György Endre (politikus)
| György Endre | |
| Magyarország földművelésügyi minisztere | |
| Hivatali idő 1905. június 18. – október 18. | |
| Előd | Tallián Béla |
| Utód | Feilitzsch Artúr |
| Született | 1848. március 18. Huszt |
| Elhunyt | 1927. január 15. (78 évesen) Budapest |
| Párt | Szabadelvű Párt |
| Foglalkozás | politikus |
| Díjak | Munkács díszpolgára (1891) |
A Wikimédia Commons tartalmaz György Endre témájú médiaállományokat. | |
György Endre (Huszt, 1848. március 18. – Budapest, 1927. január 15.) magyar politikus, földművelésügyi miniszter, közgazdasági író, az MTA tagja (levelező: 1879, rendes: 1919). György Aladár testvére.
Életrajza
[szerkesztés]György József megyei orvos és Lator Borbála fia. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, azután a jogot Debrecenben és a pesti egyetemen végezte, ahol 1869-ben a statisztikai tanfolyamot is hallgatta. Ez időben az országgyűlési ifjuságnak tagja volt. Az önkéntesi évét is ekkor töltötte le, majd 1870-ben a közmunka- és közlekedési minisztériumba lépett, ahol különösen a vasúti osztályban csakhamar tekintélyre tett szert. Több ízben küldték ki tanulmányútra Európa különböző országaiba. Sok ideig tartózkodott Angliában, Oroszországban, de északon és keleten is megfordult.
1872. szeptember 4-én Pesten, a Kálvin téri református templomban feleségül vette a nála 11 évvel idősebb Szentpály Klementint, Buday Lőrinc özvegyét.[1] 1878-ban sógora Szentpály Jenő visszaléptekor országgyűlési képviselővé választották a halmi (Ugocsa vármegye) kerületben, s azután újból egy félév kihagyásával (amikor 1884-ben a később öngyilkosságot elkövető Gyengő Lászlót választották meg) e kerületet, 1887-től 1890-ig pedig Bereg vármegye, Munkács kerületét képviselte. 1879. május 22-én a Magyar Tudományos Akadémia megválasztotta levelező tagjává. Mint vasúti szakember, különösen a vicinális vasutak létesítése körül (nagy-becskerek-nagy-kikindai, marosvásárhely-szászrégeni, debrecen-hajdúnánási, debrecen-nagylétai stb.) szerzett érdemeket; mint nemzetgazda a népbankok, szövetkezetek, különösen a pest megyeiek ügyében fáradozott sokat. Mint egyházi férfi, a máramaros-ugocsa vármegyei református egyházmegye, a tiszántúli református egyházkerület és a konvent állandó tagja volt. Az akadémia nemzetgazdasági bizottságának több évig volt titkára.
A Balkán-félszigeten hatszor tartózkodott hosszabb ideig és alaposan ismerte e tartományok viszonyait. Tagja volt a közlekedésügyi tanácsnak, a statisztikai tanácsnak, valamint a tarifabizottságnak. Az országgyűlésen többször szólalt fel önállóan pl. a pest-zimonyi vasút, az ipartörvény revíziója kérdésében. Később a szövetkezeti bank igazgatója, a debrecen-hajdunánási, marosvásárhely-szászrégeni és több vasút igazgatótanácsosa, illetve a National Railway Associationnek is tagja lett. 1891. augusztus 6-án Munkács díszpolgárává választották.[2] 1905. június 18-a és október 18-a között földművelésügyi miniszter volt a Fejérváry-kormányban, 1919-től az MTA nemzetgazdasági bizottságának titkáraként működött.
Fontosabb művei
[szerkesztés]- György Ödön hátrahagyott munkái. Kiadják testvérei, György Aladár és György Endre. (Pest, 1869)
- Az angol törvények a szegényekről. (Budapesti Szemle, 1873)
- Angol államférfiak és szónokok a jelenkorból, élet- és jellemrajzokban. Szónoklati mutatványokkal. Összeáll. (Budapest, 1874)
- György Endre jelentése az angol vasúti törvényhozás történetéről. I–III. köt. 1–6. füzet. (Budapest, 1874)
- Egy olasz államférfi a magyar rablókról. (Budapesti Szemle, 1875)
- A helyi közigazgatás Angol- és Francziaországban. 1–2. (Budapesti Szemle, 1876)
- Keletre magyar. Magyarország közgazdasági érdekei és teendői Kelet felé. (Budapest, 1876)
- A különbözési árszabályok jogosultsága és hatása (Budapest, 1876)
- A cash-credit-rendszer a skót bankoknál. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1880. márc. 8. megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1880)
- Gattajai Gorove István emlékezete. Gyűjtemény irodalmi és szónoklati hagyatékaiból. Gy. E. emlékbeszédével. (Budapest, 1882)
- A dunagőzhajózási társaság és a magyar érdekek (Budapest, 1883)
- A kisbirtoki hitelszervezet hiányai. Előadói munkálat az 1885. okt. havában Budapesten tartandó gazdasági congressus alkalmával. (Budapest, 1885)
- A helyzet és a Szapáry-kormány. Spudaios álnéven. (Budapest, 1892)
- Társadalmi harmónia. (A Magyar Gazda Szövetség kiadványai. 59. Budapest, 1902)
- A középbirtokos hitele és a szövetkezeti raktár kérdése. (Budapest, 1902)
- Szeretet a faluban. (Budapest, 1904)
- Közgazdasági tanulmányok. (Budapest, 1905)
- Escott Thomas Hay Sweet: A mai Anglia Ford. (Budapest, 1905)
- Munkásügyek. (Magyarok Északon. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1910. évi jún. havában Dániában és Svédországban rendezett gazdasági tanulmányúton szerzett tapasztalatok ismertetés írásban és képben. Budapest, 1910)
- A munkáskérdés lényege. (Budapesti Szemle, 1916)
- A moldvai csángókról. (Budapesti Szemle, 1916)
- A zsidókérdés Magyarországon. A Huszadik Század körkérdése. Többekkel. (Huszadik Század, 1917)
- Ruszka-Krajna politikai jelentősége. Többekkel. (Budapest, 1919)
- Nemzetközi szövetkezeti politika. (Budapest, 1921)
- Széchenyi István közlekedési politikája. (Budapesti Szemle, 1924 és Kultúra és tudomány. 46. Széchenyi eszmevilága. III. köt. Budapest, 1924)
- A szociális viszonyok Angliában és az Újvilágban. (Magyar Nemzeti Szövetség Könyvtára. Szociálpolitikai sorozat. 1–4. Budapest, 1925)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A pest-Kálvin téri ref. egyházközség házassági anyakönyve, 100/1872. folyószám.
- ↑ Почесні громадяни Мукачева. Мукачево (ukránul) (2010) (Hozzáférés: 2012. december 11.) arch
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Пагиря В. В., Федів Є. Т. Творці історії Мукачева. — Ужгород : ТДВ «Патент», 2011. — 120 с., іл. ISBN 978-617-589-012-7).
- Kozák Péter: György Endre - Névpont 2025 (magyar nyelven). nevpont.hu. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)