Harsányi Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Harsányi Lajos
Született Harsányi Lajos
1883. szeptember 29.
Nagyigmánd
Elhunyt 1959. november 2. (76 évesen)
Győr
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar, magyar
Foglalkozása író, költő, római katolikus pap
Kitüntetései Corvin-koszorú (1943)

Harsányi Lajos (Nagyigmánd, 1883. szeptember 29.Győr, 1959. november 2.) magyar költő, író, római katolikus pap, a magyar katolikus líra egyik megújítója. A bábolnai gazdaság irodatisztjének fia és egy falusi kántortanító unokaöccse volt.

Életpályája[szerkesztés]

A győri bencésekhez került gimnáziumba. 1899-ben a középiskola ötödik osztályába már a budapesti Tavaszmező utcai állami gimnáziumban iratkozott be. Kamaszként belecsöppent a fővárosi szellemi életbe. A következő két évben Esztergomban folytatta a gimnáziumot, ahol lelki vezetője Prohászka Ottokár volt. Mikor Győrben érettségizett, már tudta, hogy papi szolgálatba lép. Teológiai tanulmányait Győrben végezte, ugyanott szentelték pappá négy évvel később, 1907 júniusában. Utána győri székesegyházi hitszónok és a Dunántúli Hírlap felelős szerkesztője. 1920-tól rábapatonai plébános, 1921-ben szentszéki tanácsos volt. 1929-ben a győri székeskáptalan tiszteletbeli kanonoka lett. Miközben egyházi pályája felfelé ívelt, költőként, íróként is egyre elismertebbé vált.

Művei[szerkesztés]

Verseskötetei[szerkesztés]

  • Új vizeken (1907)
  • Az élet muzsikája (1909)
  • A Napkirály rokona (1911)
  • Toronyzene (1917)
  • A boldog költő (1926)
  • Mi Cha Él? (1933)
  • Harsányi Lajos válogatott költeményei (Bánhegyi Jób szerkesztette, Budapest, 1935)
  • Holdtölte (1938)
  • Esteli körmenet (1942)
  • Harsányi Lajos összes versei (1943)
  • Toronyzene (válogatás, 1969)
  • Fegyverletétel (hátrahagyott versek, Budapest, 1992)

Regényei[szerkesztés]

  • A Szent Asszony (Pallas Irod. és nyomdai Rt., 1928)
  • Az elragadott herceg (Budapest, 1930)
  • A nem porladó kezű király (Budapest, 1934)
  • Fejjel nagyobb mindenkinél (Budapest, 1940)
  • Égi és földi szerelem (Budapest, 1941)

Források[szerkesztés]

  • Sík Sándor: Harsányi Lajos. Vig 1959. 678–679.
  • Kunszery Gyula: "Napkirály rokona." Harsányi Lajos fiatalkori költészete. Vig 1962. 7 – 16.
  • Kunszery Gyula: A "csillagos ég" felé … (Harsányi Lajos költészetének delelője és alkonya.) Vig 1962. 136–149.
  • Rónay György: Harsányi Lajos. (in: Harsányi Lajos: Toronyzene, Ecclesia, Bp, 1969; 7-54. old.)
  • Tűz Tamás: A napkirály rokona. T. T: Angyal mondd ki csak félig. Oakville 1974. 59–66. /Az írás megtalálható a Vigilia 1953. szeptemberi számában a 452-456. oldalon/
  • Rónay László: Harsányi Lajos és a század lírai költészete. R. L.: Hűséges sáfárok. 1975. 143–153.
  • Dr. Bánhegyi Jób: Harsányi Lajos költészete (különlenyomat a Pannonhalmi Szemle 1934. IX. évfolyam 1. számából)
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

További információk[szerkesztés]