992, 360 l.
  • „Sznobok és parasztok” Válasz, 1934–1938. Elvek, frontok, nemzedékek [Folyóiratmonográfia], Budapest, Argumentum Könyvkiadó, 1997, 197 l.
  • Hommage á Fejtő Ferenc. A 90 éves Fejtő Ferenc köszöntése emlékezésekkel és tanulmányokkal, (Társszerkesztők: Jacqueline Cherrault Serper, Kende Péter, Litván György, Papp Gábor és Jacques Rupnik. Szerkesztés és tanulmány), Budapest, Világosság, 1999, 307 l.
    • Benne tanulmánya: Utam Fejtőhöz pp. 288-300.
  • Játék és lelkiismeret: Szegi Pál válogatott írásainak gyűjteménye, (Válogatás, szerkesztés, bevezető tanulmány), Budapest, Argumentum Kiadó – Philobiblon, 2001, 371 l.
  • Menedékház. Sárközi Márta-emlékkönyv, (Szerkesztés, tanulmány és interjúk), Budapest, Magvető, 2004, 455 l.
    • Benne tanulmánya: Műstoppoló és mecénás: Sárközi Márta, 1907-1966 pp. 11-74.
  • Kornfeld Móric, Trianontól Trianonig: Tanulmányok és dokumentumok, (Szerkesztés, bevezető tanulmány, jegyzetek), Budapest, Corvina, 2006, 480 l.
    • Benne tanulmánya: Iparbáró, mecénás, filozopter: Kornfeld Móric 1882-1967, pp. 10-88.
  • Baron Móric Kornfeld. Reflections on Twentieth Century Hungary: a Hungarian Magnate’s View, (Edited with Forword and Introduction By ~, New York: Social Science Monographs, Boulder, Colorado. Centre for Hungarian Studies and Publications, Inc. Wayne, New Jersey, 2007, 391 l.
  • Lélegzetvétel: Válasz 1946–1949 [Folyóiratmonográfia], Budapest, Argumentum, 2009, 300 l.[1]
  • Pályaképek – Művelődéstörténeti metszetek a 20. századból, Budapest, Corvina, 2016, 383 l.
  • Schöpflin Aladár a Vasárnapi Ujságban, 1898–1921, Budapest, Argumentum, 2018, 1178 l.
  • Ő a magyar kritika. Schöpflin Aladár [Monográfia], Osiris irodalomtörténet, Budapest, Osiris, 2022, 546 l.

Publikációinak részletes jegyzéke a Magyar Tudományos Művek Tárában.[2]

Könyveiről néhány recenzió

[szerkesztés]

Díjak, ösztöndíjak

[szerkesztés]
  • Eötvös József ösztöndíj (1987, három hónap, Magyar Ösztöndíj Bizottság)
  • Soros alkotói ösztöndíj (1990)
  • Pulitzer-emlékdíj (2007, sajtótörténet kategória)
  • NKA alkotói ösztöndíj (2009, 2015)
  • Wekerle Sándor-díj (2016)
  • Aranytoll Életmű-díj (2025)[9]
  • Toldy Ferenc-díj (2025)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Lélegzetvétel: Válasz 1946–1949 [Folyóiratmonográfia], Budapest, Argumentum, 2009, 300 l.
  2. ↑ Széchenyi Ágnes publikációi (mtmt.hu)
  3. ↑ Fried István: Széchenyi Ágnes: „Sznobok és parasztok”: Válasz, 1934–1938. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1999. 3/4.sz., 538–544. o., epa.oszk.hu)
  4. ↑ N. Pál József: Rokon- és ellenszenvek az időben (Kortárs, 1997/12. sz., epa.oszk.hu)
  5. ↑ Babus Antal: „Modora a lélek minőségének leplezését szolgálta” (Új Forrás 2005/9. sz., epa.oszk.hu)
  6. ↑ Takács Ferenc: Chère Mme Martha de Sévigné (Mozgó világ 2004/9. sz., 115–117. o., epa.oszk.hu)
  7. ↑ Rainer M. János: Felelet előtt gondolkodási szünet (Mozgó világ 2010/6. sz., 107–110. o., epa.oszk.hu)
  8. ↑ Monostori Imre: Rendkivüli idők rendkivüli emberekkel (Tiszatáj 2011/5. sz., 76–85. o. epa.oszk.hu)
  9. ↑ A MÚOSZ 2025-ös sajtónapi díjai (Muosz.hu, 2025-03-14. Hozzáférés: 2025-05-13)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Széchenyi_Ágnes&oldid=28112916”