Kósa Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kósa Gábor
Életrajzi adatok
Született1971. január 31. (51 éves)
Budapest
Ismeretes mint
  • orientalista
  • vallás- és egyháztörténész
Állampolgárság magyar magyar
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Eötvös Loránd Tudományegyetem (1997)
Más felsőoktatási
intézmény
Zsigmond Király Főiskola (2011)
Pályafutása
Szakterület kínai vallástörténet
Kutatási terület A manicheizmus Kínában, kínai vallástörténet, mítoszkutatás
Tudományos fokozat PhD (2006)
Munkahelyek
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar
egyetemi docens (2014-)

Kósa Gábor (Budapest, 1971. január 31.[1]–) vallástörténész, egyetemi docens az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kínai Tanszékén. (Kínai neve: pinjin hangsúlyjelekkel: Kāng Gāobǎo; magyar népszerű: Kang Kao-pao; hagyományos kínai: 康高寶; egyszerűsített kínai: 康高宝.)

Pályafutása[szerkesztés]

Tanulmányai[szerkesztés]

Kósa Gábor 1995-ben szerzett bölcsészdiplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol–Amerikai Intézet (ELTE-BTK) angol, majd 1997-ben kínai szakán. 1995 és 1996 között egyéves részképzésen vett részt a Kínai Népköztársaságban. 2006-ban megvédte doktori disszertációját az ELTE BTK, Sinológiai doktori programjának kereti között, melynek címe: A manicheizmussal kapcsolatos kínai nyelvű szövegek terminológiai elemzése.

Munkahelyei[szerkesztés]

1999-ben főiskolai adjunktussá nevezték ki A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán. 2000 és 2002 között megbízott előadóként dolgozott az ELTE BTK Kelet-ázsiai Tanszékén, majd 2003 és 2006 között ugyanitt tanársegédként tevékenykedett. 2004 és 2008 között Főiskolai docens A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán. 2009–től egyetemi adjunktus, 2014-től docens az ELTE BTK Kínai Tanszékén.

Külföldi ösztöndíjak[szerkesztés]

2008-ban elnyerte a Japan Society for the Promotion of Science posztdoktori ösztöndíját, és egy éven át a Kiotói Egyetemen kutatott. 2010 és 2012 között a tajvani Chiang Ching-kuo Foundation for International Scholarly Exchange ösztöndíjában részesült. 2014 és 2015 augusztusa között a Cambridge-i Egyetemen a (Centre for Research in the Arts, Social Sciences and Humanities; Clare Hall) EURIAS kutatói ösztöndíjjal tartózkodott,[2][3] 2020-21-ben pedig vendégkutató az Egyesült Államokbeli Institute for Advanced Study (IAS, Princeton) intézményében.[4]

Tevékenységei[szerkesztés]

A Távol-keleti Tanulmányok sinológiai szakfolyóirat állandó munkatársa,[5] 2019-től az Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae főszerkesztője.[6]

Az MTA Orientalisztikai Tudományos Bizottság[7] és a Selyemút Kutatócsoport tagja.[8]

Főbb kutatási területe a kínai mitológia (elsősorban a kozmogóniai mítoszok), az ókori kínai wu (sámánisztikus) praxisok és a kínai manicheizmus.[9][10]

Jelentősebb publikációi[szerkesztés]

Magyarul[szerkesztés]

  • „A manicheizmus Kínában.” In: Hamar Imre (szerk.) 2000. Mítoszok és vallások Kínában. [Sinológiai Műhely 1.] Budapest: Balassi Kiadó, 90–122.
  • „Sámánizmus és mitológia az ókori Chu államban.” In: Puskás Ildikó (szerk.) 2000. Állandóság a változásban. T'ung-pien. Tőkei Ferenc születésnapjára. Budapest: Politika + Kultúra Alapítvány, 398–428.
  • „Matuzsálem a Jangce partján.” In: Birtalan Ágnes – Yamaji Masanori (szerk.) 2001. Orientalista Nap 2000. Budapest: MTA Orientalisztikai Bizottság – ELTE Orientalisztikai Intézet, 78–95.
  • „Exorcizmus és sámánizmus az ókori Kínában.” In: Csonka-Takács Eszter – Czövek Judit – Takács András (szerk.) 2002. Mir-susnē-khum. Tanulmánykötet Hoppál Mihály tiszteletére. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2. kötet, 806–833.
  • „A mágikus, a szellemi és a varázslatos. A ling szó jelentésének vizsgálata a Jiuge versciklus alapján.” In: Hamar Imre – Salát Gergely (szerk.) 2003. Kínai nyelv és irodalom.Tanulmányok Csongor Barnabás születésének 80. évfordulójára. [Sinológiai Műhely 4.] Budapest: Balassi Kiadó, 38–65.
  • „Halandó halhatatlanok. A xian-halhatatlanság képzete a Baopuzi 2. fejezetének tükrében.” In: Hamar Imre – Salát Gergely (szerk.) 2004. Kínai filozófia és vallás a középkor hajnalán. Budapest: Balassi Kiadó, 77–136.
  • „Sámánizmus a Tang-kor előtti Kínában.” In: Hoppál Mihály – Szathmári Botond – Takács András (szerk.) 2006. Sámánok és kultúrák. Budapest: Gondolat Kiadó, 296–360.
  • „Creatio ex gigante – a kínai Pangu-mítosz forrásai.” Vallástudományi Szemle 2007/2: 142–174.
  • „A létezők átváltozása” –– A pillangó motívuma a Zhuangziben.” Vallástudományi Szemle 2008/1: 91–106.
  • „Az öröklét gyümölcsei” − Kínai nyelvű manicheus töredékek a Turfán-medencéből.” Távol-keleti Tanulmányok 2009/1: 49−68.
  • „A Hatalmas Felhő Fényessége” – áttekintés a kínai buddhizmus és manicheizmus viszonyáról a történeti források tükrében. (Buddho-Manichaica III).” In: Hamar I. – Salát Gergely (szerk.) 2009. Kínai történelem és kultúra – Tanulmányok Ecsedy Ildikó emlékére. (Sinológiai Műhely 7.) Budapest: Balassi Kiadó, 115–135.

Angolul[szerkesztés]

  • “In Search of the Spirits. Shamanism in China before the Tang dynasty. Part I.” Shaman (Journal of the International Society for Shamanistic Research) 8.2. (2000) 131–179.
  • “Open Wide, Oh, Heaven's Door! Shamanism in China before the Tang dynasty. Part II.” Shaman (Journal of the International Society for Shamanistic Research) 9.2. (2001) 169–197.
  • “The Shaman and the Spirits. The Meaning of the Word ‘ling’ in the Jiuge poems.” Acta Orientalia Hung. 56.2–4. (2003) 275–294.
  • “Pangu’s Birth and Death as Recorded in a Tang Dynasty Buddhist Source.” Archiv Orientální / Oriental Archive: Quarterly Journal of African and Asian Studies 77.2. (2009) 169−192.
  • “Peacocks under the Jewel-tree − New hypotheses on the Manichaean painting of Bezeklik (Cave 38).” Journal of Inner Asian Art and Archaeology 4 (2011) 135–148.
  • “The ‘Sea of Fire’ as a Chinese Manichaean metaphor — Source materials for mapping an unnoticed image.” Asia Major 24.2 (2011) 1–52.
  • “The protagonist-catalogues of the apocryphal Acts of Apostles in the Coptic Manichaica –– a re-assessment of the evidence.” In: Bechtold E. and Gulyás A. and Hasznos A. (eds.) 2011. From Illahun to Djeme. Papers Presented in Honour of Ulrich Luft. Oxford: Archaeopress, 107–119.
  • “Buddhist and pseudo-Buddhist motifs in the Chinese Manichaean Hymnscroll.” In: Bellér-Hann, Ildikó and Rajkai Zsombor (eds.) 2012. Frontiers and boundaries –– Encounters on China’s margins. Wiesbaden: Harrassowitz, 49–69.
  • “Atlas and Splenditenens in the Cosmology Painting.” In: Michael Knüppel und Luigi Cirillo (eds.) 2012. Gnostica et Manichaica. Festschrift für Aloïs van Tongerloo. Anläßlich des 60. Geburtstages überreicht von Kollegen, Freunden und Schülern. (Studies in Oriental Religions 65.) Wiesbaden: Harrassowitz, 63–88.
  • “Translating the Eikōn. Some considerations on the relation of the Chinese Cosmology painting to the Eikōn.” In: Laut, Jens Peter / Röhrborn, Klaus (Hrsg.) 2014. Vom Aramäischen zum Alttürkischen. Fragen zur Über­set­zung von manichäischen Texten. Vorträge des Göttinger Symposium vom 29./30. Sep­tem­ber 2011. Berlin, New York: De Gruyter (Abhandlungen der Akademie der Wis­sen­schaf­ten zu Göttingen, N. F.), 49–84.
  • “Buddhist Monsters in the Chinese Manichaean Hymnscroll and the Pumen chapter of the Lotus sūtra.” The Eastern Buddhist 44 (2014) 27–76.
  • “The Iconographical Affiliation and the Religious Message of the Judgment Scene in the Chinese Cosmology Painting.” In: Zhang Xiaogui 张小贵 (chief editor),Wang Yuanyuan 王媛媛 and Yin Xiaoping 殷小平 (eds.) 2015. San yi jiao yanjiu –– Lin Wushu jiaoshou guxi jinian wenji 三夷教研究——林悟殊教授古稀纪念文集 (Researches on the Three Foreign Religions ––Papers in Honour for Prof. Lin Wushu on His 70th Birthday.) Lanzhou: Lanzhou Daxue Chubanshe (Ou-Ya lishi wenhua wenku 欧亚历史文化文库》[Treasures of Eurasian History and Culture]), 77–161. 
  • “The Manichaean ‘New Paradise’ in Text and Image.” Crossroads 13 (2016) 27–113.
  • “Near Eastern Angels in Chinese Manichaean Texts.” Orientierungen / Zeitschrift zur Kultur Asiens 30 (2018 [2019]) 43–71.
  • “The Qing Corpus of Manichaean Texts from Fujian.” Ming Qing Studies 2020: 85–126.
  • “Zarathuštra in the Chinese Manichaean Manuscripts from Fujian.” Quaderni di Studi Indo-Mediterranei XII (2019 [2021]): 135–171.

Kínaiul[szerkesztés]

  • “Monijiao shenpan huihua er zhen 摩尼教审判绘画二帧 [Two Manichaean Judgment Scenes].” [Trans. You Xiaoyu] Zhongshan Daxue Xuebao (Shehui kexue ban) 中山大学学报(社会科学版) 61/4 (2021): 120–130.
  • “ʻXiabuzan’ yiti tanmi –– Fujian Monijiao wenshu zhong de Xiabuzan yinwen bianxi 《下部赞》异本探秘–––福建摩尼教文书中的《下部赞》引文辨析 [Another Hymnscroll? Some Hymnal Quotations in the Manichaean Corpus from Fujian].” (Trans. Ma Xiaohe 马小鹤) Shaoxing Wenli Xueyuan xuebao 绍兴文理学院学报 41/9: 1–12.

Japánul[szerkesztés]

  • “Uchū-zu no ‘Kōki no hojisha’ ni tsuite 宇宙図の「光輝の保持者」について [Splenditenens in the Cosmology painting].” (Trans. Dr. Inoue Takami) In: Yoshida Yutaka 吉田豊 and Furukawa Shōichi 古川 攝一 (eds.) 2015. Chūgoku kōnan Manikyō kaiga kenkyū 中国江南マニ教絵画研究 [Studies of the Chinese Manichaean paintings of South Chinese origin preserved in Japan]. Kyoto: Rinsen, 292‒302.
  • “Uchū-zu no Atorasu ni tsuite 宇宙図のアトラスについて [Atlas in the Cosmology painting].” (Trans. Dr. Inoue Takami) In: Yoshida Yutaka 吉田豊 and Furukawa Shōichi 古川 攝一 (eds.) 2015. Chūgoku kōnan Manikyō kaiga kenkyū 中国江南マニ教絵画研究 [Studies of the Chinese Manichaean paintings of South Chinese origin preserved in Japan]. Kyoto: Rinsen, 261‒274.
  • “Chūgoku no Manikyō uchū-zu ni egakareta sabaki no bamen: zuzō no kigen to shūkyō-tekina messēji 中国のマニ教宇宙図に描かれた裁きの場面: 図像の起源と宗 教的なメッセージ.” [The Judgment Scene in the Chinese Manichaean Cosmology Painting and its Religious Message].” (Trans. Ikematsu-Papp Gabriella 池松パプガブリエラ and Ikematsu Hiroshi 池松 裕史) In: Yoshida Yutaka 吉田豊 and Furukawa Shōichi 古川 攝一 (eds.) 2015. Chūgoku kōnan Manikyō kaiga kenkyū 中国江南マニ教絵画研究 [Studies of the Chinese Manichaean paintings of South Chinese origin preserved in Japan]. Kyoto: Rinsen, 275‒291.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kósa Gábor. Az MTA köztestületének tagjai (Hozzáférés: 2021. jún. 29.)
  2. Gabor Kosa – CRASSH. www.crassh.cam.ac.uk. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
  3. Gábor Kósa | European Institutes for Advanced Study (EURIAS) Fellowship Programme | 2018-2019. www.2018-2019.eurias-fp.eu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)
  4. Gabor Kosa - Scholars | Institute for Advanced Study (angol nyelven). www.ias.edu, 2020. március 6. (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)
  5. Távol-keleti Tanulmányok. ojs.elte.hu. (Hozzáférés: 2021. október 10.)
  6. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae (angol nyelven). AKJournals. (Hozzáférés: 2021. október 10.)
  7. Köztestületi tagok (magyar nyelven). mta.hu. (Hozzáférés: 2021. október 10.)
  8. Budapest Centre for Buddhist Studies, Budapest. tavolkeletiintezet.elte.hu. (Hozzáférés: 2021. október 10.)
  9. Gábor Kósa | Eötvös Loránd University - Academia.edu. elte.academia.edu . (Hozzáférés: 2021. szeptember 29.)
  10. Magyar Tudományos Művek Tára. m2.mtmt.hu . (Hozzáférés: 2021. október 10.)

Források[szerkesztés]