Zichy József (kormányzó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a miniszterről szól. Hasonló címmel lásd még: Zichy József (egyértelműsítő lap).
Zichy József
Született1841. november 13.[1][2]
Pozsony[1]
Elhunyt1924. november 11. (82 évesen)[2]
Vedrőd
Állampolgárságamagyar
HázastársaIlona Odescalchi, Princess Odescalchi (1878. április 25. – )[3]
Gyermekei
  • Count Julius Zichy
  • Zichy Klára Mária
SzüleiZichy Ferenc
Foglalkozása
  • politikus
  • felfedező
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1870. október 22.)
  • Fiume kormányzója (1870. július 30. – 1872. december 5.)
  • Magyarország földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere (1872. december 5. – 1875. március 21.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1873. január 15. – 1875. május 24.)
  • Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztere (1873. december 19. – 1875. március 2.)
  • a magyar főrendiház tagja (1894. január 11. – 1918. november 16.)
Magyarország földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő
1872. december 5. – 1874. március 21.
ElődSzlávy József
UtódBartal György
Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztere
Hivatali idő
1873. december 19. – 1875. március 2.
ElődTisza Lajos
UtódPéchy Tamás
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gróf Zichy József (Pozsony, 1841. november 13. – Vedrőd, 1924. november 11.) politikus, főispán, miniszter.

Élete[szerkesztés]

Zichy Ferenc főispán, tárnokmester fia. Bécsben szerzett jogi doktorátust. Nagy utazásokat tett Európában, Ázsiában és Amerikában, többek között testvérével Zichy Ágosttal a Góbi-sivatagon keresztül. Hazatérte után előbb a királyi Kúriánál helyezkedett el, majd 1867-1869 között földművelésügyi, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium tiszteletbeli osztálytanácsosa, 1868–1870 és 1872–1875 között országgyűlési képviselő.

1870-től az első fiumei kormányzó, majd 1872. december 5. és 1874. március 21. között földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, valamint részben egyidejűleg 1873. december 19. és 1875. március 2. között közmunka- és közlekedésügyi miniszter a Szlávy- és Bittó-kormányban. 1889–1893 között Pozsony vármegye és város, 1891–1893 között ideiglenes minőségben Trencsén vármegye főispánja is. Tisztségeiről az egyházpolitikai törvényjavaslatok ellenzése miatt lemondott. Főrendiházi tag, de ezt követően távol tartotta magát az aktív közszerepléstől.

Állítólag írásban elismerte Samuel Zoch főispán és a csehszlovák kormány hatalmát.[4]

Irodalom[szerkesztés]

  • Hazánk s a Külföld, 1872.
  • Magyarország és a Nagyvilág, 1872.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Zichy-Vásonykeő, Joseph Graf (BLKÖ)
  2. ↑ a b The Peerage (angol nyelven)
  3. ↑ p9518.htm#i95179, 2020. augusztus 7.
  4. ↑ Konštantín Čulen 1934: Cesta k našej Bratislave. 37.

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zichy_József_(kormányzó)&oldid=24115725”